Európa második legnagyobb autógyártója a közeljövőben akár felbomlás szélére is kerülhet – figyelmeztet a Totalcar.
Aztán jönnek a kínaiak - írja a konszern korábbi vezetője.
Carlos Tavares, a Stellantis korábbi vezérigazgatója legújabb könyvében aggasztó megállapításokat tesz a 2021-ben létrejött autóipari óriáscsoport működési modelljének törékenységéről. Az egyesült PSA és Fiat Chrysler gyökerei francia, olasz és amerikai hagyományokból származnak, de Tavares figyelmeztet, hogy éppen ez a hárompólusú struktúra rejti a legnagyobb kockázatot. Ha az erőegyensúly megbillen, a vállalat könnyen két részre szakad, amely következményekkel járhat. Az európai érdekeltségek potenciálisan egy kínai gyártó kezébe kerülhetnének, míg az észak-amerikai brandek, mint például a Jeep és a Ram, saját útra léphetnének. Tavares véleménye szerint ez a forgatókönyv komoly kihívásokat jelenthet a Stellantis jövője szempontjából.
A portugál menedzser aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Franciaország, Olaszország és az Egyesült Államok közötti politikai és gazdasági feszültségek fokozatosan veszélyeztethetik a csoport működését. Véleménye szerint a Stellantis jövője azon múlik, hogy a vezetőség folyamatosan képes legyen megőrizni az egységet. Tavares figyelmeztetése különösen figyelemre méltó, hiszen 2024 végén távozott a vezérigazgatói posztról, így már nem hivatalos vállalati stratégiáról beszél, hanem saját személyes meglátásait osztja meg, ami miatt szavait érdemes óvatosan kezelni.
Az autóipar háttere egyértelműen rávilágít a Stellantis aggodalmainak gyökerére: a vállalat 14 különböző márkát fog össze globális szinten. Miközben Európában a kínai gyártók térnyerése komoly kihívást jelent, az Egyesült Államokban egészen más piaci környezet várja a céget. A Reuters is emlékeztetett arra, hogy 2025 elején a Stellantis már bejelentett olyan szervezeti átalakításokat, amelyek célja a régiók fokozottabb önállósága. Ez arra utal, hogy a vezetőség is tudatában van a belső feszültségeknek, és igyekszik reagálni a változó piaci igényekre.
Ha Tavares jóslata beigazolódna, annak messzemenő következményei lennének: az európai márkák sorsa külső kézbe is kerülhet, míg az amerikai portfólió önálló társaságként működhetne tovább. Ez nemcsak a vállalat jövőjét, hanem az egész globális autópiac erőviszonyait is átrajzolhatná. A kérdés most az, hogy a Stellantis jelenlegi vezetése - élén Antonio Filosával - mennyire tudja fenntartani az egységet és elkerülni a Tavares által vázolt forgatókönyvet.




