Zéró tolerancia hiányában hazánkat is sújtaná a fehér cunami.

A kokain robbanásszerű terjedésének tanúi vagyunk, mivel a kontinens egyik legelterjedtebb kábítószerévé vált az Európai Unió (EU) legújabb drogjelentése szerint – számolt be róla a Drogkutató Intézet (DKI). Az EU drogügyi ügynökségének (EUDA) 2024-es statisztikái alapján a tagállamokban lefoglalt kokain mennyisége már 323 tonnára rúg, ezzel a szám szembemegy az Egyesült Államokéval is. E növekvő piac nem csupán a kínálat bővülését jelenti, hanem a kereslet fokozódását is, ami komoly közegészségügyi, társadalmi és bűnüldözési kihívásokat teremt az európai országok számára.

A kokain legfőbb beáramlási pontjai továbbra is az Atlanti-óceán partján fekvő országok kikötői, különösen Antwerpen (Belgium), Rotterdam (Hollandia) és a spanyol tengerparti városok, ahol a hatóságok a legnagyobb mennyiségű lefoglalást dokumentálták. E három ország együttesen az Európai Unión belüli összes lefoglalás közel 70 százalékáért felelős.

A kereskedelmet általában nemzetközi bűnszervezetek irányítják, amelyek szoros együttműködésben működnek különböző régiókból, például Latin-Amerikából, Észak-Afrikából és a Balkánról. Ezek a csoportok nemcsak a jogsértések számát növelik, hanem hozzájárulnak a korrupció terjedéséhez, az erőszak fokozódásához, valamint a fiatalok kriminalizálódásának kockázatát is jelentősen megnövelik.

A franciaországi helyzet egyre inkább aggasztóvá válik. 2024 során a hatóságok több mint 47 tonna kokaint foglaltak le, ami több mint kétszerese az előző évben mért mennyiségnek. A francia kormány erre reagálva új kampányokat indított, amelyek a fogyasztókra összpontosítanak, hangsúlyozva, hogy a "rekreációs" kokainhasználat közvetlenül hozzájárul a szervezett bűnözés és az erőszakos cselekmények finanszírozásához. A belügyminiszter figyelmeztetése szerint Franciaország egyfajta "fehér cunami" küszöbén áll, amely már nemcsak a határ menti kikötővárosokat érinti, hanem a belső területeken is érzékelhető. Ez a szemléletváltás azt tükrözi, hogy a drogpiac nem csupán terjed, hanem egyre inkább mélyebbre hatol a társadalmi szövetbe.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a digitális világ egyre inkább középpontba kerül a terjesztés során. Az elkövetők social media platformokon és titkosított üzenetküldő applikációkon keresztül árusítják a szereket, ezzel jelentősen megnehezítve a nyomozóhatóságok feladatát. Az online hozzáférhetőség különösen a fiatalok körében terjedt el, ami új kihívások elé állítja a hatóságokat.

A fiatalok körében komoly kockázatot jelent, hogy gyakran nincsenek tisztában a használt szerek minőségével, valamint azok hosszú távú egészségügyi következményeivel.

A kokain egészségügyi kockázatai már évtizedek óta a figyelem középpontjában állnak. A szer használata nemcsak a szív- és érrendszeri problémák, hanem a pszichiátriai zavarok kialakulásának kockázatát is jelentősen növeli. Az európai kórházak sürgősségi osztályain egyre gyakoribbak a kokainnal összefüggő akut mérgezések, különösen akkor, ha a drogot más anyagokkal együtt alkalmazzák, ami drámaian megnöveli a túladagolás valószínűségét.

A fent bemutatott körülmények tükrében elkerülhetetlenné válik a drogpolitikánk újragondolása és szigorúbb szabályozása.

Ez az elv a társadalmi megelőzés szempontjából is fontos szerepet játszik, hiszen a jogi környezet és a következetes fellépés visszatartó ereje a fiatalok körében különösen hatékony lehet.

A zéró toleranciát képviselve, a hatékony drogellenes stratégia alapvető összetevői közé tartozik a célzott prevenció, a közösségi szintű oktatás és a nemzetközi együttműködés fokozása a bűnüldözés terén. Az európai kokainpiac jelenlegi állapota világosan jelzi, hogy a drogprobléma már nem csupán egészségügyi ügy, hiszen a drogkereskedelem szoros kapcsolatban áll a szervezett bűnözéssel, a korrupcióval és a társadalmi biztonság kérdéseivel - hangsúlyozta a DKI.