Folyamatban van a szabályozási csata az Európai Unióban: olyan változások várhatóak, amelyek közvetlenül hatással lehetnek ránk - Agro Napló.
A nyári hónapokban a munkálatok az Erdőirtás Elleni Rendelet (EUDR) körül továbbra is zajlottak. Az érdekeltek részéről újabb egyszerűsítési javaslatok, aggályok és kérdések vetődtek fel a rendelethez kapcsolódó szabályozásokkal kapcsolatban.
18 tagország agrárminisztere fogalmazott meg közös levelet, melyben kifejtik aggodalmaikat amiatt, hogy a rendelet jelenlegi formájában nem emeli ki kellően azokat az országokat, amelyek hatékony erdővédelmi törvényekkel rendelkeznek, és így elhanyagolható az erdőirtás kockázata területükön. Véleményük szerint ahelyett, hogy az erdőirtást a legnagyobb kockázatú területeken célozná meg, a rendelet aránytalanul bürokratikus kötelezettségeket ró azokra az országokra, ahol ez bizonyíthatóan jelentéktelen - írja a NAK.
Az Európai Bizottság 2025 áprilisi döntése során új iránymutatásokat fogadott el az adminisztratív terhek egyszerűsítésére és csökkentésére. Ennek ellenére a gazdálkodók, erdőtulajdonosok és gazdasági szereplők számára előírt követelmények továbbra is jelentős mértékűek maradnak. Különösen aggályos, hogy ezek a követelmények olyan országokban is érvényesek, ahol az erdőirtás kockázata gyakorlatilag elhanyagolható.
Fontos hangsúlyozni, hogy a felesleges és redundáns gondossági követelményeket szükséges eltávolítani azon országokban, ahol a mezőgazdasági terjeszkedés nem vezet jelentős erdőterület-csökkenéshez. Az alacsony erdőirtás kockázatúként azonosított országok esetében el kell ismerni, hogy a már meglévő nemzeti rendszerek kellően megbízhatóak, és képesek garantálni, hogy az EUDR előírásainak betartása megfelelően ellenőrizhető.
Az agrárminiszterek sürgetik a Bizottságot, hogy a rendeletbe beépített további egyszerűsítések érdekében, ha szükséges, halasszák el az alkalmazás kezdetének időpontját. Több neves szakmai szervezet, köztük a Copa-Cogeca (az Európai Gazdák és Mezőgazdasági Szövetkezetek, amelynek tagja a NAK is), a FEFAC (Európai Takarmánygyártók Szövetsége) és a CEI-Bois (Európai Faipari Szövetség), közös nyilatkozatot fogalmazott meg. E nyilatkozatban kifejezik, hogy bár üdvözlik a 2024. decemberi egyszerűsítéseket, a szabályozás még mindig számos kérdést vet fel a gyakorlati alkalmazás, az aránytalanságok, a jelentős adminisztratív terhek, a jogi bizonytalanságok, valamint az áruforgalom várható eltérítése kapcsán.
A szöveg szerint a frissített útmutatók és a gyakori kérdésekre adott válaszok nem hoztak lényeges változást a kötelezettségek értelmezésében, ami még inkább bonyolítja a helyzetet. Fontos megjegyezni, hogy ezek a dokumentumok nem rendelkeznek jogi kötelező erővel, így a tagállamok saját értelmezésük szerint kezelhetik őket. Az osztrák képviselő, Alexander Bernhuber, aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban, és javasolta az Európai Parlament ülésén, hogy törölni kellene azt a rendeletet, amely az Erdőirtásmentes termékekkel foglalkozik (2023/1115 EU rendelet), és amely a tagállamok kockázati besorolását is tartalmazza (2025/1093 EU rendelet). Javaslatában több lényeges pontot is kiemel, többek között:
Az indokolásban részletezettek mentén felhívja a Bizottságot, hogy helyezze hatályon kívül az (EU) 2025/1093 végrehajtási rendeletet. Sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre egyértelmű, határidőhöz kötött és átlátható eljárásokat az országok kockázati kategorizálásának rendszeres újraértékelésére, mérhető előrehaladás és aktualizált tudományos adatok alapján. A Parlament a határozatot egyetlen olvasatban fogadta el 373 igen és 289 nem szavazattal, ami fontos jelzés arra vonatkozóan, hogy a Bizottságnak újra kellene gondolnia a törvény 2025. december 30-i hatálybalépése előtti megközelítését.
A jelenlegi háromszintű kockázati besorolásban a "alacsony" kockázatú országok esetében egyre inkább felmerül az igény arra, hogy a nemzeti szabályozók hatékonyságát ismerjük el. Ennek eredményeként a termelési lánc szereplőinek nem csupán az EUDR jelentéstételi kötelezettségeit kellene figyelembe venniük, hanem a nyomonkövethetőség biztosítását, valamint a kapcsolódó dokumentumok összegyűjtését és megőrzését is. Amennyiben a szabályozási kötelezettségeket jobban összhangba hoznák a kockázati szintekkel, csökkenne a jelentéstételi teher, és sok adminisztrációs feladat is feleslegessé válhatna. Ez különösen az alacsony kockázati besorolású országokban, ahol a helyi hatóságok aktívan közreműködnek, lehetővé tenné, hogy ezekre a tényezőkre támaszkodva egyszerűsítsük a folyamatokat.
Amennyiben a teljeskörű átvilágítási kötelezettségeket a "közepes" vagy "magas" kockázatú országokból beszerző gazdasági szereplőkre korlátoznák, ez a változás biztosítaná, hogy a fókuszt és az erőforrásokat oda irányítsák, ahol az erdőirtás kockázata jelentősebb. Ezzel elkerülhető lenne a túlzott és szükségtelen adminisztratív terhek kiszabása anélkül, hogy aláásná a rendelet célkitűzéseit. Ez persze csak egy lehetséges forgatókönyv, van olyan igény, ami szerint megmaradhatna a három kategória, de lenne egy negyedik "kockázatmentes" szint, ami mentesülne a kellő gondossági procedúra alól. Lehetséges azonban, hogy egy ilyen szint bevezetésének a felvetése még az eddigieknél is nagyobb vitákat váltana ki, ráadásul jelentős mértékben aláásná a szabályozó céljait, és sértené a WTO megkülönböztetés-mentességre vonatkozó szabályait is - olvasható a NAK oldalán.
Felmerült az igény, hogy az uniós irányelvek és célkitűzések teljesülésének összehangolása során fokozott figyelemmel kellene lenni arra, hogy az erdőterület csökkenése ne gyakoroljon negatív hatást egy ország teljesítményértékelési státuszára, amennyiben az pozitív környezetvédelmi célokat szolgáló tevékenységekből ered. Ilyen tevékenységek közé tartozhat a védett területek kiterjesztése, a természet helyreállítását célzó programok, vagy éppen a megújuló energia termelésére szánt földterületek átalakítása.
Az országkockázati listával kapcsolatos aggályok bizonytalan helyzetet teremtettek, azonban az EUDR alapelvei változatlanok maradnak! Azok a cégek, amelyek szarvasmarhát, pálmaolajat, szóját, fát, kakaót, kávét, gumit, vagy e termékekből készült egyéb releváns árucikkeket importálnak, exportálnak vagy kereskednek velük, továbbra is kötelesek megfelelni a rendelet előírásainak 2025. december 30-tól. Kis- és mikrovállalkozások esetében ez a határidő 2026. június 30-ra módosul. Ezért javasoljuk a vállalkozások számára, hogy folytassák a megfelelő gondosságra vonatkozó rendszereik kiépítését, azaz:
Érdemes figyelni és felkészülni, mivel a legvalószínűbb forgatókönyv az lehet, hogy az Európai Bizottság a Parlament aggályaira reagálva a lehető leghamarabb felülvizsgálja a benchmarking rendszert. A háromszintű struktúra (alacsony, normál, magas; kockázatmentes kategória nélkül) várhatóan megmarad, ahogy az alapvető kötelezettségek is (információgyűjtés, nyomonkövethetőség biztosítása, kockázatértékelés, kockázatcsökkentés és megfelelőségi dokumentáció készítése). Azonban a minősítési rendszerben várhatóan javulni fognak az adatok, a küszöbértékek és az átláthatóság. Fontos megjegyezni, hogy ha a 29. cikk szerinti országkategorizálás nem állna rendelkezésre, akkor minden ország "közepes" besorolásúvá válna, ami megnehezítené az "alacsony" kategóriára való hivatkozást. Ennek következményeként az érintett vállalkozások számára bizonytalanná válhatna az "Egyszerűsített kellő gondosság" alkalmazásának lehetősége - figyelmeztet a NAK.
