Egy megállíthatatlan változás vette kezdetét, és egyre több helyi szabályozás lát napvilágot.

Már több mint három hónapja lépett életbe a helyi önazonosság védelmét szolgáló jogszabály, amely nem csupán az önkormányzatok számára biztosít elővásárlási jogot, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy különféle feltételekhez kössék a lakcímbejelentést. Ráadásul a betelepüléshez szükséges engedélyek kiadását is szigoríthatják. A törvény hatására egyre több helyi rendelet születik, amelyek jelentős akadályokat gördítenek a leendő lakók elé.

Ahogy arról az Index is beszámolt, július 1-jén életbe lépett a településvédelmi törvény, amely új lehetőségeket biztosít az önkormányzatok számára a lakosság összetételének szabályozásában. E törvény értelmében a helyi hatóságok jogi eszközökkel korlátozhatják, hogy ki költözhessen a településükre, vagy annak egyes területeire. Ennek érdekében a települések elővásárlási jogot kaptak, és a lakcímbejelentést különböző feltételekhez köthetik. Sőt, az ingatlanvásárlókra betelepülési hozzájárulást is kiszabhatnak, így még szigorúbban ellenőrizhetik a beköltözők választását.

A jogszabály, amelyet sokan üdvözöltek, míg mások hevesen megkérdőjeleztek, az Alaptörvény tizenötödik módosításának eredményeként jött létre. E módosítás alkotmányos védelmet biztosít a helyi közösségek önazonosságának jogához. Az XXVII. cikk (1) bekezdése április 14-e óta a következőképpen hangzik:

Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.

Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, legutóbbi tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a települések vezetői a törvényben rögzített védelmi intézkedéseket vehetik igénybe. A tárca vezetője a belföldi bevándorlási egyenlegre utalva megjegyezte, hogy Budapest, amely valaha kétmilliós lakossággal büszkélkedhetett, 1990 óta körülbelül 330 ezer lakost veszített. Kiemelte, hogy a budapesti agglomeráció, a nagyvárosi környezetek és a Balaton környéke érzik legintenzívebben a betelepülések által okozott változásokat, amelyek gyökeresen átalakították a településszerkezetet. Az ott élők sokszor már nem ismerik fel egykori otthonaikat, és nem érzik magukénak a településeket.

A jogszabály értelmében az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy rendeletében kötelezővé tegye a betelepüléssel kapcsolatos egyedi döntéseket megelőző személyes meghallgatást. Ezzel párhuzamosan azonban a törvény világosan rögzíti, hogy az érintett hatóságnak meg kell tartania a mérlegelési jogkör kereteit.

A vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy az önkormányzati rendeletek jelentős hányadában nem találhatóak egyértelmű információk arról, hogy a képviselő-testület milyen szempontok alapján hozza meg döntéseit a személyes meghallgatásokat követően. Emellett fontos megemlíteni, hogy a törvény végrehajtását célzó kormányrendelet előírja, hogy az önkormányzatoknak tájékoztatniuk kell a lakosságot a bevezetett jogvédelmi eszközökről a hivatalos honlapjukon. Ennek keretében kötelezően fel kell tüntetni a jogvédelmi eszköz típusát, valamint típusonként közérthető összefoglalót kell nyújtani a vonatkozó szabályokról és a betelepülés feltételeiről.

Ezzel párhuzamosan számos helyi önkormányzat, mint például Beret, Berzék, Debréte, Detek, Drávacsépely, Rakacaszend, Taktahárkány és mások, rendeleteikben csupán ennyit említenek:

A Csongrád-Csanád vármegyei Ásotthalom önkormányzati rendelete sokkal részletesebb és árnyaltabb megfogalmazású. A szabályozás értelmében a képviselő-testület először mérlegeli, hogy szükség van-e személyes meghallgatásra a döntés előtt. "Ha a Képviselő-testület úgy határoz, hogy elrendeli a személyes meghallgatást, akkor az ingatlant vásárolni kívánó nagykorú személynek kötelező megjelennie, és válaszolnia kell a feltett kérdésekre. Ezen kívül a Képviselő-testület dönthet arról is, hogy a vásárlással együtt költöző nagykorú személy(ek) meghallgatása is szükséges." A rendelet azt is kimondja, hogy ha a betelepülni szándékozó személy nem jelenik meg a meghallgatáson, a képviselő-testület nem fogja jóváhagyni a lakcímlétesítést. Érdekesség, hogy a 90 kilométerre található Nagymágócs esetében sem kötelező a meghallgatás, itt is a képviselő-testület dönt a személyes meghallgatás szükségességéről a döntés előtt.

A helyi identitás megőrzéséhez elengedhetetlenek bizonyos anyagi források is. Az önkormányzati szabályozások alapján a betelepülési hozzájárulások mértéke meglehetősen változatos, széles spektrumon mozog.

A magyar-osztrák-szlovák hármashatár közelében elhelyezkedő Rajka önkormányzata nem aprózta el a dolgokat, hiszen úgy határozott, hogy minden olyan új lakos, aki ingatlant vásárol a település közigazgatási területén, másfél millió forintos támogatásban részesül. Érdemes megemlíteni, hogy a Pozsony közelsége miatt az elmúlt évtizedben a Győr-Moson-Sopron vármegyében található település lakossága megduplázódott, és a számuk már meghaladja az ötezer főt. Hasonló intézkedést hozott Győrújbarát községe is, ahol szintén ingatlanonként másfél millió forintos egyszeri hozzájárulást állapítottak meg.

Balatonföldvár Város Önkormányzata november 5-én életbe lépő rendeletében nem egy pontos összeget határozott meg, hanem az ingatlan vételárának két százalékában rögzítette a hozzájárulás mértékét. Figyelembe véve a Balaton-parti település ingatlanpiacának aktuális árviszonyait, ez a hozzájárulás akár több millió forintot is jelenthet.

A legtöbb önkormányzat nem a hatalmas összegekkel foglalkozik, hanem inkább kisebb, kezelhetőbb támogatásokkal. Például a Pest vármegyei Pilis városában a beletelepülők, valamint a kiskorú beletelepülők törvényes képviselői fejenként százezer forintot kötelesek megfizetni. Hasonlóan, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Abaújkér község is százezer forintot kér a bejelentkezéshez, viszont Alsógagy község ennél kedvezőbb, ötvenezer forintos díjat állapított meg. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jászladány pedig egy egyszeri, ötvenezer forintos hozzájárulást vár el az új lakóktól.

Üdítő önmérsékletet tükröz a Miskolctól hetven kilométerre északkeletre elhelyezkedő Viszló kisközség legújabb rendelete. Ez a mindössze hatvan fős lélekszámú település nem támaszt anyagi követelményeket a betelepülni szándékozókkal szemben, csupán annyit kér, hogy

Elmondhatjuk, hogy igen kreatívak az önkormányzatok a kizáró feltételek meghatározásában is. Sok helyütt középfokú végzettséghez, illetve a magyar nyelv ismeretéhez kötik a betelepülést. Van, ahol egyenesen nem is létesíthet lakcímet, "aki a magyar nyelvet nem érti és nem beszéli", másutt (például Sátoraljaújhelyen) nem magyar anyanyelvű személy esetén elvárás a magyar nyelv társalgási szintű ismerete. A már említett Pilisen pedig nem létesíthet lakcímet az a büntetett előéletű személy, akit a bíróság emberölés, emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása elkövetése miatt jogerősen elítélt. Ahogy nem létesíthet lakcímet Vámosmikola község közigazgatási területén az a nagykorú sem, aki személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt büntetett előéletű.

A nógrádi Terény község, ahol 2013-ban még ingyenes lakhatást is ígértek a nagycsaládoknak, augusztus 1-jétől szigorú feltételekhez kötötték a betelepülést. A községben nem létesíthet lakcímet az a nagykorú,

Terényben a betelepülőnek egyszeri félmillió forint betelepülési hozzájárulást is kell fizetnie, ha azonban a helyi rendeletbe foglalt közösségi együttélés szabályait nem szegi meg, illetve hozzátartozója ellen sem indul közösségellenes magatartás miatt eljárás, a pénzt visszatérítik.

Hajós városában, Bács-Kiskun vármegyében, a betelepülők ügyét nem csupán a büntetett előéletük alapján bírálják el, hanem az úgynevezett "ismert előélet" szempontjából is. A helyi rendeletek értelmében azok, akiket a képviselő-testület a rendelkezésére álló információk és a betelepülő személyes meghallgatása alapján, a közösségi együttélés szabályainak betartására alkalmatlannak ítél, nem kaphatnak lakcímet. Hajós ráadásul élve a jogi lehetőségeivel, több közterületén is megtiltotta a betelepülést, így például a híres Pincefalu területén sem lehet új lakcímet létesíteni.