Az étterem látogatói ma már sokkal óvatosabbak lettek, a magyar vendég pedig különösen így van ezzel. Az átlagos ember gyakran visszafogja magát a költekezésben, és úgy tűnik, hogy az igazi élvezet már nem merész vállalkozás számára.

Bár a hivatalos statisztikák szerint a magyarországi átlagkereset jelentős emelkedésen ment keresztül, ez a vendéglátóipar forgalmában nem tükröződik. Az éttermek többsége csupán a hétvégére vonzza a vendégeket, és az étkezések során is csökkent az elfogyasztott ételek és italok mennyisége.

A hét elején már jó ideje üresen állnak az éttermek, a vendégek inkább a hét második felére és különösen a hétvégére tartogatják a látogatásaikat. Az utóbbi időszakban szembetűnő tendencia figyelhető meg: csökken az egyszerre rendelt ételek száma. Az előételek gyakran elmaradnak, és az alkoholfogyasztás is jelentősen visszaesett, de még a különféle üdítőitalok iránti kereslet is alábbhagyott – mondta el Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke a Népszavának adott nyilatkozatában.

A tipikus vendég óvatosan rendel, a takarékoskodás általánosságban érezhető - hangsúlyozta. Valami történt, illetve történik a magyar háztartásokban, mert a hivatalos adatok növekvő jövedelemről, infláció felett emelkedő átlagkeresetekről szólnak, de mindez nem tükröződik a fogyasztásban, így a vendéglátásban sem. A forgalmi pluszok helyenként a turizmusból, azaz a külföldi vendégforgalom növekedéséből adódnak, de ezt a külvárosi egységek és a legtöbb vidéki vendéglátós nem érzi. Valamikor májusban torpant meg a piac, az év eleje még szépen indult, de utána elmaradt a szokásos szezonális forgalomnövekedés is.

Bár az iskolaszünet már javában tartott, július elején mégis üres strandokkal és néptelen éttermekkel találkoztak a szakmabeliek, akik egymásnak osztották meg élményeiket – mesélte Kovács László.

Az ipartestület éves helyzetértékelése ugyanakkor azt tükrözi, hogy a probléma nem új keletű, hiszen 2024 végén a vendéglátóhelyek száma összességében már 15 százalékkal kevesebb volt a járvány előtti, 2019. évihez képest. A vendéglátásban a fogyasztói árak 2024-ben a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékben, 8,4 százalékkal emelkedtek az előző esztendőhöz viszonyítva, ez 4,7 százalékponttal haladta meg az évi átlagos, 3,7 százalékos infláció szintjét. A vendéglátóhelyi forgalom volumene 2023-hoz képest 5,5, a járvány előtti, 2019. évinél 0,4 százalékkal volt nagyobb azonos áron, vagyis az inflációtól megtisztítva. A talpon maradóknak öröm lehet az ürömben, hogy a több bevételen kevesebb egység osztozik.

A vendéglátás éves bevételének jelentős része, körülbelül 30 százaléka, a nyári hónapokban – júniusban, júliusban és augusztusban – realizálódik. E hónapok eseményei és tendenciái alapvetően befolyásolják az iparág teljesítményét az év hátralévő részében. Jelenleg a piaci szereplők a fogyasztás visszaesését tapasztalják, és ennek következtében óvatosabb, mértéktartóbb rendelési szokásokkal találkoznak.

A lélektani határ a fejenkénti vacsoraszámlánál 10-15 ezer forintnál húzódott, ennél a szintnél a közönség reakciója már sokkal óvatosabbá vált.

A borfogyasztás aggasztó csökkenése nem kedvez a bevételeknek, ami különösen érzékenyen érinti a hagyományos vörösbor-termelő régiókat, mint Szekszárd és Eger. A fehérborok és rozék iránti növekvő kereslet mellett az alkoholmentes borok és pezsgők is egyre népszerűbbek. A vendégek italfogyasztási szokásai azonban már kérdésesek, hiszen sokan egyáltalán nem rendelnek italokat. Az italforgalom jelentős bevételi forrást jelenthetne a vendéglátóipar számára, és annak alakulása komoly hatással van az egész szektor helyzetére.

Összességében elmondható, hogy napjainkra a pandémia utáni általános lelkesedés szép lassan elhalványult. Az emberek, akik a bezártságot követően igyekeztek pótolni az elmaradt találkozásokat, étkezéseket és utazásokat, mostanra egy új, komorabb valósággal szembesülnek. A jövőtől való aggodalom, a biztonságkeresés és a hosszú távú befektetések iránti fókusz egyre inkább dominál, míg a megemelkedett ingatlanárak tovább csökkentik a családok szabadon felhasználható jövedelmét – fejtette ki véleményét az MVI elnöke.

Jelenleg sajnos nem áll rendelkezésre semmi, amire koccinthatnánk. Még ha lenne is miből ünnepelni, az átlagemberek számára úgy tűnik, a költekezés és az igazán élvezetes pillanatok megélése túl nagy lépés. Az elhangzott szavakból ez világosan kiderül.

Jóízűen megadják

Az Eventrend Group év eleji felmérése szerint bő fél éve átlagosan 8500 forintot tartottak a magyarok elfogadhatónak egy éttermi fogyasztásért, de a budapestiek és a gourmet vendégek ennél többet is.

A válaszadók 17 százaléka havonta 5-10 ezer forintot, 9 százaléka 11-15 ezret, 21 százaléka 15-20 ezer forintot hagy étteremben. A harmadik legnagyobb csoport 18 százalékkal azoké, akik 20-50 ezer forintot költenek éttermi étkezésre minden hónapban.

A megkérdezettek körében a válaszadók közel fele (45 százalék) úgy vélekedik, hogy a hazai vendéglátóhelyek árai még mindig elfogadhatóak, míg szinte hasonló arányban (42 százalék) érkeztek olyan vélemények, amelyek szerint a kínált árak túlságosan magasak. Érdekes, hogy néhányan arra is felhívták a figyelmet, miszerint Magyarországon az étteremlátogatás még mindig olcsóbb alternatívának számít, mint sok nyugat-európai országban.