Románia meglepetést okozott, amikor Putyin aláírta a katonai költségvetés növelésére vonatkozó intézkedéseket.

Fotó: Reuters / Louisa Gouliamaki - Egy férfi ünnepli a bukaresti Győzelem téren az elnökválasztási első forduló eredményének érvénytelenítését, 2024. december 6-án.

Csehország két napig olajszállítás nélkül maradt a Barátság vezetéken, és csak péntek reggelre sikerült megoldani a problémát. Az orosz kőolajszállítmányok váratlanul, kétnapos időtartamra megszakadtak, ám a hatóságok az okokat nem osztották meg a nyilvánossággal. Mariusz Wnuk, az Orlen Unipetrol – a lengyel Orlen olajtársaság cseh leányvállalata – vezérigazgatója a CTK hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: "A szállítások kiesését saját tartalékainkból tudtuk áthidalni." A cseh kormány szerdán 330 ezer tonna kőolajat biztosított az Orlen Unipetrol számára az állami tartalékalapból, de Wnuk szerint erre végül nem volt szükségük.

Csehország már korábban kinyilvánította szándékát, hogy a következő évben megszabadul az orosz kőolajtól. Ennek érdekében a TAL-IKL szállítóvonal kapacitását a korábbi négymillió tonnáról évi nyolcmillió tonnára növelik.

Romániában vasárnap tartották volna az elnökválasztás második fordulóját, a román alkotmánybíróság azonban szinte az utolsó pillanatban lefújta az eseményt, és törölte az első forduló eredményét, valószínűleg orosz befolyásolás gyanúja miatt. Hogy mikor rendezik meg újra az első fordulót, még kérdőjeles, a szakértő szerint két hét múlva is megtörténhet, de akár márciusig is kitolhatják.

A szeptemberben hivatalba lépett francia miniszterelnök, Michel Barnier, sajnálatos módon nem tudta elkerülni a költségvetési helyzet okozta nehézségeket, és bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg. Emmanuel Macron francia elnök a csütörtöki beszédében megígérte, hogy hamarosan új kormányfőt nevez ki, de egyes elemzők szerint már most is felmerülhet a gondolat, hogy az államfő lemondása is szóba jöhet. Ez különösen Marine Le Pen, az ellenzék radikális vezetője számára kedvező, aki március végén komoly veszélyben van a választhatóságát illetően.

Jelenleg egy rendkívül alacsony valószínűségű forgatókönyvről van szó, amely azt feltételezi, hogy a pártok esetleg megpróbálnák eltávolítani Macront a hatalomból. Azonban a csütörtök esti televíziós beszédében Macron világosan kifejtette, hogy nem kíván részt venni ebben a folyamatban. Beszédének jelentős része arról szólt, hogy elkötelezett marad az államfői szerepben, és milyen tervei vannak a következő másfél évre. A legvalószínűbb forgatókönyv tehát az, hogy a jelenlegi helyzetben a pártok egy stabil kormány létrehozására fognak törekedni.

- nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Olaf Scholz német kancellár váratlan látogatást tett Kijevben, ami az első alkalom, hogy a háború 2022 nyári kitörése óta a fővárosba érkezett. "Ukrajna több mint ezer napja bátor kitartással áll ellen a brutális orosz agressziónak. Németország elkötelezett amellett, hogy továbbra is Ukrajna legfőbb szövetségese maradjon Európában" – hangsúlyozta Scholz.

Kiemelte, hogy a legújabb fegyvercsomag átadása még a hónap folyamán megtörténik, ezzel is megerősítve Ukrajna iránti német elkötelezettségét. Ezt a szándékot tükrözi az a 650 millió eurós, Ukrajnának szánt kiegészítő segélycsomag is, amelyről a kancellár már tett ígéretet.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, nemrégiben arról nyilatkozott, hogy országának elsődleges célja a diplomáciai megoldások keresése az Oroszországgal folytatott háború lezárására és a megszállt területek visszafoglalására. Hangsúlyozta, hogy ezek a lépések csak akkor válhatnak valóra, ha Ukrajna NATO-tagsága biztosra áll. Zelenszkij aggodalmát fejezte ki az orosz hadsereg növekvő előrenyomulása miatt, amely szerinte azt jelzi, hogy a jelenlegi külföldi támogatás nem elegendő a helyzet kezelésére.

Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, nemrégiben aláírta az ország új költségvetését, amely jelentős emelkedést hoz a 2025-ös katonai kiadások terén, kifejezetten az orosz-ukrán konfliktus finanszírozása érdekében. Ez a lépés azt jelzi, hogy a kormány prioritásként kezeli a védelmi költségek növelését, ami újabb feszültséget generálhat a régióban. Az új költségvetési tervezet alapján...

a jövő évi orosz költségvetés mintegy 32,5 százalékát - vagyis 13,5 ezermilliárd rubelt, azaz 119 milliárd eurót - fordítják nemzetvédelemre. Idén ez az arány 28,3 százalék volt.

Mark Rutte, a NATO főtitkára, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően tartott szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kétszázalékos védelmi hozzájárulás önmagában nem elegendő. A főtitkár kifejtette, hogy az ukrajnai konfliktus világosan rámutatott erre a szükségességre, és megjegyezte, hogy ezt a kezdeményezést Donald Trump indította el.