Trump számára komoly kihívást jelent az orosz-ukrán háború végének elérése, hiszen a konfliktus eddig tartó feszültsége és bonyolultsága nem ígérkezik gyors megoldásnak. A Pénzcentrum elemzése szerint a helyzet továbbra is elhúzódhat, ami újabb nehézségek
A Pénzcentrum szakértői elemzése szerint Donald Trump beiktatása új irányt vehet az ukrajnai konfliktusban. A szakértők véleménye alapján a béke elérése nem lesz sem gyors, sem egyszerű. Trump már most elismerte, hogy a korábban tett, 24 órás megoldásra vonatkozó ígéretei irreálisnak bizonyultak, és rájött, hogy a helyzet rendkívül összetett. Az elemzők hangsúlyozták, hogy a harcoló feleknek kölcsönös kompromisszumokat kell keresniük a továbblépés érdekében, ugyanakkor egyik félnek sem érdeke Ukrajna teljes összeomlása vagy Oroszország kényszerhelyzetbe hozása. Összességében tehát a békekötés nemcsak nehéz úton halad, hanem a legrosszabb forgatókönyv szerint akár a háború folytatódásával is szembesülhetünk.
Tieger Endre, az Euroatlantic Consultancy európai uniós szakértője a Pénzcentrumnak kifejtette, hogy az ukrajnai háború befejezése rendkívül bonyolult feladat, amelyet számos tényező befolyásol, beleértve az érintett felek érdekeit, a frontvonalon harcoló közel egymillió katona jelenlétét, valamint a nemzetközi politikai helyzet folyamatos változásait. Trump világosan arra törekszik, hogy az Egyesült Államok erőforrásait a Kínával folytatott geopolitikai versenyre összpontosítsa. Az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása gazdasági és katonai szempontból is jelentős terheket ró az Egyesült Államokra és szövetségeseikre, ami a következő elnök számára is indokoltá teheti a háború mielőbbi befejezését. Ugyanakkor fontos, hogy ne következzen be az ukrán hadsereg összeomlása, mivel ez nem lenne az USA érdeke.
Ezért – ahogyan azt a legutóbbi kormányzati tájékoztatók is jelezték – nem várható, hogy Ukrajna támogatását azonnali hatállyal megszüntessék. Egy ilyen döntés ugyanis könnyen egy második afganisztáni kudarccal zárulhatna, amit mindenképpen el szeretnének kerülni. A következő elnök már korábban is kifejtette, hogy „csak az erő pozíciójából lehet valódi békét elérni”, ami arra utal, hogy egy olyan stratégiai megállapodásra törekszik, amely megerősíti az Egyesült Államok befolyását, miközben mind az orosz, mind az ukrán félnek jelentős engedményeket kellene tennie.
A beiktatás követően az ukrajnai háború lezárására irányuló erőfeszítések új impulzusokat nyerhetnek, azonban a helyzet rendezése továbbra is rendkívül bonyolult marad. A geopolitikai stratégiák, az orosz és ukrán kompromisszumok, valamint az európai szövetségesek szerepének újraértékelése kulcsfontosságú lesz a konfliktus jövőbeni alakulásában. Trump "erőalapú" megközelítése ugyan hozhat eredményeket, de a béke gyors és egyszerű elérésére tett ígérete – ahogyan ő maga is elismerte, felülbírálva a 24 órás megoldásra tett kijelentését – túlzottan optimista elvárás lenne egy ilyen összetett probléma esetén – hangsúlyozta Tieger Endre.
Somkuti Bálint, a neves tudományos kutató, úgy véli, hogy Donald Trump már a választási kampánya során, sőt, megválasztása után is többször hangoztatta, hogy 24 órán belül véget vet az orosz-ukrán konfliktusnak. Ezt a kijelentést nem érdemes komolyan venni, mivel nyilvánvalóan fizikai lehetetlenség. A gyors megoldás ígérete azonban csak akkor válhat valósággá, ha a harcoló felek hajlandók elfogadni Trump feltételeit. Ukrajna esetében talán könnyebb elérni, hogy a vezetés teljesítse az Egyesült Államok új adminisztrációjának kérdéseit, de ez sem garantált. Oroszország helyzete sokkal bonyolultabb, mivel az elmúlt években tapasztalt orosz vezetés részéről mutatkozó bizalom és tárgyalási hajlandóság napjainkra teljes bizalmatlansággal cserélődött fel – fejtette ki a Pénzcentrumnak tett nyilatkozatában a kutató.
Tieger Endre véleménye szerint Putyin számára Trump beiktatása kedvező fordulatot hozhat, mivel az új amerikai elnök pragmatikusabb politikai megközelítést alkalmazhat Oroszországgal szemben. Ugyanakkor Trump "erős vezetőként" való fellépése kiszámíthatatlan következményekkel járhat Moszkvára nézve. Amennyiben Trump túlzottan nyomást gyakorol Oroszországra, az Putyint arra kényszerítheti, hogy fokozza katonai tevékenységeit, vagy új stratégiák kidolgozásába kezdjen.
Trump tervei szerint az európai államoknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk a NATO védelmi kiadásaiban, illetve - adott esetben - békemissziók keretében is. Az USA egyre inkább azt várja el, hogy az európai szövetségesek nagyobb felelősséget vállaljanak Ukrajna stabilizálásában. Ez azonban akadályokba ütközhet, mivel az EU kulcsfontosságú tagállamai, például Németország és Franciaország, jelenleg belső politikai kihívásokkal küzdenek.
Februárban, Németországban ugyan várható a CDU/CSU győzelme, de a kormánykoalíció megalakítása hosszú időt vehet igénybe. Franciaország pedig Macron elnök politikai meggyengülése miatt nem feltétlenül tud gyorsan és határozottan fellépni. Lengyelország jelenleg az EU egyetlen politikailag stabil (elnökválasztás lesz idén, ami bizonytalanságot eredményezhet) és katonailag aktív tagállama, amely komoly szerepet vállalhat Trump terveinek támogatásában. Ez azonban kevés lehet az EU egészének erőteljes fellépéséhez.
Somkuti Bálint a Pénzcentrumnak kifejtette: Trump valószínűleg megpróbál majd egy olyan köztes megoldást találni, amelyben mindkét fél kénytelen lesz kompromisszumot kötni, de jelenleg erre elég csekély az esély. Előfordulhat, hogy az új amerikai elnök az első kudarcok után stratégiát vált, és az amerikai hadiipar érdekeit szem előtt tartva továbbra is Ukrajna támogatása mellett dönt, lehetőség szerint európai források bevonásával. Azonban azt, hogy ez valóban megvalósul-e, nagymértékben befolyásolják az európai vezetők döntései is. Ők ugyanis elkötelezettek Ukrajna segítése iránt, és nehezen fogják magukat alárendelni Trumpnak. A kutató arra számít, hogy a háború valószínűleg folytatódni fog, hasonló körülmények között, mint eddig.
