Továbbra is a "Csak tiszta forrásból" filozófiáját követve, örömmel jelentjük be Taba Csaba érkezését, mint új művészeti vezetőnket. Az ő friss és innovatív megközelítése garantálja, hogy a jövőbeni projektek még inkább tükrözik az eredetiséget és a minős
A szekszárdi születésű néptáncos és tánctanár gyermekként kezdett el mély érdeklődést tanúsítani a néptánc iránt, ami azóta is végigkíséri életútját. Már másfél éve tölti be a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes művészeti vezetői szerepét, ahol igyekszik harmonikusan összehangolni rövid és hosszú távú céljait. Munkájában folyamatosan szem előtt tartja a néptáncegyüttes alapelvét, amely a "Csak tiszta forrásból" mottóval fogalmazható meg, ezzel biztosítva a hagyományok tiszteletét és a minőséget.
December 14-én egy nagyszabású műsorral készültek a pozsonyi Pavol Országh Hviezdoslav Színházban, "Mozdulatunk fonalából, táncunk szőttese - Ahol szálaink összefutnak" címmel, melyben két koreográfiát is előadtak, amivel a Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Minősítő Gáláján elnyerték "a 2023/24-es Év Nívódíjas Táncegyüttese" címet.
Mikor került először a figyelmed középpontjába az idén 55 esztendős Szőttes Kamara Néptáncegyüttes?
Az együttes néhány rangidős tagját már régóta ismerem Gémesi Zoltán révén, aki nemcsak volt táncos kollégám, hanem máig is a barátom. A teljes Szőttes csapatával való közelebbi kapcsolatom 2018 nyarára nyúlik vissza, amikor először kaptunk meghívást néptáncoktatóként a Szőttes Táborba feleségemmel, Fejér Erikával. Azóta szorosabbra fűződtek a munka- és baráti szálak közöttünk.
Milyen vízióval és célokkal indultál, amikor átvetted a művészeti vezetést? Azóta, közel másfél év elteltével, mennyire sikerült ezeket a terveket megvalósítani?
Elsődleges célunk az volt, hogy tiszteletteljesen és alázattal közelítsünk a korábbi művészeti vezetők örökségéhez, miközben megőrizzük a Szőttes „Csak tiszta forrásból” hitvallását. A legfőbb motivációnk az a törekvés volt, hogy áthidaljuk és egyesítsük a tánckarunkban megjelenő, bár pozitívan kihasználható, de jelentős korosztályi különbségeket. Különösen fontosnak érzem, hogy támogassam a közösségi „Szőttes-érzés” szellemi és érzelmi kohézióját. Számomra a célok elérése mellett az odavezető út is kulcsfontosságú, és úgy vélem, hogy a rendelkezésünkre álló rövid idő ellenére rengeteget fejlődtünk, ami egyaránt megmutatkozik a közösségi életünkben és a szakmai sikereinkben.
