Több mint 3000 kilométeres távolságon keresztül, észrevétlenül mozogtak a "Pókháló-hadművelet" keretében alkalmazott drónok.
Az orosz hatóságok körözést adtak ki egy ukrán férfi ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett az ukránok június 1-jei "Pókháló-hadműveletében", amivel több orosz légibázison 41 bombázót támadtak meg. A gyanú szerint az ő teherautóival, több mint 3000 kilométeren keresztül csempészhették a drónokat az egyik katonai repülőtér közelébe.
A férfi azonosításának nyomvonalát egy cseljabinszki raktárhoz vezette vissza a rendőrség. Miután az ukrán média több felvételt is közzétett a dróntámadás következtében keletkezett rombolásról, orosz katonai bloggerek kezdték el elemezni a képeket. Ők voltak az elsők, akik felfigyeltek arra, hogy az egyik raktár, amely a felvételeken szerepel, nagyon hasonlít egy cseljabinszki létesítményre.
A Meduza cikke szerint az orosz rendőrök nem sokkal később átkutatták a cseljabinszki ipari övezetben található raktárt. A biztonsági erőkhöz közel álló Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy a rendőrök olyan FPV-drónokat tartalmazó konténereket találtak a helyszínen, mint amilyeneket az ukránok használtak a dróntámadásban. Emellett a hexogén nevű robbanóanyag nyomait is megtalálták.
A VChK-OGPU csatornája szerint a nyomozók lecsaptak minden egyes személyre, aki a raktár üzemeltetésével kapcsolatban állt. A bérlő azonban a hatóságok elől eltűnt, mivel Kazahsztánba utazott. Továbbá, őrizetbe vették és kihallgatták annak az öt teherautónak a sofőrjét is, amelyek a raktárból indultak, és amelyekből az ukrán támadás során használt drónokat indították.
Az egyik sofőr azt mondta a nyomozóknak, hogy a teherautók tulajdonosa egy 37 éves, ukrán állampolgárságú férfi, Artem Tyimofejev volt.
A sofőr beszámolója alapján Tyimofejev egy murmanszki vállalkozótól kapott megbízást négy vázszerkezetű ház szállítására Cseljabinszkból a murmanszki régió egyik településére. A sofőr elmondta, hogy vezetés közben egy ismeretlen személy telefonon lépett kapcsolatba vele, és részletes utasításokat adott arról, hogy hol és mikor álljon meg. Az utolsó megálló egy Rosznyeft benzinkút volt, amely a murmanszki régió katonai repülőteréhez közel helyezkedett el, ahonnan az ukrán drónok indultak.
A Meduza információi szerint az orosz hatóságok körözést rendeltek el Tyimofejev ellen. A gyanú szerint ő is részt vett az ukrán dróntámadás lebonyolításában.
Az orosz hatóságok számára azért különösen kellemetlen a történet, mert a kazah határ melletti Cseljabinszk több mint 3000 kilométerre van a murmanszki régiótól. A sofőrök Oroszország jelentős részén átvezettek anélkül, hogy a teherautókba rejtett drónokat bárki megtalálta volna.
A támadás egyik irkutszki helyszínén több ember is megpróbált közbelépni az ukrán drónok felszállásának megakadályozására. A Telegramon megosztott videó tanúsága szerint nyolc férfi összefogott, hogy megakadályozzák a drónok indítását egy parkolóban álló teherautóból. Két férfi a jármű tetején állva köveket hajigál a teherautó rakterébe, míg a többiek a parkoló széléről dobják fel nekik a köveket, hogy segítsenek az akcióban.
Az egyik résztvevő Anton Mackevics volt, aki Belaruszból érkezett Irkutszk régióba. A férfi a történtekről azt mondta egy Telegram-videóban, hogy a kövekkel akarták megakadályozni a drónok felszállását. Ez pedig sikerült is nekik.
A férfiak valószínűleg elismerésben részesülnek tetteikért. Igor Kobzev, Irkutszk régió kormányzója nyilatkozata szerint a hatóságok alaposan megvizsgálják az eseményeket, és a közeljövőben döntést hoznak arról, hogy milyen formában jutalmazzák a férfiakat.
Az ukrán dróntámadás elemzése során Rácz András, Oroszország-szakértő, fontos megállapításokat tett. Kiemelte, hogy bár a végleges veszteségi adatok még nem állnak rendelkezésre, az ukrán erők által okozott károk rendkívül jelentősek. A roncsok azonosítása jelenleg is folyamatban van, de már most biztosan tudható, hogy 7 Tupoljev Tu-95-ös, 3 Tupoljev Tu-22M3-as és 1 Antonov An-12-es repülőgép megsemmisült. Ezen kívül egy Tupoljev Tu-95-ös súlyos károkat szenvedett el.
Rácz véleménye szerint az Oroszországban elveszített hadászati bombázók túlnyomó része pótolhatatlan. Jelenleg mindössze három bombázó típus van aktív szolgálatban: a Tupoljev Tu-95, a Tupoljev Tu-22M3 és a Tupoljev Tu-160. Érdemes megjegyezni, hogy az első két modell gyártása már évtizedekkel ezelőtt leállt, és mára a gyártósorok is eltűntek.
Jelenleg az orosz hadsereg kizárólag Tu-160-as bombázókat tud gyártani, ám ezekből évente csupán 1-3 példány készül. Ez azt jelenti, hogy a veszteségek pótlása legalább 5 évig eltart majd, még akkor is, ha csak 11 bombázó megsemmisüléséről van szó a legutóbbi támadás során. Rácz véleménye szerint azonban a végleges veszteség ennél jóval magasabb lehet.
Rácz megfogalmazása szerint az oroszok egyedül abban találhatnak némi örömöt, hogy a jelenlegi információk alapján a támadások során nem veszítettek el repülőszemélyzetet. Ez lehetővé teszi, hogy a pilótákat átirányítsák más, sértetlen repülőgépekre.
Rácz megjegyezte, hogy a bombázók elvesztése bizonyos mértékben gyengítette az orosz nukleáris elrettentő képességet, de nem okozott drámai hatást. Egyrészt, mivel a bombázók kétharmada a támadás következtében is megmaradt. Másrészt, az oroszok rendelkeznek olyan lehetőségekkel is, hogy atomfegyvereket tengeralattjárókról és szárazföldi platformokról indítsanak. Végül, fontos megemlíteni, hogy az orosz hadsereg már fejlesztett olyan kisebb repülőgépekről indítható atomfegyvereket is, amelyek szintén hozzájárulnak elrettentő erejükhöz.
A támadás legfontosabb háborúra gyakorolt közvetlen hatása az, hogy meggyengült az oroszok hagyományos fegyverekkel végrehajtott, mélységi, prezíciós csapásmérő képessége. A megsemmisült bombázók ugyanis egyenként 6-12 robotrepülőgépet tudtak indítani ukrán célpontok ellen. Voltak olyan éjszakák, amikor ráadásul egyszerre tíznél is több bombázó is a levegőben volt.
