A Nemzetgazdasági Minisztérium új hitelprogramot indít, melynek keretösszege meghaladja a 150 milliárd forintot.
Az uniós társfinanszírozásban megvalósuló programban a vállalkozások minimum 150 millió, maximum 600 millió forint összegű, tízéves, nulla százalékos beruházási kölcsönt igényelhetnek, amelyből bizonyos feltételetek teljesülése esetén akár 180 millió forint vissza nem térítendő támogatássá alakulhat - tájékoztatott, írja az MTI. Szabados Richárd elmondta:
A vissza nem térítendő támogatás megtartásához a vállalatnak a vizsgált időszakban a nemzetgazdaság egy főre jutó GDP-növekedésének másfélszeresét kell elérnie. További feltétel a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (MGFÜ) által nyújtott beszállító-fejlesztési vagy exportfejlesztési szolgáltatás igénybevétele.
A rendelkezésre álló információk alapján a támogatásra pályázniuk lehet azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek rendelkeznek legalább három lezárt üzleti évvel és öt főnél több munkavállalóval. Emellett az éves nettó árbevételüknek el kell érnie a 100 millió forintot. Ha a projekt célja az export növelése, fontos, hogy az utolsó három év valamelyikében az árbevétel legalább 5 százaléka külföldi értékesítésből származzon. Továbbá, a pályázóknak legalább 30 napja folyamatos beszállítói kapcsolatban kell állniuk egy közép- vagy nagyvállalattal.
Szabados Richárd kiemelte, hogy a program célja elsősorban azoknak a vállalkozásoknak a támogatása, amelyek jelentős növekedési potenciállal bírnak, erős beszállítói kapcsolatokkal rendelkeznek, illetve a külpiacokra való terjeszkedést tervezik. A várakozások szerint körülbelül 300-500 pályázat érkezhet be, és a pályázati kérelmeket 2026 december végéig lehet benyújtani.
A tárca közleményében írják: a projekteknek kötelezően tartalmazniuk kell technológiai korszerűsítést és eszközbeszerzést (legalább az elszámolható költségek 30 százalékában), valamint informatikai fejlesztést és/vagy megújuló energiával kapcsolatos beruházást (szintén legalább 30 százalékos arányban). A projekt megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben további hat hónappal meghosszabbítható.
Katona Bence, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy a célzott program lényege a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása, amely révén jelentős beruházásokat valósíthatnak meg. E kezdeményezés célja a technológiai versenyképesség és a termelékenység növelése a finanszírozáson keresztül. A vissza nem térítendő támogatások elbírálásakor figyelembe veszik a vállalatok bruttó hozzáadott értékének növekedését, és fontos szempont az MGFÜ tanácsadási szolgáltatásainak igénybevétele is, amely lehetőséget biztosít a cégek számára a szükséges know-how megszerzésére – tette hozzá. Emellett Katona Bence kiemelte, hogy az MFB célja a gazdaság fejlesztésének előmozdítása olyan területeken, ahol piaci hiányosságok tapasztalhatók. Ennek érdekében indították el a Lakhatási Tőkeprogramot a Nemzeti Tőkeholdinggal együttműködve, valamint tavaly az agrárfinanszírozási programot is. Az MFB szerepe abban is megnyilvánul, hogy a rendelkezésre álló uniós forrást hatékonyan és átlátható módon juttassa el a vállalkozásokhoz – tette hozzá.
Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) gazdaságfejlesztési programokért felelős főigazgatója kiemelte, hogy egy kiemelkedő jelentőségű projektről van szó, amely jelentős gazdasági és társadalmi hatásokat ígér. Ennek megfelelően a projekt kommunikációját is kiemelt figyelem kíséri. A program célja, hogy erősítse a magyar vállalatok versenyképességét, különös figyelmet fordítva a digitális átállásra és a zöldgazdaságra. Az előző uniós pénzügyi ciklussal ellentétben a mostani támogatási konstrukció kombinálja a hitelt és a vissza nem térítendő támogatást, mindezt egyablakos ügyintézéssel, amely megkönnyíti a vállalkozások adminisztrációs terheit.
Hozzáfűzte, hogy a 2021-2027-es uniós pénzügyi ciklus egyik kiemelt célja, hogy a vállalkozásokat ösztönözze a pénzügyi termékek igénybevételére, miközben a vissza nem térítendő támogatások célzottan, a hátrányos helyzetű régiók számára legyenek elérhetők.
Kiemelt kép: Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, aki a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, valamint a technológiai innovációkért felel. (Fotó: MTI/Soós Lajos)
