Több rejtett veszély leselkedik Magyarországra – hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság.
A kormány eddig elmaradt az uniós támogatási pályázatok kiírásával, pedig az Európai Bizottság már 2023 végén zöld lámpát adott. Most viszont egy közelgő határidő miatt jelentős pályázati dömping vár ránk, amelyre nemcsak a kis- és középvállalkozások, hanem a nagyobb cégek is jelentkezhetnek. A részletekről június 12-i rendezvényünkön tájékoztatjuk az érdeklődőket – ne hagyja ki!
Az Európai Bizottság az utóbbi hetekben határozottan kritikát megfogalmazó jelentéseket tett közzé Magyarországról, beleértve a májusban megjelent 2024-es részletes felülvizsgálatot és a legutóbbi országjelentést. Ezek a dokumentumok arra figyelmeztetnek, hogy a magyar versenyképesség kedvezőtlen irányba mozdul el. Ennek egyik fő oka a kormány veszélyhelyzeti kormányzása, amely során különféle ár- és kamatsapkákkal, valamint diszkrét szabályozásokkal avatkozik be a monetáris transzmisszióba. Ezek a lépések, mint például a különadók bevezetése és a jogalkotási, illetve jogalkalmazási intézkedések kiszámíthatatlansága, komoly kockázatot jelentenek a magyar gazdasági növekedésre és a költségvetési egyensúlyra nézve.
A két brüsszeli elemzés részletesen foglalkozik a magyar munkaerőállomány helyzetével, az innovációs és kutatási rendszerrel, valamint például az adó-, nyugdíjrendszerek fenntarthatóságával.
A száraz bizottsági elemzések megállapításainak meghátterezésére, továbbá bővebb, érthetőbb kitárgyalására szervezett szemináriumot Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szakértőkkel és azokkal az uniós tisztviselőkkel, akik részt vettek ezek elkészítésében.
Kees van Duin, az Európai Bizottság Reform- és beruházási munkacsoportjának főosztályvezetője bevezetőjében elmondta, hogy az idei tavaszi szemeszter keretében közzétett országjelentések és országspecifikus ajánlások az ún. "versenyképességi iránytűre" épülnek, amely három átalakulási irányelmet - dekarbonizáció és versenyképesség, innováció és biztonság - azonosít, kiegészítve horizontális szakpolitikai pillérekkel, mint a készségfejlesztés, a minőségi munkahelyek vagy a társadalmi igazságosság. Van Duin hangsúlyozta, hogy az idei év áttörést hozott az országajánlások számában is, ugyanis eltávolodtak a korábbi, szűk fókuszú, "takarékos" megközelítéstől, amely a helyreállítási alapok (RRF) végrehajtására koncentrált, és újra átfogó ajánláscsomaggal álltak elő. Amint arról már részletesen írtunk, Magyarország esetében összesen hat országspecifikus ajánlás született.
A főosztályvezető kiemelte, hogy idén különös figyelmet fordítottak arra, hogy a dokumentumok elkészítése során intenzív párbeszéd folyt a magyar hatóságokkal és más érintett felekkel. Az egyeztetések során többször is lehetőség nyílt a vélemények cseréjére. Az országjelentés alapos gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi elemzést kínál, és célja, hogy felmérje a legfontosabb sebezhetőségeket. Van Duin emlékeztetett arra is, hogy a Bizottság idén több korábbi ajánlást is áttekintett, és amennyiben ezek továbbra is relevánsak maradtak, aktualizált verzióban beépítették őket az új csomagba.
Az uniós források felhasználására vonatkozó második ajánlás kapcsán Van Duin megosztotta gondolatait:
az Európai Bizottság sürgeti Magyarországot, hogy gyorsítsa fel a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtását, mivel az első kifizetési kérelem még nem történt meg, itt jelenleg egyetlen mérföldkövet sem jelentett készre a kormány.
Ezen kívül a kohéziós programok végrehajtásában is hasonló ütemet várnak el, és a Bizottság külön figyelmet fordít az InvestEU és a stratégiai technológiák támogatását célzó STEP-program hatékonyabb kihasználásának lehetőségeire.
A foglalkoztatás és a készségfejlesztés terén Van Duin rámutatott arra, hogy...
miközben Magyarországon magas a foglalkoztatási ráta, ezt jelentős részben alacsony termelékenységű munkahelyek adják.
A Bizottság álláspontja szerint elengedhetetlen, hogy megerősítsük mind a formális oktatási rendszert, mind pedig a munkahelyi képzéseket. Jelenleg a magyar felsőoktatási részvétel stagnál, míg az Európai Unió átlagos mutatói kedvezőbb irányba mozdulnak. Az elemzés hangsúlyozza a hátrányos helyzetű csoportok és régiók jelentőségét, ahol a foglalkoztatási lehetőségek növelése és a munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása komoly előrelépést jelenthet.
A szociális igazságosság terén a Bizottság a gyermekszegénységet, az idősek társadalmi kirekesztését és a megfizethető lakhatás korlátait említi fő kihívásként. Van Duin azt is hozzátette, hogy ezek a megállapítások konkrét javaslatokká transzformálódtak a CSR5 és CSR6 ajánlásokban.
A dekarbonizáció témájában Van Duin rámutatott, hogy az ország továbbra is erősen támaszkodik az orosz földgázra (70%) és kőolajra (80%), ami jelentős strukturális kockázatokat hordoz magában. A villamosenergia-piacon pedig a hálózati kapacitás, a tárolási lehetőségek, a verseny helyzete és a rugalmasság hiányosságai állnak a figyelem középpontjában.
A Bizottság határozottan ösztönzi a fosszilis energiatámogatások fokozatos megszüntetését, a megújuló energiaforrások alkalmazásának szélesebb körű elterjedését, továbbá a vízgazdálkodás és a körforgásos gazdaság innovatív fejlesztését is.
Stefan Ciobanu, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője a gazdasági helyzet és a költségvetési kilátások tükrében elemezte Magyarország jelenlegi állapotát. Rámutatott, hogy
2023-tól kezdődően a magyar gazdaság növekedési üteme nem éri el az Európai Unió átlagos szintjét, és várakozások szerint ez a tendencia 2025-re is fennmarad.
A gazdaság lassulásához több tényező is hozzájárul, mint például a gyenge külső kereslet, a beruházások csökkenése és a romló üzleti bizalom. Ennek ellenére a Bizottság 2026-ra egy enyhén kedvezőbb jövőképet vázol fel, amit a beruházások várható növekedése indokol.
A költségvetési hiány 2023-ban 6,7%, 2024-ben 4,9% volt, de Ciobanu szerint 2025-ben is magas, 4,6%-os hiány várható, ami a jelenlegi előrejelzésük szerint 2026-ban 4,7 százalékra ugorhat. Magyarország nyolc másik tagállammal együtt a túlzottdeficit-eljárás alatt áll.
A középtávú költségvetési tervezés hiánya, a költségvetési célok gyakori módosítása és az év eleji elfogadás gyakorlata csökkenti a fiskális politika megbízhatóságát
Ciobanu hangsúlyozta, hogy Magyarországon a nyugdíjköltségek 2027-ig az EU legmagasabb növekedését mutatják, ezért sürgető szükség van reformokra.
A reálkonvergencia vizsgálata során Ciobanu hangsúlyozta, hogy Magyarország egy főre jutó GDP-je 2004 és 2024 között 62%-ról 77%-ra emelkedett az EU átlagához képest. Ugyanakkor a régióbeli versenytársak gyorsabb ütemben zárták le a különbséget. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar gazdaság termelékenysége, különösen a munkaerő termelékenysége, az uniós viszonylatban továbbra is viszonylag alacsony szinten áll.
A versenyképességi környezet elemzése során Ciobanu a következő pozitív tényezőket emelte ki: az ország kedvező földrajzi helyzete, jól kiépített infrastruktúrája, a legalacsonyabb uniós társasági adókulcs, valamint a jelentős állami támogatások. Ugyanakkor figyelmeztetett a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságára, a piaci koncentrációra, az ágazatspecifikus különadókkal kapcsolatos problémákra – amelyek 2023-ban a GDP 2,7%-át tették ki – valamint a kutatás-fejlesztés alacsony szintjére és a tőkepiacok fejletlenségére. A Bizottság javaslatai között szerepel a jogbiztonság megteremtése, a szabályozási keretek kiszámíthatóságának növelése, célzott innovációs ösztönzők bevezetése és a startupok támogatásának erősítése.
Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára kifejezte, hogy a magyar delegáció örömmel fogadja a Bizottsággal folytatott konzultációk lehetőségeit. Kiemelte, hogy örvendetes, hogy számos magyar kezdeményezés bekerült az országjelentés végleges változatába. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy kritikaként fontos megemlíteni, hogy
egyes magyar észrevételek nem kaptak kellő figyelmet, és több megállapítás elavult adatokon alapul.
Bókay szerint a magyar gazdaság a válságok ellenére is stabil: a pénzügyi szektor tőkeerős, a költségvetés konszolidációja halad, az infláció 2024-ben 4,2%-ra csökkent, és további csökkenés várható a kormány új árcsökkentési intézkedéseinek köszönhetően. A belső kereslet élénkítését célzó új gazdaságpolitikai akcióterv három pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, a megfizethető lakhatás biztosítására, valamint a hazai kkv-k támogatására. Ezt több intézkedés - például adókedvezmények, beruházási programok, minimálbér-emelések - is kíséri.
A kormány értékelése szerint 2024-re is erős marad a beruházások szintje. A Széchenyi Kártya Program újabb forrásokat kínál a kis- és középvállalkozások számára, míg a 100 gyár program célja 150 új gyártókapacitás kialakítása. A külkereskedelmi többlet a bruttó hazai termék 2,6%-át tette ki, és az autóipari beruházások, például a BMW, Mercedes és BYD projektjei, várhatóan további növekedést generálnak a feldolgozóipari exportban.
A gazdaság digitális átalakulása elengedhetetlen lépés, amely során különösen fontos szerepet játszanak a vezeték nélküli hálózatok. Ezen technológiák fejlesztése és elterjedése alapvetően hozzájárul a versenyképesség növeléséhez és az innováció ösztönzéséhez.
Bókay véleménye szerint a Bizottság elismeri a kormány által végrehajtott versenyképességi és igazságszolgáltatási reformokat, valamint a közbeszerzések átláthatóságát növelő intézkedéseket. Mindazonáltal kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság az RRF-végrehajtás felgyorsítására vonatkozó ajánlását Magyarországra is kiterjesztette, holott az ország saját forrásokból teljesítette a kitűzött célokat. Az energiapiac kapcsán hangsúlyozta, hogy a diverzifikációs folyamatokat fokozatosan kell végrehajtani, figyelembe véve a lakosság védelmét. A munkaerőpiac helyzetét erősnek ítélte, kiemelve, hogy az elmúlt tíz évben a foglalkoztatottak száma közel egymillió fővel nőtt, míg a munkanélküliség szinten tartása 4,5% alatt stabilizálódott.
Bókay Márton a szeminárium keretein belül kiemelte, hogy a magyar kormány célja a makrogazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása mellett a társadalmi stabilitás megőrzése és a hosszú távú versenyképesség fenntartása. Meggyőződése szerint a Bizottsággal folytatott szakmai párbeszéd elősegítheti, hogy az európai fellépések olyan területekre összpontosuljanak, ahol valódi uniós szintű hozzáadott érték jön létre, például a jelentős infrastrukturális vagy digitális átmenetet igénylő szektorok esetében.
A 2025-ös költségvetés kapcsán Bókay kifejtette, hogy a büdzsé célja világos prioritások felállítása, amelyek a béremelések, családtámogatások, nyugdíjak reálértékének megőrzésére, valamint a rezsicsökkentés fenntartására összpontosítanak. Emellett a gazdasági növekedés újraindítását is célul tűzték ki. Bókay elismerte, hogy a külső gazdasági környezet – beleértve az inflációt, a geopolitikai kockázatokat és a világgazdaság lassulását – jelentős nyomást gyakorol a költségvetésre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 2025-ös büdzsé, a nehézségek ellenére, elegendő forrást biztosít a stratégiai célok eléréséhez.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára pozitívumként említette, hogy az országjelentés elismeri a magyar adórendszer versenyképességi előnyeit: az adminisztráció hatékony, a hozzáadottérték-adó bevételkiesés alacsony, az e-ÁFA rendszer elindítása és az e-recept bevezetése pedig az adózási digitalizációt szolgálja. Hozzátette, hogy a társasági nyereségadó kulcsa továbbra is a legalacsonyabb az Európai Unióban, ami ösztönzően hat a beruházásokra. Az adókedvezmények - különösen a kutatás-fejlesztés, a zöldberuházások és a startupok esetében - szintén hozzájárulnak a gazdaság dinamizálásához.
Bókay hangsúlyozta, hogy az RRF keretében megfogalmazott célkitűzések jelentős részét Magyarország már saját forrásból elindította, és üdvözlendőnek nevezte, hogy az Európai Bizottság ezt több ponton elismeri. Kiemelte a zöld átállással kapcsolatos reformokat és beruházásokat, így a megújuló energiaforrások terjedésének ösztönzését, az energiahatékonyság javítását a magán- és középületek esetében, valamint a fenntartható közlekedés támogatását célzó hálózatfejlesztési intézkedéseket.
A munkaerőpiac helyzetéről beszélve a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben közel egymillió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliség mértéke 4,5%-ra csökkent. Kiemelte, hogy 2024-től elindult egy 200 millió forintos uniós támogatású ifjúsági garanciaprogram, amely keretében az állam akár hat hónapon keresztül a munkabér 50%-át átvállalja, emellett lakhatási támogatást is nyújt a távolabb lévő munkahelyek esetén. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében 787 millió euró összegű ESZA+ forrás áll rendelkezésre munkaerőpiaci intézkedések megvalósítására.
Bókay rámutatott, hogy Magyarország bérdinamikája az uniós rangsor élvonalába tartozik. Előrejelzések szerint 2025-re a nominális bérek 7,8%-os emelkedésére lehet számítani, míg a reálbérek növekedése körülbelül 14%-ot érhet el. Ezt elsősorban a hatékony bérpolitikának és a dezinflációs folyamatoknak köszönhetjük. A minimálbér 2023 és 2025 januárja között több mint 45%-os növekedést mutatott, reálértéken pedig 5% feletti emelkedést tapasztalhattunk. A 2024 novemberében aláírt hároméves bérmegállapodás keretein belül 2027-re a minimálbér várhatóan eléri a bruttó átlagkeresetek 50%-át.
Arra is kitért, hogy a közoktatásban külön hangsúlyt kaptak a hátrányos helyzetű térségek pedagógusai, akik 20%-os többletemelésben részesülnek.
Bókay kifejezte boldogságát az innovációs teljesítmény kapcsán, mivel a Bizottság elismeri Magyarország törekvéseit a tudásalapú gazdaság fejlődésében. A Neumann János program ambiciózus célkitűzése, hogy 2030-ra az ország Európa vezető innovációs szereplői közé emelkedjen. Emellett hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési rendszer reformja – különösen a verseny erősítése és a társadalmi, szociális szempontok integrálása – már most is kedvező eredményeket hoz, amit a Bizottság is méltányolt.
