Valóban létezik egy hatodik érzék, és a tudósok felfedezték, hol található ez a különleges képesség az emberi testben.

A Duke University School of Medicine úttörő felfedezése közvetlen kapcsolatot tár fel a mikrobiom és az agy között, új fényt vetve a viselkedés és az étvágy szabályozására.
Egy figyelemre méltó tudományos áttörés keretében a kutatók felfedeztek egy új megközelítést, amely révén az agy és a bélrendszer közötti kölcsönhatások eddig rejtett dinamikája tárul fel. Ezt a különleges jelenséget ők "neurobiotikus érzéknek" keresztelték el. Ez az innovatív rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy az agy azonnali információkat kapjon a bélflórában élő mikroorganizmusoktól, ezzel új fényt vetve az emberi egészség összetett összefüggéseire.
A Nature folyóiratban megjelent, a Duke University School of Medicine idegtudósai, Diego Bohórquez és M. Maya Kaelberer által végzett tanulmány a neuropodoknak nevezett speciális sejtekre összpontosítottak. Ezek a vékonybél nyálkahártyájában található apró érzékelő sejtek képesek felismerni a bélbaktériumok által termelt fehérjéket. Miután felismerték, a neuropodok gyorsan továbbítják a jeleket az agynak, segítve ezzel az étkezés csökkentését.
A kutatók állítása szerint ez a felfedezés csupán a jéghegy csúcsát érinti. Úgy gondolják, hogy a neurobiotikus érzékelés egy összetettebb mechanizmus része lehet, amely lehetővé teszi a bél számára, hogy figyelemmel kísérje a mikrobiális aktivitást. Ez a rendszer nem csupán az étkezési szokásokat formálhatja, hanem az érzelmi állapotainkra is hatással lehet, sőt, potenciálisan befolyásolhatja azt is, hogy az agy miként alakítja a bél mikrobiális ökoszisztémáját.
"Kíváncsiságunk vezérelt minket, hogy felfedezzük, vajon a test képes-e valós időben érzékelni a mikrobiális mintázatokat. Célunk nem csupán az immun- vagy gyulladásos reakciók megértése volt, hanem az is, hogy feltárjuk, miként befolyásolják ezek a minták az idegrendszeri reakciókat és a viselkedést" – nyilatkozta Bohórquez, a Duke University School of Medicine orvostudományi és neurobiológiai professzora, a kutatás vezető szerzője.
A flagellin, egy ősi fehérje, kulcsszerepet játszik a baktériumok életében, hiszen ez alkotja a flagellájukat, azaz ostorukat, amely lehetővé teszi számukra az úszást. Amikor táplálékot fogyasztunk, bizonyos bélbaktériumok flagellint szabadítanak fel. Ezt a folyamatot a neuropodok érzékelik, amelyek a TLR5 nevű receptor segítségével reagálnak. Az üzenet ezután a bolygóidegen (nervus vagus) keresztül jut el az agyhoz, amely a bél és az agy közötti legfontosabb kommunikációs híd.
Az amerikai Egészségügyi Intézet támogatásával a kutatócsoport merész elméletet állított fel: a vastagbélben található bakteriális flagellin hatására a neuropodok étvágycsökkentő jelzést küldenek az agynak - ezáltal a mikrobiális flóra közvetlenül befolyásolja a viselkedést.
A kutatók kísérletük során egy éjszakán át éheztették az egereket, majd kis mennyiségű flagellint juttattak a vastagbélbe. Ennek hatására az egerek étvágya csökkent, és kevesebb táplálékot fogyasztottak.
Amikor a kutatók a TLR5 receptor nélküli egereken végezték el ugyanazt a kísérletet, nem tapasztaltak semmiféle eltérést. Az egerek továbbra is folytatták az étkezést és a hízást, ami arra enged következtetni, hogy ez a mechanizmus kulcsszerepet játszik az étvágy szabályozásában. Az eredmények azt sugallják, hogy a flagellin a TLR5 receptoron keresztül egyfajta „elég volt” jelet küld, amely lehetővé teszi a bél számára, hogy jelezze az agynak, hogy itt az ideje abbahagyni az evést. Ennek a receptor hiányában az üzenet nem jut el a megfelelő helyre. A kutatásokból kiderült, hogy ennek a folyamatnak a megzavarása megváltoztatta az egerek étkezési szokásait, ami arra utal, hogy szoros kapcsolat áll fenn a bélmikroorganizmusok és az étkezési viselkedés között.
"A jövőre tekintve úgy vélem, hogy ez a kutatás különösen értékes lesz a tudományos közösség számára, mivel segíthet megérteni, miként hatnak ránk a mikrobák viselkedésünk szempontjából" – nyilatkozta Bohórquez. "A következő lépés egyértelműen az lesz, hogy megvizsgáljuk, hogyan befolyásolják a különböző étrendek a bél mikrobiális összetételét. Ez különösen fontos lehet olyan egészségügyi problémák esetén, mint az elhízás vagy a mentális zavarok."