A szoros versenyhelyzetekben kezd igazán hasznossá válni az új választókerületi térkép a kormánypártok számára.

Hétfő éjjel benyújtották azt a jelentős módosító-csomagot, amely a választásokat szabályozó törvényekhez kapcsolódik. A javaslat érinti az országgyűlési választókerületek (OEVK) megyék közötti eloszlását, és átrajzolja a körzethatárokat is. A tervek szerint Budapest kerületeit alapjaiban változtatnák meg, valamint a Fejér és Csongrád-Csanád vármegyék körzeteit is módosítanák. Emellett Pest megyében két új választókerületet hoznának létre, hogy csökkentsék a választónépesség közötti aránytalanságokat.

A kerülethatárok térképi ábrázolása világosan jelzi, hogy a kerületek kialakításánál nem csupán a települések szerkezeti jellemzőit, hanem sokkal inkább a választásföldrajzi szempontokat vették figyelembe. Az azonban, hogy mindez 2026-ra milyen következményekkel jár majd, csupán találgatásokra ad lehetőséget, hiszen a gerrymandering jelensége, vagyis a kerületek választási eredményekre gyakorolt hatása a szavazatok térbeli eloszlásának függvénye, amely az utóbbi időszakban meglehetősen ingadozó. A helyzet modellezésére csak a korábbi adatok szolgálhatnak alapul, amelyeket ebben a cikkben a 2022-es országgyűlési és a 2024-es európai parlamenti választások adataira támaszkodva fogunk elemezni.

Két évvel ezelőtt az összefogott hatpárti ellenzék a 106 kerületből 19-et nyert meg, ezzel nem tudta megakadályozni a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmét. A hétfőn benyújtott módosítás értelmében az a Budapest vesztene két kerületet, ahonnan a 19 ellenzéki győztes jelöltből 17 került ki, a Fidesz a fővárosban csupán egy kerületet nyert. Ez a csökkentés mindenképpen negatívan hatott volna az ellenzék 2022-es mandátumszámára. Ráadásul az új kerületi felosztásban a kormánypártok a kevesebb fővárosi kerületből többen, egy helyett kettőben is nyerhettek volna, így az ellenzék hárommal kevesebb, 14 egyéni győzelmet aratott volna csak Budapesten.

Pest megyében a 2-es kerület területének módosítása következtében Szél Bernadett egyéni mandátumát biztosan megnyerte volna. Ezen kívül, bár a Csongrád-Csanád 1-es kerület átalakítása is megtörtént, Szabó Sándor, a szocialista összellenzéki jelölt, ennek ellenére így is diadalmaskodott volna. Így tehát az ellenzék nem három, hanem csupán kettő mandátummal lett volna kevesebb, amennyiben a legutóbbi választásokat a benyújtott módosítások szerinti kerületek figyelembevételével tartották volna.

Korábbi elemzésünkben már bemutattuk, hogy a 2024-es Európai Parlamenti választás listás eredményei milyen következményekkel jártak volna a parlamenti arányok szempontjából. A kormánypárti orientációval bíró Nézőpont már a választások másnapján rámutatott, hogy a mi számításaink is azt mutatták, hogy a Tisza Párt által elért választási eredmény valójában kétharmados többséget biztosított volna a Fidesz számára. Magyar Péterék 30 százalékos eredménye csupán 10 kerületben volt kedvezőbb a Fidesz-KDNP lista szavazataival összehasonlítva.

A hétfőn közzétett választókerületi beosztás - kizárólag az Európai Parlamenti választások listás eredményeire alapozva - kedvezőbb eredményeket mutat a Tisza Párt számára, mivel több egyéni mandátumhoz juthat. A Magyar Péter vezette lista támogatottsága Pest megyében olyan mértékben koncentrálódott, hogy a Tisza Párt nem csupán egy, hanem három választókerületet is megnyerhetett volna június 9-én a fővárosi agglomerációban. A 2-es (Budaörs), az 5-ös (Dunakeszi) és a 10-es (Szigetszentmiklós) kisebb kerületekben már akkor is több szavazatot kaptak, mint a kormánypártok listája, míg a korábbi választási rendszerben csupán a Dunakeszi központú 5-ös kerület győzelmét könyvelhették el.

Budapesten a Tisza Párt szavazók befolyásolásának és a kerületszám csökkentésének terve valószínűleg rontotta volna a Magyarék egyéni mandátumszerző képességét. A korábbi hét kerületi győzelem helyett csupán hat fővárosi kerületben tudtak volna dominálni. Összességében, ha csak a június 9-ei választási eredményeket nézzük, a Tisza Párt még kedvezőbb helyzetben lenne a most javasolt kerületi felosztás mellett, ám ez továbbra is a Fidesz számára biztosítana kétharmados többséget. A választási rendszer pedig nemcsak erre a forgatókönyvre lett tervezve, hanem valószínűleg egy sokkal kiegyenlítettebb politikai tájat célozott meg.

Már a június 9-ei eredményeket modellező cikkünkben is rámutattunk arra a tényre, hogy a Tiszán kívüli ellenzéki pártokra leadott voksok egy részének átcsoportosításával, vagyis az országgyűlési választásokon amúgy jellemzően meglévő átszavazási hajlandóság figyelembe vételével már nem 10, hanem sokkal inkább 40 egyéni kerületi győzelemre számíthatna a Tisza Párt. A mostanában megjelent közvélemény-kutatások eredményei pedig arra mutatnak, hogy Magyar Péter pártja fel is szívta az ellenzéki pártok szavazótáborának nagy részét.

Ezért - mivel kerületi felmérések nem állnak rendelkezésre - minden valószínűség szerint a 2024-es Európai Parlamenti választások során a Fideszt leváltani szándékozó pártokra (DK, MSZP, Párbeszéd, Momentum, MKKP, Jobbik, LMP, MMN) leadott szavazatok Tisza Pártra való átcsoportosításával dolgozó modellünk véleményünk szerint viszonylag pontos képet ad a tényleges helyzetről. Fontos megjegyezni, hogy ez a számítás nem veszi figyelembe a különböző térségekben eltérően alakuló választói magatartást, de a jelenlegi kutatási hiányosságok miatt ezt a potenciális hibafaktort el kell fogadnunk.

A legfrissebb modell alapján a Fidesz 44,3%-os, míg a Tisza 46,4%-os országos támogatottságot mutat. Ez az eredmény összhangban van a legutóbbi, nem kormánypárti közvélemény-kutatások megállapításaival, amelyek szerint a Tisza már átvette a vezetést a Fidesszel szemben. A jelenlegi választókerületi struktúra szerint azonban a Tisza előnye ellenére a Fidesz 58, míg a Tisza 48 választókerületet nyerne el. Ennek oka, hogy a Tisza egyéni győzelmeihez körülbelül 23 ezer szavazatra van szükség, míg a Fidesz esetében ez a szám 20 ezerre tehető. E különbségek a választókerületek aránytalanságából és a területek közötti eltérő választási részvételből adódnak.

A listás mandátumok figyelembevételével ez az eredmény rendkívül szoros, mindössze 1-2 mandátumos többséget biztosítana a Fidesz-KDNP számára.

A következő térkép kerületi bontásban mutatja be az eredményeket. A mélyebb kék árnyalatokkal jelölt kerületekben a Tisza Párt fölénye figyelhető meg, míg a narancssárga színnel kiemelt területeken a Fidesz dominál.

A hétfőn benyújtott kerületi felosztás országos eredményei az egyéni győzelmi arányok tekintetében ugyanazt a képet mutatják. Ezért a korábbi feltételezésünk, miszerint a Tisza szempontjából kedvezőbb lenne az új kerületi beosztás egy kiegyenlítettebb helyzetben, némileg módosul. Ennek ellenére egyértelmű, hogy Pest és Fejér megyében sokkal szorosabb verseny alakulna ki az egykori pesti 3-as és 6-os választókerületekben, valamint az új pesti 4-es és 11-es kerületekben, továbbá a Fejér megyei 1-es választókerületben, ahol a Tisza támogatottsága jelentősebb.

A választókerületek átrajzolására javaslat tehát nagyrészt olyan kerületeket érintett, amelyeket kötelező megnyernie egy olyan politikai pártnak, amelynek a Fidesz leváltása a célja. A fővárosban és közeli agglomerációs gyűrűjében, illetve Szeged két kerületében már a korábbi választásokon sem volt magas a kormánypártok támogatottsága.

Ahol belenyúltak a rendszerbe, és ez akár a választás kimenetelét is befolyásolhatja, az a már korábban említett Pest megyei 4-es (Szentendre), 7-es (Pécel), 9-es (Ráckeve) és 11-es (Vác), illetve a Fejér megye két székesfehérvári kerülete, az 1-es és 2-es számú OEVK. Ezekben ugyanis korábban is erős Tisza párti területeket kevertek kormánypártinak számító területekkel, ezáltal növelve ezen kerületek kormánypárti győzelmi esélyeit.

A módosítás nem érintette azokat a megyéket, ahol a 2026-os választás kimenetele igazán eldőlhet. Ilyenek például a Veszprém 3-as (Tapolca), Zala 3-as (Nagykanizsa), Csongrád-Csanád 3-as (Szentes), Békés 4-es (Orosháza), Hajdú-Bihar 6-os (Hajdúhadház), Győr-Moson-Sopron 2-es (Győr) és 5-ös (Mosonmagyaróvár), valamint Nógrád 1-es (Salgótarján) és Borsod 4-es (Kazincbarcika) választókerületek. Ezen területek esetében a korábbi módosítások révén olyan kerületi határokat alakítottak ki, amelyek a kiegyenlített országos eredmény mellett is a Fidesz-KDNP számára kedvező egyéni választási eredményeket hozhatnak.

Mindezek mellett a legnagyobb torzítást Somogy és különösen Tolna vármegye kerületeinek érintetlensége okozza. A kaposvári választókerületet leszámítva ezekben a körzetekben szinte biztosra vehető a kormánypárt győzelme. A választókerületek népességének alacsony létszáma miatt itt jóval kevesebb szavazatra van szükség a sikerhez, mint például Budapesten, vagy akár a két szegedi kerületben.

Összességében megállapítható, hogy a budapesti választókerületek határainak átszabása a médiában a legnagyobb figyelmet kapó téma, azonban valószínűleg nem lesz jelentős hatással a 2026-os választási eredményekre. Előrejelzésem szerint sokkal kiegyensúlyozottabb verseny vár ránk, mint amit 2022-ben láthattunk. Persze, mindez attól függ, hogy a Tisza vagy bármilyen más kihívó képes lesz-e felülmúlni az összefogott hatpárti ellenzék teljesítményét. Ha nem, akkor a fővárosi kerülethatárok már lényeges szerepet játszhatnak. Ugyanakkor, ha a választási eredmények szorosra sikerednek, akkor a fővárosból elvett két kerület és a Fejér, valamint Pest vármegyei határváltoztatások biztosan hatással lesznek a mandátumok elosztására.