Szijjártó Péter véleménye alapján Donald Trump jelenléte alapvetően átalakította a NATO csúcstalálkozójának dinamikáját.

A tárcavezető az Észak-atlanti Tanács ülését követő sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy ha két szóban kellene összefoglalnia a különbséget a mostani és az utóbbi három év többi NATO-csúcsa között, akkor azt mondaná, hogy "Donald Trump". Kifejtette, hogy az új amerikai elnök idei beiktatásával minden megváltozott, már nyugodtan mindenki használhat olyan szavakat, mint "béke", "tűzszünet", "béketárgyalások", ezért a korábbiakkal ellentétben mostanra nem jár azonnali nyilvános megszégyenítés.

- tudatta.

Majd hozzátette, hogy a véglegesen elfogadott zárónyilatkozat mindössze nyolc oldal terjedelmű, ami meglehetősen szokatlanul rövidnek számít, mégis tartalmában gazdagabb és hatékonyabb, mint az előző verzió. Rámutatott, hogy a dokumentumban először megerősítik a washingtoni szerződés kollektív védelemre vonatkozó ötödik cikkelyét, valamint a kevésbé ismert harmadik cikkelyt, amely a folyamatos képességfejlesztés kötelezettségét rögzíti. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy Magyarország a védelmi képességek fejlesztésében az élen jár, hiszen a katonai költségvetésének 45%-át erre az alapvető célra fordítja a kormány.

Az utóbbi évek záródokumentumai közül a legújabb megfogalmazása a leglágyabb, hiszen mentes a jelzőktől és a Moszkvával kapcsolatos hosszú, részletes kifejtésektől.

Kiemelkedő jelentőségűnek tartotta, hogy az Észak-atlanti Szövetség az egyre fokozódó terrorfenyegetést komoly kihívásként ismeri el. E szempont különösen aktuális, hiszen a Közel-Keleten tapasztalható feszültség Európában is megnövelheti a merényletek esélyeit. Rámutatott, hogy a tagállamok egyetértettek abban, hogy a következő évtizedben a bruttó hazai termékük (GDP) öt százalékát a védelmi költségvetésükre kell fordítaniuk. E keretből 3,5 százalék a hagyományos védelmi kiadásokra, míg 1,5 százalék a kritikus infrastruktúra fejlesztésére, a hálózatok kiépítésére, valamint a polgári készültség fenntartására és innovációra lesz elkülönítve.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a NATO-tagállamok évente egy nemzeti tervet fognak benyújtani, amelyben részletezik a védelmi képességeik fejlesztésére vonatkozó elképzeléseiket. Fontos megjegyezni, hogy nem kötelező évről évre előrehaladást felmutatni. "2029-ben esedékes egy felülvizsgálat, amikor is áttekintjük a helyzetet, és értékeljük, a akkor érvényes biztonsági környezet alapján hogyan állunk" - mondta el. A miniszter hangsúlyozta, hogy a zárónyilatkozatban azt is rögzítették, hogy Ukrajna támogatása minden szövetséges számára szuverén döntés, ami kedvező eredmény, hiszen a magyar kormány fő célja az volt, hogy elkerülje a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontációt, valamint a különböző vörös vonalak átlépését.

"A védelmi ipar megerősítéséről is rendelkeztek a szövetségesek, és döntés született arról, hogy a jövő évben Törökországban, és azt követően pedig Albániában kerül majd sorra a következő csúcstalálkozó" - fűzte hozzá.

Végezetül közölte, hogy a résztvevők hat határozatot is elfogadtak, amelyek közül háromról beszélhet. Ezek keretében a NATO megerősítette a déli stratégiáját, és kockázati tényezőként ismerte el az illegális bevándorlást, ami különösen fontos a migrációs útvonalak mentén fekvő európai országok számára.

Azt is fontos megemlíteni, hogy javaslatokat dolgoztak ki a bürokrácia és az adminisztráció csökkentése érdekében, melyek célja az innovatív technológiák gyorsabb implementálása. Ez a megközelítés tökéletesen összhangban van hazánk törekvéseivel is.

"Ahogy a hibrid fenyegetések elleni stratégia megújítása is rendkívül időszerű téma, úgy fontos hangsúlyozni, hogy ezen a területen minden nemzetnek saját hatáskörében kell cselekednie. Az ehhez szükséges lépéseket mindenkinek meg kell tennie, hogy a kollektív védelem szintje elérhető és megfelelő legyen" - zárta gondolatmenetét.