Szijjártó Péter véleménye szerint az Európai Unióra vonatkozó vámok Magyarországot is érintik: "itt nem helye van az egyéni érdekeknek."

Az ATV tudósítója, Novák András, Törökország gyönyörű városában, az Antalyai Diplomáciai Fórum keretein belül beszélgetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
Az amerikai büntetővámokkal összefüggésben a riporter felvetette, hogy létezhet-e lehetőség egy különmegállapodásra Magyarország és az Egyesült Államok között, amely érinti az Európai Uniót. Szijjártó Péter válasza a következőképpen hangzott:
"Az Európai Uniónak vannak szabályai, és ellentétben Brüsszellel mi ezeket a szabályokat komolyan is vesszük és szó szerint értelmezzük. A szabályok úgy szólnak, hogy vámügyekben az Európai Uniót egy blokként kell kezelni. Ez egy kifejezetten közösségi hatáskör, tehát itt egyénieskedésnek nincsen helye, lehetősége" - fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető véleménye szerint Brüsszel nem reagált megfelelően a várható amerikai lépésekre. "November óta tudtuk, hogy az Egyesült Államok élén egy olyan elnök áll, aki patrióta politikai stratégiát követ. Ami a vámokat illeti, Brüsszelben sorozatos vezetői tévedések történtek" - emelte ki Szijjártó, hangsúlyozva, hogy Magyarország már a kezdetektől fogva a párbeszédet támogatta.
Donald Trump elnöksége alatt a béketeremtés kérdései számos kihívással és lehetőséggel találkoztak. Az amerikai politikai tájban jelentős szerepet játszottak a nemzetközi kapcsolatok, különösen Észak-Korea, Irán és a Közel-Kelet területén. Trump adminisztrációja próbálta új megközelítések révén előmozdítani a békét, beleértve a közvetlen tárgyalásokat Kim Dzsong Un és más vezetőkkel. A békefolyamatok során Trump's diplomáciai stílusa, amely gyakran eltért a hagyományos politikai normáktól, sok vitát váltott ki. Az elnök hangsúlyozta a gazdasági érdekek és a katonai erő alkalmazásának fontosságát is, miközben igyekezett elérni a diplomáciai célokat. Ezenkívül a Jeruzsálem fővárosként való elismerése és a békeszerződés a Közel-Keleten új dimenziókat nyitott a térség politikai dinamikájában. Bár Trump elképzelései a béketeremtésről sokak számára vitathatóak voltak, kétségtelen, hogy elnöksége alatt a nemzetközi politika színtere jelentős átalakulásokon ment keresztül. Az ő megközelítése és a béke iránti törekvése a jövő politikai diskurzusának része marad.
Amikor a riporter érdeklődött a Trump és Orbán közötti lehetséges találkozóról, Szijjártó hangsúlyozta, hogy az ilyen eseményekre nem mint célra, hanem mint eszközre tekintenek. "A miniszterelnök úr folyamatos kapcsolatban áll az amerikai elnökkel, bármikor elérhetik egymást. Legutóbb a múlt héten beszéltek" - mondta el a tárcavezető.
Arra a kérdésre reagálva, hogy Donald Trump a választások előtt gyors lezárást ígért az ukrajnai háborúban, de három hónap elteltével is aktívak a harcok, Szijjártó elsőként a Biden-adminisztráció lépéseit kritizálta.
"Folyamatosan figyelmen kívül hagyjuk azt az elképesztően elfogadhatatlan magatartást, amit a Biden-adminisztráció mutatott, miután meghiúsították saját jelöltjük esélyeit az amerikai választások során" - nyilatkozta. Hozzátette, hogy a távozó kormány olyan lépéseket tett, "amelyek drasztikusan megnehezítették a béke létrehozását."
A miniszter véleménye szerint figyelemre méltó előrelépések történtek: "Nyilvánvalónak tartjuk, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin folytattak eszmecserét, de ne feledjük, hány év telt el azóta, hogy az amerikai és az orosz elnök utoljára kommunikált egymással? Ez valóban hatalmas esemény." Emellett kiemelte, hogy az energiainfrastruktúra védelméről szóló megállapodás "rendkívül kedvező hír" Magyarország számára is.
Találkozó az ukrán külügyminiszterrel
Novák András az interjúban felidézte, hogy Törökországban Szijjártó már találkozott az ukrán külügyminiszterrel. A külügyminiszter elárulta, hogy egyrészt egy korábban, az ukrán fél által ígért focilabdáról beszéltek, másrészt a kárpátaljai magyar közösség nyelvhasználati jogairól folytatott szakmai konzultációk részleteiről egyeztettek. A miniszter nem rejtette véka alá szkepticizmusát az ügyben, mivel az elmúlt évtizedben számos hasonló egyeztetés volt eredmény nélkül.
"Te vagy a negyedik ukrán külügyminiszter, akivel együtt dolgozom. Már 10 vagy 11 éve, amikor leülünk egymással, mindig az első kérdés, ami felmerül, az az, hogy mik a fennálló problémák? Továbbra is nézhetjük egymást hülyének, de szerintem ez nem vezet sehova" - emelte ki a miniszter, utalva arra, hogy a korábbi megállapodások ellenére a problémák rendszeresen újra visszatérnek a találkozók során.
Izrael és a nagykövetség kérdése egy rendkívül összetett és sokszínű téma, amely számos politikai, történelmi és kulturális aspektust ölel fel. A nagykövetségek szerepe nem csupán diplomáciai kapcsolatok fenntartásában rejlik, hanem a két ország közötti párbeszéd és együttműködés elősegítésében is. Izrael esetében a nagykövetség kérdése különösen érzékeny, hiszen a régió politikai helyzete és a nemzetközi közösség reakciói folyamatosan alakítják a diplomáciai kapcsolatokat. A nagykövetségek elhelyezése, a politikai döntések és a közvélemény formálása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a két ország közötti viszony folyamatosan változik és fejlődik. Az ilyen jellegű diskurzusok során fontos, hogy figyelembe vegyük a történelmi háttér, a társadalmi dinamika és a nemzetközi jog kereteit is, hogy átfogó képet kapjunk a nagykövetség szerepéről Izrael politikai életében.
Benjámin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke, háromnapos látogatása során Magyarországon a riporter felvetette a kérdést a nagykövetség Jeruzsálembe való áthelyezéséről. Szijjártó Péter erre válaszolva kijelentette: "Jeruzsálemben már működik gazdasági és kulturális képviseletünk, és most szeretnénk fokozni a kulturális jelenlétünket. Ez a következő lépés, amit elhatároztunk." Hozzátette, hogy ha további döntések születnek a jelenlét bővítéséről, azokat megfelelő előkészítés után fogják bejelenteni.
Bosznia-Hercegovina, a Balkán-félsziget szívében elhelyezkedő ország, gazdag történelmi örökséggel és kultúrával rendelkezik. A festői tájak, a változatos népcsoportok és a különböző vallások találkozása jellemzi. A főváros, Szarajevó, nemcsak a politikai központ, hanem egyben a kulturális élet színtere is, ahol a régi és az új harmonikusan megfér egymás mellett. Az ország híres az elképesztő természetjáró helyeiről, mint például a gyönyörű Neretva folyó és a lenyűgöző hegyvidékek, amelyek ideálisak a kalandvágyó utazók számára. Bosznia-Hercegovina tehát nem csupán egy utazási cél, hanem egy élmény, ami magában hordozza a múlt és a jelen sokszínűségét.
Az újságíró érdeklődött a legfrissebb sajtóhírek iránt is, amelyek arról számoltak be, hogy Milorad Dodik, a boszniai szerb politikai vezető menedékjogot igényelt Magyarországon, és hogy az amerikai hírszerzés megakadályozta, hogy a TEK segítségével elhagyhassa Bosznia-Hercegovinát. A külügyminiszter azonban határozottan visszautasította ezt a hírt.
"Hollywood még mindig rendelkezik hatással, úgy tűnik, hogy komoly akciófilm-forgatókönyvek születnek. Ilyenről azonban nyilvánvalóan nem lehet beszélni" - fogalmazott, majd hozzáfűzte, hogy Dodik "egy demokratikusan megválasztott vezető, akit a saját közössége, népe és lakói támogatnak, így nem is volt ok arra, hogy másképp cselekedjen."
Török-magyar kapcsolatok
Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan török elnök meghívására a mai napon Törökországba látogat. A riporter kérdésére Szijjártó a béke és az energia területét jelölte meg fő témakörökként.
"Törökország eddig sikeresen játszotta a közvetítő szerepét az orosz-ukrán konfliktusban, és bízunk benne, hogy a jövőben is folytatódik ez a tendencia. Két nappal ezelőtt Isztambulban találkoztak az amerikai és orosz delegációk" - fogalmazott. Hozzátette, hogy energiaügyek terén Törökország kulcsszereplő Magyarország számára, mint fontos tranzitország.
"Napi több mint 20 millió köbméter földgáz jön Magyarországra Törökországon keresztül, nukleáris energiát használunk mind a ketten, tavaly vásároltunk gázt Törökországból és most szeretnénk ezt az együttműködést az olajipar területére is kiterjeszteni" - zárta nyilatkozatát Szijjártó Péter.