Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország szerepe egyre jelentősebbé válik a zöld autóipari technológiai forradalom során.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Vácrátóton hangsúlyozta, hogy Magyarország a Kelet és Nyugat közötti együttműködést nem fenyegetésként, hanem lehetőségként értékeli. Ebből a szempontból hazánk számos előnyt nyerhet.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb tájékoztatása alapján a tárca vezetője a Nippon Paper Chemicals Europe gyárának ünnepélyes megnyitóján bejelentette, hogy a japán cég vegyipari szegmense körülbelül 15 milliárd forint értékű zöldmezős beruházás keretében valósította meg új akkumulátoralkatrész-gyárának felépítését a településen. Az állam 2,3 milliárd forintos támogatásával hozzájárult a projekt megvalósításához, amelynek eredményeként az első ütemben hatvan új munkahely jött létre.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a globálisan több mint 15 ezer dolgozónak otthont adó vállalat kulcsszereplője az autóipar zöld technológiai átalakulásának. E téren Magyarország élen jár, hiszen az elmúlt öt évben a forgalomba helyezett elektromos járművek száma tízszeresére nőtt, ráadásul jelentős gyártási kapacitások is kiépültek az országban.

"A következő évben Magyarország elérheti azt a mérföldkövet, hogy több mint egymillió autót és több mint kétmillió motort gyártson, ráadásul a világ második legnagyobb elektromos akkumulátor-gyártási kapacitásával büszkélkedhet" - emelte ki.

Illetve a keleti nyitás stratégiájának a sikerét méltatta, rámutatva, hogy a kormány tizenöt évvel ezelőtt kezdte ösztönözni az ázsiai vállalatok beruházásait, és soha nem diszkriminált a hazánkba érkező cégek között politikai, ideológiai vagy nemzeti alapon, pusztán annyit kértek, hogy tartsák be a szabályokat.

"Mi itt Magyarországon a kelet-nyugati együttműködésre soha nem veszélyként, hanem lehetőségként tekintettünk, egy olyan lehetőségként, amelyből mi, magyarok sokat profitálhatunk" - szögezte le.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a keleti nyitás stratégiájának egyik alapvető eleme a magyar-japán kapcsolatok erősítése. A kormány eddig hét japán vállalattal alakított ki stratégiai együttműködési megállapodást, amely hozzájárul a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatainak elmélyítéséhez.

"A japán vállalatok nem csupán véletlenszerűen bukkantak fel Magyarországon, hiszen ma már a kilencedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják. Ezen túlmenően, több mint 30 ezer magyar munkavállaló találja meg kenyerét japán cégeknél. Az elmúlt tizenegy évben a kormány 72 jelentős japán vállalati beruházást támogatott, amelyek összesen körülbelül 644 milliárd forint értékben valósultak meg, és több mint ötezer új munkahelyet teremtettek."

"A mai napon a japán cégek helyzete Magyarországon folyamatosan megerősödik, míg hazánk szerepe is egyre jelentősebbé válik a zöld autóipari technológiai forradalom terén" - emelte ki.

Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy a Nyugat világgazdasági hegemóniája mára a múlté, a keleti vállalatok sok esetben az élre törtek, amit az is jól demonstrál, hogy 2010-ben globálisan a beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, míg a maradék 20 százalékát keletiből, viszont ez az arány mostanra teljesen megfordult.

"Ezért nem meglepő, hogy Európában is egy kiemelkedően heves verseny bontakozott ki a modern, keleti cégek által generált befektetésekért. Úgy vélem, hogy mindenki, aki józan ésszel közelít a kérdéshez, belátja: a kelet-nyugati együttműködésben nem a korlátok és tilalmak keresése a cél, hanem éppen ellenkezőleg, a támogatás és a lehetőségek kiaknázása. Az együttműködést nem akadályozni, hanem erősíteni kell."

Kiemelte, hogy a keleti és nyugati vállalatok közötti kölcsönös függés rendkívül fontos, így a gazdasági együttműködés megkötése nem csupán tévedés, hanem komoly következményekkel járhat. Az ilyen korlátozások nemcsak a gazdaságokat sújtják, hanem a fejlődés lehetőségeit is drasztikusan csökkentik, ezzel érintve a résztvevő felek jövőbeli kilátásait is.

"A normális nemzetközi együttműködés mindig sokkal jobb, mint az elszigetelődés" - jelentette ki.

Végül bejelentette, hogy Pest vármegyében az utolsó évtized során a munkanélküliség mértéke a felére csökkent, míg az ipari termelés értéke háromszorosára emelkedett: 2500 milliárd forintról 7000 milliárd forint fölé. Ennek a kedvező alakulásnak részben az az oka, hogy a kormány ez idő alatt 315 jelentős beruházást támogatott helyben.