Szia mindenki! Mivel kínálkozik a poharatok ma? | ma7.sk
Idén sem maradtam le a szokásos értesítésről az IHM-től (Ivásra Házhoz Megyünk), amely a budapesti baráti társaságunk népszerű rendezvénye. A felhívás szellemében újra összegyűlünk, hogy együtt töltsük a szilvesztert, miközben a "sziasztok, mit isztok" jelszó köré szerveződünk. A hagyományos baráti összejövetel mindig egy politikai kabaréval kezdődik, és most sem lesz ez másképp: Sajó, a költőbarátom, újra életre hívta Cervantes híres Don Quijote-ját, de a mi vidám és szórakoztató stílusunkkal átformálva. Ezt követően pedig jöhet a móka, a tánc és a vihánc egészen hajnalig!
Sokan a régi évet és az újat egy kalap alá veszik, akárcsak a Balaton északi partja a déli parttal, vagy ahogy a Duna összeköti Esztergomot Párkánnyal, és Szlovákia határait Magyarországéval. Ne vesztegessük hát az időt! Szilveszteri mulatságra készülődve itt vannak a Szilik és Szilvik, barátok és barátnők, akik lehetnek csapzottak vagy épp jól fésültek, habzók és habozók, fogadalmat tesznek vagy éppen elvetik azokat, fiatalok és szépkorúak, félénkek és merészek, bozontosok és kopaszok – egy dologban mindannyian egyetértenek: az éjszaka célja, hogy felejthetetlenül érezzük magunkat Szilveszterkor!
Ennek a napnak különleges varázsa van! Ilyenkor szabadjára engedjük a bennünket fogva tartó gondokat, és a lovak közé csapva szabadon élvezzük az életet. Szem nem marad szárazon, miközben búcsúzunk a mögöttünk hagyott esztendőtől és felidézzük annak eseményeit. Érdekes, hogy az elmúlás, a veszteség gyakran szomorúságot hoz magával. Most éppen 2024-től búcsúzunk! Kár érte? Hogy mennyire, azt a jövő fogja megmutatni. Hiába teltek el hónapok, békét nem hozott a háborúkban, és a brüsszeli döntéshozók idén sem kedveltek minket jobban. A magyarországi balliberális ellenzék sem változott, továbbra is a saját érdekeiket helyezik a haza elé. Foci EB-t nem nyertünk, a kézilabdás lányok "csak" bronzérmet szereztek, és a párizsi olimpiai hat arany, hét ezüst és hat bronz épphogy elég a mindig elégedetlenkedőknek. De talán most itt az idő, hogy ne csak a veszteségeket számoljuk, hanem a jövőre is tekintsünk, hiszen minden új év új lehetőségeket hoz magával!
Az óévet szerintem úgy isten igazából senki se siratja, mert várakozással tekint mindenki az újévre. Vajon mit hoz nekünk?
Keresünk boldogságot, szerelmet és jólétet, vagy talán csak az ezekhez vezető reménysugarat? Bízzunk abban, hogy elérhetjük őket! Ezzel még senki sem járt rosszul! Az ábrándozást nem lehet az élet rontójának tekinteni, ahogy Vörösmarty is megfogalmazta, sokkal inkább a csalódás az, ami keserűvé teheti mindennapjainkat. Vagy lehet, hogy a kettő együtt hozza el a nehéz pillanatokat! Mert aki csupán álmodozik, de nem tesz lépéseket céljai elérése érdekében, annak könnyen eltűnhet az arca mellől a mosoly, és gyakran találkozik csalódással. Ezzel szemben az, aki valóban cselekszik, aki úgy érzi, hogy mindent megtesz a céljaiért, az könnyebben megbirkózik a nehézségekkel. Ő úgy gondolja, hogy a kudarc nem az ő hibája, hiszen mindent beleadott, és legközelebb biztosan sikerülni fog. Így biztatja önmagát, és halad tovább az úton.
A remény sosem hal meg könnyedén, hiszen Chuck Norris az, aki a reményt utoljára szünteti meg!
