Sorra érkeznek az állami ösztönzők, de vajon valóban sikerül-e megoldani a lakhatási válságot?
Számos lakhatást könnyíteni szándékozó kormányzati program lép életbe 2025-ben, aminek hatására tovább élénkül az ingatlanpiac. Az emelkedő tranzakciószámot azonban az ingatlanok ára is leköveti, vagyis további drágulásra kell számítani idén a lakáspiacon. Az idén életbe lépő változások nyomán azonban. Az ingatlanpiaci szektor egyik szereplője szerint jó év lesz a 2025-ös.
2025 jó év lesz, ami többek között a növekvő tranzakciószámban és a mozgósított tőke volumenében is megmutatkozik majd - tolmácsolta a szektor várakozásait az ingatlanpiaci szereplők egyike. Ám hogy pontosan mennyire lesz kiemelkedő az idei év, az egyelőre kérdéses, ugyanis az ingatlanpiacot számos nem organikus tényező is befolyásolja - jelezte a zenga.hu ingatlankereső és hirdetői portál, amely összegyűjtötte, milyen változásokkal és hatásokkal néz szembe a lakáspiac 2025-ben.
Az Index az elmúlt közel két évben számos alkalommal felhívta a figyelmet a jelenségre. Nemrég pedig a kormány is felismerte azt , és különböző intézkedéseket meghozataláról döntött annak enyhítésére. A 21 pontból álló új gazdaságpolitikai akcióterv számos lakhatási körülményt, otthonhoz jutást segítő intézkedést is tartalmaz. Ezekről többek között itt, vagy épp itt bővebben beszámoltunk.
Egyelőre nehéz megjósolni a pontos összeget, de ezermilliárd forintos nagyságrendben áramolhat tőke a piacra, amennyiben az idén lejáró inflációkövető állampapírokat a befektetők nem újítják meg, hanem ingatlanba fektetik. Hasonlóan hozzájárul a dinamikus növekedéshez az aranyvízum program is, amelynek keretében 10 éves tartózkodási engedélyt kaphatnak harmadik országbeli állampolgárok, ha több százezer euró értékben fektetnek be ingatlanalapba Magyarországon.
Lakás- vagy telekvásárlási célra is fel lehet használni 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat a 2024. szeptember 30-i önkéntes nyugdíjpénztári egyenleg erejéig. Arra viszont figyelni kell, hogy az ingatlan a pénztártag, vagy a házastársa, vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerüljön. Hogy ez az intézkedés mennyire fogja ösztönözni az ingatlanvásárlókat, azt nehéz megbecsülni, mivel a nyugdíjpénztári adatok szerint egy átlagos nyugdíjpénztári tag másfél-kétmillió forintos összeggel számolhat.
Bevezetésre kerülnek olyan intézkedések is, amelyek bár nem közvetlenül érintik az ingatlaneladásokat, mégis a hitelpiac révén kifejtett hatásuk jelentős szerepet játszik majd a folyamatok alakulásában.
Az 5 százalékos lakáshitel-THM-plafon egy különleges lehetőség, amely kifejezetten fiatalok számára elérhető, akik első zöld lakásukat szeretnék megvásárolni. A részletes szabályozás értelmében az ingatlannak A+ energetikai besorolással kell rendelkeznie, és a primer energiaigényének legfeljebb 68 kWh/m²/év értéket kell mutatnia. Emellett a bruttó négyzetméterárnak 1,2 millió forint alatt kell maradnia. A zenga.hu adatbázisa alapján a budapesti ingatlanok nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, de a vidéki területeken található ingatlanok között vannak olyanok, amelyek kielégítik ezeket a feltételeket.
A lakáshitelfelvételt kedvezően befolyásolja a munkáshitel program, amely fiatalok számára kínál vonzó lehetőségeket. Ennek keretében a 17 és 26 év közötti fiatalok 4 millió forintos kamatmentes hitelhez juthatnak, amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek. A pályázóknak legalább három hónapja folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezniük, és heti munkaidejüknek legalább húsz órának kell lennie. Fontos, hogy ne legyen érvényes tanulói jogviszonyuk vagy diplomájuk, továbbá vállalják, hogy öt éven keresztül Magyarországon élnek és dolgoznak. Ez a támogatás lehetőséget ad a fiataloknak, hogy saját otthonhoz jussanak, miközben stabil jövőt építhetnek.
A 5000 főnél kevesebb lakosú települések esetében a vidéki otthonfelújítási program segíthet a lakásvásárlás ösztönzésében. E program keretében lehetőség nyílik energiakorszerűsítési beruházásokra, amelyekhez legfeljebb 3 millió forintos támogatás igényelhető.
A munkáltatók kezébe is több eszközt ad a kormány, hogy segíthessék munkavállalóikat a lakáshoz jutásban. Ilyen a 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakáscélú munkáltatói támogatás, amit 35 év alatti alkalmazottaknak adhatnak a munkaadók albérletre vagy lakáshitel-törlesztésre. Mindemellett a SZÉP-kártyát mostantól bútor vagy lakásfelújítási eszközökre is fel lehet használni.
Az albérletpiac alakulását jelentősen befolyásolhatja az airbnb-szolgáltatások szigorítását célzó jogszabálymódosítás. Ennek következtében a befektetők számára a jövőben kétséges lehet, hogy megéri-e ingatlant vásárolni rövid távú lakáskiadás céljából. A népszerű turisztikai helyszíneken például szobánként 150 ezer forint éves adó terheli az ilyen típusú bérbeadásokat. Ezen kívül a kormány gazdasági akciótervének keretében a kollégiumok és bérlakások építésére szánt 200 milliárd forintos támogatás is közvetett hatással lehet a piacra. A két intézkedés célja végső soron az albérletárak mérséklése, ami jelentős változásokat hozhat a lakáspiacon.
