Sátor Lajos, Nagymegyer büszke lakosa, végre lerázta magáról az adócsalás vádját, miután a bíróság döntése értelmében megszüntették az ellene folyó eljárást.
A Dunaszerdahelyi Járásbíróság szerdán (február 19-én) megszüntette a Sátor Lajos-féle dunaszerdahelyi bűnszervezet egykori tagja, a nagymegyeri Vlčko Pál ellen indított büntetőeljárást, akit korábban egy közel 400 ezer eurós adócsalás miatt ültettek a vádlottak padjára.
A dunaszerdahelyi maffia egykori tagja 2019 óta 25 éves szabadságvesztését tölti súlyos bűncselekmények, köztük gyilkosságok miatt. A megyeri származású Vlčko a 2000-es évek elején a bűnszervezet által elkövetett, utólag szinte felbecsülhetetlen mértékű ÁFA-csalások kulcsembere volt.
2020 márciusában a Dunaszerdahelyi Járásbíróság hivatalos vádat emelt egy olyan ügyben, amelyben a gyanú szerint közel 400 ezer euró értékű adócsalás történt.
A vádak szerint a Toral s.r.o., amelynek székhelye Ekecsen található, a Sátor Lajos által irányított bűnszervezet tagjai által jött létre 2004-ben, kifejezetten arra a célra, hogy fiktív számlák segítségével ÁFA-visszaigényléseket végezzenek. A cég alapítója, a mindössze 24 éves Pónya János, ekecs-apácaszakállasi stróman volt, és nem sokkal a cég megalapítása után 75 millió szlovák koronáért (kb. 2,5 millió euró) vásárolt ipari célú gépeket.
A képzeletbeli vállalkozás csupán elméleti szinten létezett, mégis a bűnözők 12 millió koronás (397 ezer euró) áfa-visszatérítést kérvényeztek, amelyet a nagymegyeri adóhatóság végül kiutalt számukra.
Később a cég ügyvezetője fel is vette a készpénzt a Toral bankszámlájáról, amin a csallóközi maffia tagjai, Sátor Lajos, Reisz Andor és Vlčko Pál osztoztak.
Vlčko mellett a nagymegyeri adóhivatal korábbi vezetője, Benovics Zita is a vádak kereszttüzébe került. Az ügyészség állítása szerint Zita közreműködött a dunaszerdahelyi maffiózók bűnös ügyleteinek lebonyolításában.
Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Szétdúlt eljárás"
A bírósági vádemelés 2020. március 4-én zajlott le, mindössze néhány nappal a szlovákiai "COVID-lockdown" bevezetése előtt. Az eljárás folyamata rendkívül lassan haladt, mivel először a járvány miatti korlátozások akasztották meg a munkát. Ezt követően tragikus esemény történt: a szenátus egyik tagja, egy bírósági ülnök elhunyt, ami tovább késleltette az ügy tárgyalását, és hosszú időn keresztül nem volt lehetőség a folytatásra.
Miután hosszú várakozás után sikerült pótolni az ülnököt, végre megkezdődhetett a bizonyítási szakasz. Ám ekkor történt, hogy a dunaszerdahelyi ügyben illetékes bíró nyugdíjba vonult. Az ügyet egy új bírónő vette át, és 2024 elején a tárgyalás újraindulhatott volna, de ez a terv meghiúsult. 2023 végén ugyanis az egyik vádlott, Vlčko Pál ügyvédje tragikus hirtelenséggel elhunyt, ezzel ő védő nélkül maradt.
Az utolsó bírósági meghallgatásra 2024 októberében került volna sor, amikor a két vádlott lehetőséget kapott volna arra, hogy kifejtsék álláspontjukat a bíróváltás miatt. Ekkor dönthettek volna arról, hogy az eljárás a korábbi bíróval megkezdett szakaszban folytatódjon, vagy teljesen újrakezdjék az ügyet. A szlovák jogrend értelmében a vádlottaknak joguk van ehhez a döntéshez, ha bíróváltásra kerül sor.
Maffiózók titkos tanácsadója
2024. december 3-án ismét egy szomorú hír rázta meg a büntetőeljárás világát:
"A begyűjtött információk alapján nem történt bűncselekmény, ezért nem volt szükség a rendőrségi eljárás folytatására" - adta hírül a rendőrség.
A Dunaszerdahelyi Járásbíróság döntése értelmében megszüntette a vádlott ellen folyó büntetőeljárást, mivel annak további lefolytatása lehetetlenné vált, figyelembe véve, hogy a vádlott elhunyt – tájékoztatott Jana Kondákorová, a nagyszombati kerületi bíróságok szóvivője.
Benovics Zita korábban a Ján Zárecký vezette pozsonyi bűnbandával is összejátszott. A bűnszervezet hamis számlákra hivatkozva 4,5 millió euró adó-visszatérítést igényelt a nagymegyeri adóhivatalnál, amiből 900 ezret ki is fizettek nekik. Benovicsot öt év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Az igazgatónőnek már volt egy figyelemre méltó esete a múltban: 2015-ben vádalku keretében elismerte, hogy kenőpénzt vett át egy Szlovákiában élő orosz üzletembertől, Szergej Szalmanovtól. Az adóhivatal korábbi vezetőjét ennek következményeként 2000 euró pénzbírság megfizetésére kötelezték.
Vlčko sikeresen elkerülte a bajt.
2025. február 19-én, szerdán a Dunaszedahelyi Járásbíróság zárt ülésén végre pont került Vlčko Pál sorsának alakulására:
Ahogyan azt korábbi beszámolóinkban már említettük, Vlčko Pál nem az egyedüli figura a dunaszerdahelyi bűnbanda környezetében, akinek az ügye a kukázás sorsára jutott. Mário Š., a pöstyéni üzletember, szintén hasonló sorsra jutott, mivel az ellene indított büntetőeljárást elévülés miatt zárták le. A férfi ellen az a vádirat fogalmazódott meg, hogy egy gyártósort és 13 tonna vágott dohányt szállított a Sátorék dióspatonyi illegális cigarettagyárhoz, amely Dunaszerdahely járásában található.
A végítélet fogalma mélyen gyökerezik az emberi kultúrákban, és számos vallásos, filozófiai és irodalmi kontextusban megjelenik. Ez a kifejezés gyakran az élet utolsó pillanataira, a sors végső mérlegelésére utal, amikor minden tettünk és döntésünk súlya véglegesen mérlegelésre kerül. A végítélet nem csupán a fizikai világ végét jelenti, hanem egyfajta spirituális újjászületést is, ahol a lelkiismeret és az igazság kinyilatkoztatásra kerül. Az emberek évszázadok óta foglalkoznak a végítélet kérdésével, próbálva megfejteni, mi történik a halál után, és hogyan befolyásolják cselekedeteik az utókorra gyakorolt hatásukat. A végítélet tehát nemcsak a félelem és a bizonytalanság forrása, hanem egyben motiváló erő is, amely arra sarkall minket, hogy értelmes életet éljünk, és törekedjünk a jóságra. Ez a fogalom számos művészi alkotásban is megjelenik, a festményektől kezdve a zeneműveken át a literatúráig, mindegyik különböző nézőpontból közelítve a kérdéshez. A végítélet tehát nem csupán egy esemény, hanem egy állapot, amely folyamatosan formálja a gondolkodásunkat és az értékrendünket.
Vlčko Pált 2018-ban a nagy csallóközi maffiaper során állították bíróság elé. A férfit azzal vádolták, hogy szerepet vállalt egy stróman, Roman R. likvidálásában, valamint hogy részt vett Écsi Béla "levadászásában", ahol testőre, Branislav K. is életét vesztette.
A férfi a csallóközi maffiaper keretében tett tanúvallomásában elmondta, hogy a 2000-es évek elején, egy Reisz Andorral lefolytatott beszélgetés során került szóba, hogy a nagymegyeri hivatal igazgatónője Vlčko fiatalkorától fogva ismert személy.
Vlčko nemsokára meg is kereste a Benovicsot, akivel aztán megállapodást is kötött.
„Ez nem okozott számunkra problémát” – mondta Vlčko a 2018-as bírósági tárgyaláson. „Ha esetleg mégis ellenőrzést kaptunk volna, már előre tájékoztatást kaptunk, így bőven volt időnk felkészülni. Minden egyes részletet átgondoltunk, hogy a hivatal ellenőrei mindent rendben találjanak.”
A férfi véleménye szerint Benovics minden egyes "bűnös üzlet" után a nyereség 10 százalékát saját zsebébe csúsztatta.
Kezdetben Vlčko a saját vállalkozásain és családi cégein keresztül valósította meg az ÁFA-csalásokat, de idővel a helyzet bonyolultabbá vált, és "fehér lovakat" kezdtek bevonni a komplex gazdasági bűncselekmények végrehajtásába.
Körülbelül 2005 közepére a csalássorozat olyan mértékben terjedt el, hogy a rendőrségi kapcsolatok már nem bírták elviselni a bűnszervezet nyomását. Az ügyletek állítólag véget értek, de a végkifejlet senki számára nem volt drámai; Benovics Zitát sem távolították el azonnal, csupán másfél év elteltével kellett búcsút intenie a nagymegyeri adóhivatal vezetői székének.
A Specializált Büntetőbíróság kezdetben 21 év börtönre ítélte a nagymegyeri férfit, aki nem fogadta el a döntést, és fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság azonban végül elutasította Vlčko fellebbezését, és meglepő módon 25 évre növelte a büntetést.
