Régiós magyar diadal: egy új uniós rangsorban már a cseheket is megelőzzük!
Az Európai Unió legfrissebb, márciusi jelentése alapján a 27 tagállam közül 22 országban található minimálbér. A 2025 első félévére vonatkozó adatok tükrében a magyar minimálbér vásárlóerő paritáson a 22 ország között a 17. helyet foglalja el, így megelőzve a cseh és a szlovák munkavállalókat is. Ugyanakkor, ha csupán az összegeket nézzük, figyelmen kívül hagyva az árkülönbségeket, akkor sajnos a lista végén helyezkedünk el.
Az Eurostat 2025 januárjára vonatkozó, az idei év első felére vonatkozó adatai szerint a 22 vizsgált ország közül csupán Bulgária minimálbére alacsonyabb a magyarnál. Érdekes, hogy 2010-ben még kedvezőbb helyzetben voltunk, hiszen akkor Romániát, Litvániát és Lettországot is megelőztük a minimálbér tekintetében. Jelenleg a havi 1500 eurót meghaladó minimálbérrel hat ország büszkélkedhet, míg az 1000 és 1500 euró közötti sávban szintén hat ország található. Az 1000 euró alatti minimálbérrel rendelkező országok csoportjába, köztünk, összesen tíz ország tartozik.
Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy az Eurostat statisztikái szerint az Egyesült Államokban a havi átlagjövedelem 1210 euróra rúg. Magyarországon 2010 első félévéhez képest 2025 első félévére a jövedelmek 2,6-szorosára emelkednek, míg Bulgáriában ez a szám 4,5-szörös, Romániában pedig 5,7-szeres növekedést mutat. Jelenleg a legmagasabb jövedelmek Luxemburgban és Hollandiában találhatóak, ahol a havi átlag 2638, illetve 2193 eurót tesz ki.
Az adott országokban tapasztalható árak közötti eltérések figyelembevételével sokkal pontosabb képet nyerhetünk a gazdasági helyzetről. Ennek érdekében a minimálbér értékeket vásárlóerő paritáson hasonlítjuk össze, ami lehetővé teszi, hogy reálisabb összehasonlítást végezzünk. Az alábbi táblázatban két különböző időpont adatai és 12 ország minimálbérének értékei találhatóak.
Minimálbér és változása néhány országban (vásárlóerő paritáson, euró/hó)
A magyar minimálbér vásárlóerő paritáson kiemelkedően teljesít, aminek köszönhetően 2025-re a 22 ország közül a 17. helyet foglaljuk el. Érdekes megjegyezni, hogy mögöttünk áll Bulgária, de például Csehország, Szlovákia, Lettország és Észtország is. A változási adatok is figyelemre méltóak: 2010-től 2025-ig a V4-es országok közül csupán a lengyel minimálbér növekedése haladja meg a magyart.
2025-re a román minimálbér drámai emelkedésen ment keresztül, több mint ötszörösére nőtt a 2010-es szinthez képest, míg Bulgáriában is jelentős, négyszeres növekedést tapasztalhattunk. Jelen állapot szerint Romániában a vásárlóerő paritáson számított minimálbér már meghaladja Magyarországét.
A vásárlóerő szempontjából a minimálbérek Litvániában, Szlovéniában és Horvátországban is kedvezőbb helyzetet mutatnak a munkavállalók számára. Az Eurostat által közzétett adatok alapján érdemes megemlíteni, hogy a csatlakozásra váró országok közül Szerbia (946 euró) már egyre közelebb került hozzánk, míg Montenegró (1079 euró) némileg már el is hagyott minket. Az Európai Unió 22 tagállama közül, ha a minimálbéreket a vásárlóerő paritás szempontjából vizsgáljuk, mindössze öt országban találunk 1000 euró alatti értékeket: ezek Szlovákia, Csehország, Bulgária, Lettország és Észtország, csökkenő sorrendben. Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban a vásárlóerő paritáson számolt minimálbér jelenlegi értéke 837 euró, ami alacsonyabb, mint a 2010-es szint (1009 euró). Továbbá, fontos kérdés, hogy az egyes országokban a munkavállalók hány százaléka keres minimálbért.
Az Eurostat legfrissebb adatai, amelyek 2022 októberéből származnak, rávilágítanak arra, hogy Magyarországon a minimálbért keresők aránya a hatodik legmagasabb Európában, elérve a 10 százalékot. Ezzel szemben Csehországban csupán 2,6 százalék ez az arány, ami azt jelenti, hogy ott a minimálbér vásárlóereje nem jelent akkora problémát, mint Magyarországon, hiszen a cseh minimálbér 95 euróval alacsonyabb, mint a magyar, de a vásárlóerő paritás szempontjából ez nem okoz akkora feszültséget.
A Bulgáriában dolgozó munkavállalók körében a minimálbérrel bejelentett dolgozók aránya 13 százalékra tehető. Érdekes lehet elgondolkodni azon, hogy mekkora a minősített munkavállalók száma, akik hivatalosan minimálbéren vannak regisztrálva, de a valóságban feketén jóval magasabb jövedelemhez jutnak. Ez a helyzet valószínűleg országonként jelentős eltéréseket mutat. Magyarország esetében feltételezhető, hogy a fekete foglalkoztatás miatt ez az arány még mindig kifejezetten magas lehet.
Magyarországon érdemes kiemelni, hogy a minimálbér mellett létezik a garantált bérminimum intézménye is. Ez utóbbi körülbelül 20 százalékkal magasabb a minimálbérnél, ami 2025. január 1-jétől havi 290 800 forint. A garantált bérminimum pedig 348 800 forintra emelkedik, így fontos figyelembe venni a munkavállalók jövedelmi helyzetének javítását célzó intézkedéseket.
A legújabb magyar kutatások alapján a minimálbérért és garantált bérminimumért dolgozó munkavállalók aránya Magyarországon körülbelül 20 százalékra tehető. Érdemes lenne alaposabban megvizsgálni, hogy ez az arány hogyan oszlik meg különböző területeken. Az eltérő régiókban található munkahelyek típusa jelentős hatással lehet erre a mutatóra, hiszen bizonyos területeken a munkalehetőségek jellege eltérhet, ami befolyásolja a bérszinteket is.
Fontos hangsúlyozni, hogy a nemzetközi összehasonlítások során az árfolyamok euróban kerülnek meghatározásra. Ez különösen lényeges olyan országok esetében, ahol az árfolyamok gyakran ingadoznak. Tehát nem elhanyagolható, hogy az Eurostat melyik időpont árfolyamát használja a minimálbér euróra történő átszámításához. Az Eurostat jelentése alapján ez az időpont 2024 decemberének vége volt.
Az MNB statisztikái alapján 2024. december 30-án az euró árfolyama 411,23 forintra emelkedett. Ez a megemelkedett árfolyam némileg csökkenthette az euróban kifejezett minimálbérünk reális értékét.
A szerző egy elismert közgazdász és egyetemi kutatóprofesszor, aki jelentős hozzájárulásokat tett a gazdasági elméletek és a gyakorlati alkalmazások terén.
