A Kúrián győzelmet arattak a kárpátaljai családok, így a kormánybiztosnak egyénileg kell foglalkoznia a benyújtott kérvényeikkel.
A Magyar Helsinki Bizottság segítségével több kárpátaljai magyarajkú család is sikeresen perelte be Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztost, amiért megtagadták tőlük, hogy 2024. augusztusa után is szabályos eljárásban döntsék el, hogy kaphatnak-e támogatott lakhatást.
2024. augusztus 21-én lépett életbe egy új kormányrendelet, amely szigorította a magyar állam által nyújtott lakhatási támogatásra való jogosultságot az ukrajnai menekültek számára. A szabályozás értelmében csak azok a menekültek kaphatnak támogatást, akik olyan területekről érkeztek, ahol aktív harci cselekmények zajlanak. Ez a megközelítés azonban problémásnak bizonyult, mivel nem a tényleges és aktuális helyzetet tükrözte, hanem egy tavaly nyáron összeállított, azóta változatlan háborús területek listájára alapozott döntés volt.
A döntés következményeként három-négyezer embert, köztük számos gyermeket érintettek, és több család kényszerült az utcára az új jogszabály következtében. Tatán például négy kárpátaljai menekült család találta magát szállás nélkül, ami tovább súlyosbítja a helyzetüket.
Az érintett személyek közül többen méltányossági kérelmet nyújtottak be, azonban ezek egy része a kormánybiztos elutasításával találkozott. Ekkor lépett színre a Helsinki Bizottság, amely bíróságra vitte az ügyet. A Fővárosi Törvényszék döntése értelmében Pál Norbert kormánybiztosnak 94 kárpátaljai menedékes ügyében új eljárást kell lefolytatnia. Noha ezek az ítéletek jogerőre emelkedtek, a kormánybiztos felülvizsgálati eljárás keretében megpróbálta megtámadni azokat. Pál érvelése alapján a méltányossági kérelmek elbírálását nem lehet közigazgatási eljárásnak tekinteni, ám ezzel a Kúria nem értett egyet.
A Helsinki Bizottság szerint a Kúrián most jogerős ítélet született arról, hogy a kormánybiztosnak ítélet átvétele után 30 napja van arra, hogy egyedileg kivizsgálja a kérelmezők szociális helyzetét, lehetőségeit, és ezek után méltányosan döntsön arról, hogy részesülhetnek-e állami lakhatási támogatásban.
Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje így fogalmazta meg a helyzetet: „Sok család számára már most is késlekedésben van a segítség, és vannak, akik kénytelenek visszatérni a háború sújtotta Ukrajnába. Ugyanakkor még mindig akadnak olyanok, akiknek nagy segítséget jelentene, ha lakástámogatásban részesülnének, mivel ez kiszámíthatóbbá tenné a jövőjüket.”
