Olaszország miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy Oroszország nem csupán a határbiztonságot érinti, hanem szélesebb körű fenyegetést jelent az Európai Unió számára.

Az észak-lappföldi régióban tartott tanácskozáson részt vett Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas is, céljuk az északi régió és a Földközi-tenger térségében tapasztalható biztonsági, valamint a dél-európai migrációs kihívások megvitatása volt. A találkozó házigazdája Petteri Orpo finn miniszterelnök volt.

„Az EU-n belül gyakran két ellentétes táborra osztják országainkat: az északi, úgynevezett takarékos nemzetekre és a déli, pazarlónak tartott országokra. Ezt én előítéletnek érzem” – fejtette ki Meloni. Hozzátette: „Most azért vagyunk itt, hogy a biztonság kérdéseiről beszélgessünk, ami arra mutat, hogy tudatában vagyunk a világ változásainak. Csak akkor tudunk hatékonyan szembenézni a kihívásokkal, ha megértjük mások nézőpontját és problémáit is.”

Meloni véleménye szerint az Oroszországból, valamint más forrásokból érkező, az Európai Unió biztonságát fenyegető kihívások nem tűnnek el csupán az ukrajnai konfliktus lezárásával. Az EU-nak fel kell készülnie a jövőbeli fenyegetésekre. "Ez a mi demokráciánkról szól, a közvélemény manipulációjáról, az afrikai eseményekről, a nyersanyagokért folytatott harcról és a migráció kihasználásáról. Tudnunk kell, hogy a biztonsági helyzetünk rendkívül összetett" - emelte ki Meloni.

Meloni véleménye szerint az Európai Unió az utóbbi időszakban nem megfelelően reagált a bevándorlás kihívásaira, mivel a problémát csupán a tehermegosztás aspektusára korlátozta.

„Hiba volt csupán szolidaritásra építve megvitatni az illegális bevándorlás problémáját” – hangsúlyozta. „Ennek következményeként nem tudtuk megóvni a határainkat. (...) Célunk, hogy megőrizzük külső határaink biztonságát, és nem engedjük, hogy Oroszország vagy bűnszervezetek veszélyeztessék védelmünket.”

Meloni véleménye szerint a NATO továbbra is az Európai Unió biztonságának alapvető pillére lesz, ugyanakkor a blokknak számos más, szélesebb spektrumú kihívással is szembe kell néznie.

"A biztonság nem csupán alapvető infrastruktúrákat ölel fel, hanem magában foglalja a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot, valamint a nyersanyagok és ellátási láncok védelmét is. Ez új, hatékonyabb kül- és együttműködési politikák kialakítását igényli, beleértve a migráció kérdését is" - fogalmazott.

A találkozó házigazdája, Petteri Orpo hangoztatta, hogy kormánya létfontosságú kérdésnek tekinti az Oroszországgal közös, 1340 kilométernyi határának biztonságát nemcsak Helsinki, hanem az EU és a NATO számára is.

Kiriákosz Micotákisz, a görög miniszterelnök, a határvédelem mellett hangsúlyozta, hogy a NATO tagországainak növelniük kell a védelmi kiadásaikat, messze túllépve a jelenlegi, a GDP 2%-ára vonatkozó célt.

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a legutóbbi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az uniós tagállamoknak sürgősen cselekedniük kell az orosz fenyegetések kezelése érdekében. Kallas kiemelte, hogy Európának fokoznia kell erőfeszítéseit a biztonság és védelem terén, hogy megakadályozza a háború kitörését a kontinensén. Az idő sürget, és a gyors döntések elengedhetetlenek a stabilitás megőrzéséhez.