"Nélkülük az élet színei fakulnak, és a napok monotonná válnak." - A családi rítusok ereje abban rejlik, hogy megerősítik az összetartozás érzését.
A családi rituálékra igaz a mondás: mindenki másképp csinálja... De bárhogyan is csináljuk, a rítusok mindenképpen hozzájárulnak a boldogabb családi élet megteremtéséhez és a kötelékek erősítéséhez.
Egy időben a kisfiam minden este a kádban játszott, és minden fürdés után, amikor kihúzta a dugót, megjelent egy apró örvény a lefolyó felett, amit mi csak "tornádónak" hívtunk. A víznyomás változásával a "tornádó" hol felbukkant, hol eltűnt, és ilyenkor mindig felkiáltottunk: "Nézd, ott a tornádóóó!" Akkor még nem tudtuk, hogy ez a mi saját kis családi rituálénk, de most már világos, hogy egy különleges pillanatot teremtett a napok monotonitásában. Furcsán hangozhat, hogy egy ilyen egyszerű dolog rítusként funkcionál, de valójában minden szempontból betölti ennek a szerepét: egy rendszeresen megismétlődő, mégis mindig izgalmas esemény, ami feldobja a hangulatunkat, és erősíti a köteléket közöttünk.
Talán eddig észre sem vette. Nem szükséges grandiózus eseményekre gondolni; akár egy egyszerű esti meseolvasás is válhat a család kedvenc rituáléjává. A vasárnap reggeli palacsintázás, vagy éppen a vicces, szeretetteljes becenevek használata is ide tartozik. Fontos azonban, hogy ne keverjük össze a rituálékat a napi rutinunkkal vagy szokásainkkal. "Például a reggeli készülődés egy napi rutin, ami olyan tevékenység, amelyet szinte automatikusan hajtunk végre, sokszor anélkül, hogy pontosan tudnánk, miért így csináljuk" - magyarázza Körmöczi Andrea pszichológus. "A szokások kialakulásának előnye, hogy energiát takarítunk meg, hiszen nem kell állandóan gondolkodnunk rajtuk. Ráadásul a megszokott keretek struktúrát és biztonságérzetet nyújtanak mindennapjainkban."
A rítusok kialakulása nem csupán a megszokott gyakorlatokból ered, habár mindkettő esetében közös vonás a rendszeres ismétlés. A családi rituálék, amelyek jellemzően ciklikusan visszatérnek, mindig magukban hordoznak valamilyen cselekvést is (például a születésnap megünneplése tortával), és ezáltal különválnak a mindennapi rutinunktól. Ezek a szertartások jól meghatározott keretek között zajlanak, és rendszerint közösségi élmények formájában valósulnak meg.
A rituálék évszázadok során rengeteg különféle formát vettek fel, és a mai világban is sokfélék léteznek a különböző országokban, kultúrákban és vallási hagyományokban. Legyen szó ünnepélyes alkalmakról vagy mindennapi eseményekről, a rítusok szerves részét képezik életünknek, és megjelennek a társadalom legkisebb egységében, a családokban is.
Andrea szerint a családi rítusoknak három típusát különíthetjük el.
Bár sok rituálét észre sem veszünk, mégis nagyon fontos funkciót töltenek be egy család életében. "Egyéni szinten strukturálják az időt, elválasztják a jelentőset a hétköznapitól, valamint támogatást, védelmet nyújtanak az átmeneti időszakokban, krízishelyzetekben - mondja a szakember. - Az olyan szertartások pedig, amelyek születéshez, halálhoz vagy felnőtté váláshoz kapcsolódnak, az átmenetet segítik egyik életszakaszból a másikba. Ugyanakkor a rítusok családi szinten a család összetartozását építik, és a változások során is segítenek megőrizni a családi egységet. Egyes rítusok generációkon is átívelhetnek, ezáltal erősítik a generációk közti folytonosságot és összetartozást. A rituálék segítenek a minták átadásában, keretet biztosítva a gyermekek kognitív és érzelmi fejlődéséhez."
A szakember szerint a rituálék segítenek abban is, hogy a gyerekek biztonságban érezzék magukat ebben a világban. "Gyermekek esetén bizonyított, hogy a családi rituálék jelenléte csökkenti a gyermekek szorongását és összességében pozitív hatással van a lelkiállapotukra.
A rituálék ráadásul nem csak a gyerekek érzelmi jóllétére vannak pozitív hatással. "Azokban a családokban, ahol több időt és energiát szánnak a családi rituálékra, a szülők közt jobb párkapcsolat alakul ki, illetve a családtagok alacsonyabb stressz-szintről számolnak be."
A családban megélt rítusok hosszú távon védőfaktor szerepet töltenek be az életünkben. "Kutatások igazolták, hogy azokban a családokban, ahol megélhető, érzelmekkel telített rítusok vannak, kisebb a valószínűsége annak, hogy valamelyik családtag felnőtté válva pótszereket, drogot vagy alkoholt használjon, amit a szakirodalom "pszeudo" rítusoknak is nevez - magyarázza Andrea, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a családi rítusok a krízishelyzetekben is erősítik a stabilitást. - Jó példa erre a haláleset utáni gyászév. Megéljük azt, hogy az élet megy tovább, ugyanazok az ünnepek ugyanolyan rítus szerint, de már az elhunyt nélkül követik egymást. Az egy évnek azért van jelentősége, mert egy év alatt minden fontosabb ünnep lezajlik a karácsonytól a születésnapokig, így a második évet már egy másik érzelmi szinten tudjuk megélni."
A szakértő figyelmeztet arra, hogy az európai kultúrában sok hagyományos rítus mára eltűnt vagy elveszítette eredeti jelentését, ami rítustalanodáshoz vezet. Gondoljunk csak a gazdag húsvéti hagyományok fokozatos eltűnésére, vagy arra a jelenségre, hogy egyre többen tekintenek a házasságra csupán mint egy papírfecni. Eközben viszont új, külföldről importált rítusok, mint a Valentin-nap vagy a Halloween, egyre inkább teret hódítanak. A rítusoknak azonban rengeteg pozitív hatása van, ezért fontos, hogy megőrizzük őket, és új érzelmi tartalommal töltsük fel, hogy valóban értéket képviseljenek életünkben.
"Szánjunk időt és energiát arra, hogy kialakítsuk családunk saját rítusait is. Rítusok nélkül szürkébb és egyhangúbb az élet, eltűnnek a különbségek a hétköznapok és az ünnepek között. Pedig mindannyiunknak szüksége van időnként kiszakadni a hétköznapokból, megállni egy kicsit, és megérezni, hová is tartozunk, milyen értékeket vallunk.
A hétköznapok forgatagában gyakran csak a közös családi vacsora az, ami valódi kapcsolatot teremt a családtagok között. Reggelente rohanunk, mindenki más ritmusban kel, és délben sokszor a munkahelyen vagyunk elfoglalva. Noha a közös étkezés megszervezése komoly logisztikai kihívást jelenthet, érdemes már a kicsik életének korai szakaszában bevezetni ezt a szokást. Kamaszkorban sok esetben éppen ez az időszak lesz az, amikor lehetőség nyílik arra, hogy értékes pillanatokat töltsünk el gyermekünkkel egy átlagos hétköznap során. Az együtt eltöltött vacsora nem csupán tápláló étkezés, hanem egy olyan alkalom, amely erősíti a családi kötelékeket és lehetőséget ad a beszélgetésre, a történetek megosztására.