Nagy Márton felfedte, hogy milyen hosszú ideig tartható fenn az árrésstop.

Nagy Márton szerint az élelmiszer-infláció is akár a 4 százalékot közelítheti májusban. A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, az árrésstop a nyár végéig fennmaradhat, a kormány a jövő héten dönt a kibővítéséről.

A gazdasági tárca várakozásai szerint az első negyedéves GDP enyhe növekedésre számíthat - jelentette be Nagy Márton egy sajtótájékoztatón. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy az építőipar hó/hó alapon már tapasztalható bővülésnek örvend, ám az ipari szektorban ez a tendencia még nem érezhető, így nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy túlléptünk a mélyponton. A feldolgozóipar és az export, amelyek fokozottan ki vannak téve a külső kereslet ingadozásainak, eddig nem mutattak érdemi elmozdulást a korábbi szintekről, és a bázishatás sem segített eddig a helyzeten. Nagy Márton megjegyezte, hogy a német fiskális politikában bekövetkezett változások hatásai is csak a jövőben fognak megmutatkozni.

A miniszter véleménye szerint a belső kereslet alakulásában egy technikai tényező is szerepet játszik: míg tavaly húsvét márciusra esett, idén áprilisra tolódott. Emellett a másik lényeges aspektus az infláció, amely kedvezőtlenül befolyásolta a kiskereskedelmi forgalmat.

Április hónapban az árrésstop következtében a kiskereskedelmi forgalom is kedvezőbb képet mutat.

- tájékoztatott a miniszter.

Az árrésstop jövőjével és kiterjesztésével kapcsolatban Nagy Márton elmondta, a kormány május 21-i ülésén dönt az árrésstop kivezetéséről - nagy az esélye annak, hogy folytatódik -, ha hosszabbítás lesz, érdemes azt nyár végéig megtartani.

Az árrésstop kiterjesztéséről a háztartási és piperecikkekre, valamint a gyermekgondozási termékekre a gazdasági kabinet a héten alakítja ki álláspontját, a kormány a jövő héten hoz döntést.

Nagy Márton véleménye szerint a tartós 5 százalék alatti élelmiszer-infláció elengedhetetlen a gazdasági stabilitás eléréséhez. A prognózisok alapján május környékén elérhetjük ezt a kívánt szintet. Az aktuális inflációs trendekről beszélve kiemelte, hogy az áprilisi fogyasztói árindex előrejelzése szerint 4 százalékra csökkenhet, ami a márciusi 4,8 százalékos értékről való mérséklődést jelent. Ezen kívül az élelmiszer-infláció is 5 százalékra csökkenthető, ami kedvező jel a piaci stabilitás szempontjából.

"Az infláció elleni küzdelem konjunkturális küzdelem is: a lépéseink a reálbérek bővítése és kereslet generálása irányába hatnak" - mondta Nagy Márton.

Az árrésstop jövőjével kapcsolatban a miniszter arról is beszélt, hogy a későbbiekben vizsgálják, milyen más beavatkozással éljenek - emlékeztetett arra, hogy Görögországban, Észak-Macedóniában és Romániában vannak hasonló, de hosszú távú szabályozások. Az extraprofitadó nem költségvetési kérdés:

Kérlek, figyeljük meg, hogy a banki, energetikai és olajipari szektorokban továbbra is nyilvánvalóan jelen van az extraprofit jelensége.

Hernádi Zsolt kijelentésére reagálva a miniszter hangsúlyozta: az extraprofitot vissza kell juttatni a fogyasztóknak. Nagy Márton kiemelte, hogy az extraprofitadó és az árrésstop hasonló célt szolgál, de míg az előbbi a költségvetésen keresztül valósul meg, addig az utóbbi közvetlenebb és gyorsabb módon biztosítja, hogy a túlzott profit a fogyasztókhoz kerüljön vissza.

Nagy Márton véleménye szerint a jövőben bevezetésre kerülő adókedvezmények serkentő hatása a fogyasztásra a GDP 0,5%-át fogja képviselni. Ezek a kedvezmények július, október és november hónapjaiban lépnek életbe, így a hatás leginkább az év végén és a következő év kezdetén válik majd észlelhetővé.

A vámháború hatásaival kapcsolatban Nagy Márton azt mondta, óvatos az értékeléssel, a folyamatosan változó hírek nagyfokú bizonytalanságot okoznak. Ami nekünk pozitív lehet: a Bosch és a Mercedes az olcsóbb termelést biztosító magyarországi gyárának kapacitásbővülését tervezi, de kellemetlen hatások érinthetik a magyar gazdaságot.

"A miniszter hangsúlyozta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a közvetlen és közvetett kitettséget. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államokba exportáló vállalatok 90%-a dél-koreai, japán vagy német székhelyű, és ezen belül az autóipar és az akkumulátorgyártás aránya 60%-ot tesz ki. Nagy Márton, a legnagyobb hazai beszállító képviselője, a Samsungot említette. A miniszter szerint a közvetlen kitettség az Egyesült Államok felé évi 6,5 milliárd, míg a közvetett kitettség 11 milliárd dollárra rúg."

Arra a kérdésre, hogy Donald Trump fia a régiós országoktól azt kérte, hogy a keleti beruházások helyett helyezzék előtérbe az amerikai partnereket, a miniszter elmondta,

"Olyan kérdésekben kell lépni, mint a kettős adóztatás megoldása. Megértjük az amerikai kormányzat indokait, de nekünk az a legfontosabb, hogy jöjjenek a befektetések, fejlődjön a magyar gazdaság" - tájékoztatott a miniszter.

Nagy Márton szerint a Dunaferre irányuló keleti érdeklődés egyre hangsúlyosabbá válik. A miniszter rámutatott, hogy a pályázók között egy európai vasművel rendelkező cég és egy ázsiai acélkereskedelmi vállalat tűnik a legígéretesebbnek. Az érdeklődés középpontjában a hengermű áll, míg a kohó és a kokszoló iránti érdeklődéshez jelentősebb tőke szükséges, így ezek esetében kisebb a valószínűsége a sikeres megoldásnak. Ugyanakkor a lehetőségük értékesítése is napirenden van. Az egyik pályázó kérésére a pályázatok kiírása körülbelül két héttel eltolódik, de a döntés várhatóan május végére megszületik.