Hogyan tehetjük egyedivé a megközelítést, hogy minden ország számára megfelelő modellt alakítsunk ki?

"29 éves koromban, 1999-ben hagytam el Romániát, Erdélyt, és azóta már több mint 25 éve Svájcban élek. Korábban közvetlen tapasztalataim voltak a közvetlen demokrácia előnyeiről új hazámban. Szeretném felhívni a figyelmüket erre a politikai modellre ezen írás révén, és talán meggyőzni Önöket arról, hogy érdemes lenne átgondolni a jelenlegi politikai szerveződési formát az országukban." - írta Daniela Bovel, aki nemrégiben megosztotta gondolatait szerkesztőségünkkel. A Népújság mindig is támogatta azokat az eszméket, amelyek hozzájárulnak közösségünk szellemi fejlődéséhez. Az eltérő vélemények ütköztetése is fontos, ezért az alábbi írás vitára ingerlő alapként is szolgálhat.

A) A Svájci Alkotmány a következő kijelentéssel kezdődik: "A Mindenható Isten nevében!".

Ez a megfogalmazás arra utal, hogy Svájc nem klasszikus értelemben vett világi állam, hiszen alapvető törvényei közvetlenül Istenre, vagyis Jehovára – minden istenek Királyára – hivatkoznak.

A vallásszabadság elve biztosítja, hogy a különböző vallási közösségek és hitek békésen megférjenek egymással, lehetőséget teremtve ezzel a sokszínűség értékeinek megélésére.

A történelem folyamán a keresztény hit jelentős hatással volt Svájc politikai, társadalmi és kulturális fejlődésére. Azok az alapvető értékek, amelyek a svájci közösség alapját képezik - mint például a jogrend tisztelete, a polgári felelősségvállalás, a szolidaritás és az emberi méltóság - mélyen gyökereznek a keresztény ethoszban. Az ország mai jóléte és stabilitása nagyrészt azoknak a hívőknek az áldozatos munkájának köszönhető, akik hozzájárultak a nemzeti intézmények kialakításához és megerősítéséhez.

Annak ellenére, hogy a szekularizáció folyamata jelenleg fokozódik, a kereszténység továbbra is az identitás alapvető eleme.

Az ország mai jóléte és stabilitása nagymértékben köszönhető azoknak a vallásos egyéneknek, akik elkötelezetten formálják a nemzeti intézményeket és hozzájárulnak a közjóhoz.

Számomra a keresztény vezetők szerepe egy állam élén kulcsfontosságú a jólét szempontjából.

A kommunista és ateista időszakok történeti tanulságai világosan rávilágítanak arra, milyen következményekkel járhat, ha a hatalom hit nélkül áll a társadalom élén: elburjánzó szegénység, rendszerszintű korrupció és a lakosság széleskörű elégedetlensége jellemzi a mindennapokat.

B) Politika Svájcban

Svájc egy különleges politikai rendszert képvisel, ahol a közvetlen demokrácia elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok közvetlenül részt vehetnek a döntéshozatalban, és aktívan formálhatják a társadalmi és politikai életet. Az ország felépítése szövetségi jellegű: 26 kantonra, vagyis megyei egységre oszlik, amelyek mindegyike sajátos autonómiával bír. Ez a helyi szintű önrendelkezés lehetővé teszi a kantonok számára, hogy saját törvényeket alkossanak, adókat határozzanak meg, és irányítsák az oktatási rendszert, így tükrözve a helyi közösségek sajátos igényeit és értékeit.

Svájc politikai rendszere három fő hatalmi szintre épül:

- Szövetségi szint (konföderáció): az ország teljes területét érintő kérdések kezelésével foglalkozik, mint például a hadsereg, a pénzügyi rendszer vagy a nemzetközi kapcsolatok.

A kantonok vagy megyék regionális szinten működnek, és mindegyik saját kormányzattal és parlamenttel bír, amely lehetővé teszi számukra, hogy helyi szinten hozzanak döntéseket és irányítsák ügyeiket.

Községek (helyi szint): felelősek a helyi szolgáltatások működtetéséért, mint például az iskolák, utak és egyéb alapvető infrastrukturális elemek.

Az Államok Tanácsa, mely 46 tagból áll, a kantonok és megyék érdekeit képviseli.

A törvényeket mindkét kamarának el kell fogadnia.

* A svájci szövetségi kormányt, azaz a Szövetségi Tanácsot 7 tag alkotja, akiket a parlament választ. Nincs egyetlen elnök, akinek felsőbb hatalma lenne: a konföderáció elnöke évente változik, és nincs több hatalma, mint a többi tagnak.

Egy svájci kanton kormányát, amelyet Állami Tanácsnak neveznek, 5-7 tag alkotja. E tagokat a kanton polgárai általában négyéves ciklusra választják meg.

* A döntéseket kollektíven hozzák meg, ami azt jelenti, hogy a kormány minden tagja részt vesz a döntéshozatalban. Egy elnököt választanak a kormánytagok közül, általában egyéves vagy kétéves időszakra.

A települések irányítását általában önkormányzatnak nevezik, amely egy olyan ügyintéző szerv, mely felelős a mindennapi ügyek lebonyolításáért és a helyi tanács határozatainak végrehajtásáért.

Általában 3-9 tagból áll, akiket a község polgárai választanak, és akit egy polgármester vagy községi elnök vezet.

Az önkormányzat képviselőit négyévente választják meg; hivatalba lépésük előtt esküt tesznek a szövetségi és a kantonális alkotmányra.

A községi tanács az önkormányzat törvényhozó testülete, amely a város vagy község irányításáért felelős. Összesen 100 tanácstag alkotja, akiket az ott élő választók választanak meg ötéves időtartamra. Ez a testület a helyi szabályozások megalkotásáért felelős, tehát képes szabályokat létrehozni, de nem jogosult törvények elfogadására.

A Szövetségi Tanács különböző politikai pártok képviselőiből álló testület, amely a konzultációs rendszer keretein belül működik, ezzel elősegítve a politikai stabilitás fenntartását.

Svájcban a politikai pártok alakítása viszonylag egyszerű és szabad, mert a törvény nem ír elő szigorú feltételeket. Egy közös eszméket és értékeket valló csoport eldöntheti, hogy pártot hoz létre a politikai élet befolyásolására.

A svájci politikai tájképen jelenleg néhány kulcsszereplő párt formálja a közéletet. Ezek közül a legjelentősebbek: 1. **Svizzera Romanda Szocialista Párt (PS)** - A baloldali politikát képviselő párt, amely a társadalmi igazságosságra és a szociális jólétre helyezi a hangsúlyt. 2. **Svájci Néppárt (SVP)** - A konzervatív és nacionalista értékeket valló párt, amely elsősorban a bevándorlás és a nemzeti identitás kérdéseivel foglalkozik. 3. **Szabadelvű Párt (FDP)** - A liberalizmus és a gazdasági szabadság híve, amely a vállalkozások támogatására és a piaci reformokra összpontosít. 4. **Zöld Párt (GPS)** - A környezetvédelem és a fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozó párt, amely a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosa. 5. **Kereszténydemokrata Néppárt (CVP)** - A középutat képviselő párt, amely a családpolitikát és a társadalmi kohéziót helyezi előtérbe. Ezek a pártok különböző politikai irányvonalakat képviselnek, és mindegyiknek megvan a maga sajátos szerepe a svájci politikai életben.

A Svájci Néppárt (SVP/UDC) egy konzervatív, jobboldali populista politikai erő, amely jelenleg 62 mandátummal rendelkezik a Nemzeti Tanácsban.

A Szociáldemokrata Párt (SP / PS) egy bal-közép irányultságú politikai csoportosulás, amely a szociáldemokrata eszméket képviseli. Jelenleg 41 mandátummal bír a Nemzeti Tanácsban, ezzel jelentős szereplője a politikai palettának.

Az FDP, más néven Liberálisok (FDP/PLR), a jobb-közép politikai spektrumhoz tartozó gazdasági liberális párt, amely 28 mandátummal képviselteti magát a Nemzeti Tanácsban.

- Közép (Die Mitte / Le Centre) - a jobb-közép irányvonalat képviselő kereszténydemokrata párt, amely 29 mandátummal rendelkezik a Nemzeti Tanácsban.

Zöld Párt (Les Verts) - baloldali, környezetbarát politikai mozgalom, amely elkötelezett a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem iránt. Jelenleg 23 képviselői helyet képvisel a Nemzeti Tanácsban.

A svájci politikai tájképet néhány meghatározó párt formálja, amelyek a jobboldali konzervatív nézetektől kezdve a baloldali zöld politikákig terjednek. A többpárti rendszer, amely a konszenzusra épül, lehetőséget teremt a széleskörű koalíciós együttműködésekre és az arányos képviseletre. Ez a megközelítés hozzájárul a szövetségi szintű politikai stabilitáshoz és a különböző érdekcsoportok közötti hatékony együttműködéshez.

Svájc különleges politikai rendszere a közvetlen demokrácia, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok aktívan részt vegyenek a döntéshozatalban. Ez azt jelenti, hogy a polgárok jogot formálhatnak a törvények és javaslatok megszavazására, valamint kezdeményezhetik saját ötleteik előterjesztését.

- Népi kezdeményezést elindítani az alkotmány módosításának javaslatával (szükséges hozzá 100 000 aláírás összegyűjtése).

- Népszavazás kezdeményezése a parlament által jóváhagyott törvény megkérdőjelezésére (50 000 aláírás szükséges).

Évről évre számos népszavazás kerül megrendezésre, különféle kérdésekben, amelyek a társadalom különböző aspektusait érintik.

A svájci politikai rendszer jellemzője, hogy a pártok közötti kompromisszumok keresése áll a középpontjában.

C) Svájci adórendszer: Egyedi jellemzők és sajátosságok Svájc adórendszere különleges és sokszínű, amely a decentralizált politikai struktúrája miatt alakult ki. Az ország három szinten – szövetségi, kantoni és helyi – gyűjt adókat, ami lehetővé teszi a különböző régiók számára, hogy saját szabályaikat és adókulcsaikat alakítsák ki. A svájci szövetségi adózás viszonylag mérsékelt, és főként a jövedelemadóra és a társasági adóra összpontosít. A jövedelemadó progresszív, ami azt jelenti, hogy a magasabb jövedelműek arányosan többet fizetnek. Ezzel szemben a kantoni és helyi adók jelentős eltéréseket mutatnak, hiszen minden kanton saját magának állapítja meg az adókulcsokat, ami versenyképesebbé teszi a régiókat. Svájc emellett vonzó adózási környezetet kínál a vállalkozások számára is. A társasági adó kulcsok viszonylag alacsonyak, és a különböző kantonok között verseny zajlik a befektetések vonzása érdekében. Ezen kívül az ország számos adómegállapodást kötött más országokkal, hogy elkerülje a kettős adóztatást, ami tovább növeli vonzerejét a nemzetközi cégek számára. A svájci adórendszer egyik figyelemre méltó aspektusa a helyi közösségek önállósága. A helyi adók mértéke és típusa változó, így a lakosok közvetlenül érzékelhetik a helyi politikai döntések hatását. Ez a decentralizált megközelítés nagyobb átláthatóságot és felelősséget eredményez. Összességében Svájc adórendszere rugalmas, átlátható és versenyképes, amely kedvező feltételeket biztosít mind a magánszemélyek, mind a vállalatok számára, miközben megőrzi a helyi közösségek autonómiáját.

Svájc egy föderális adórendszerrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az adókat három szinten szedik be:

◦ ÁFA (általános forgalmi adó): 8,1 % (a 2024-es normál kulcs)

A jövedéki adók olyan különleges adónemek, amelyeket a kormány a dohánytermékekre, alkoholos italokra, benzinre és hasonló termékekre vet ki. Ezek az adók célja, hogy szabályozzák a fogyasztást, és pénzügyi forrást biztosítsanak az állam számára.

Kantonok (kantoni szint)

Minden egyes kanton önállóan dönt az általa alkalmazott adókulcsokról.

Ennek következtében jelentős eltérések figyelhetők meg az adózási rendszerekben a különböző kantonok között.

A városok is szednek jövedelem- és vagyoni adót.

Az adókulcs általában a kantoni kulcs egy meghatározott százalékos arányban van kifejezve.

Svájc adózási rendszere rendkívül összetett és sokszínű, ami a különböző kantonok és önkormányzatok eltérő szabályozásának köszönhető. Az országban a központi kormány, a kantonok és a helyi önkormányzatok mind hozzájárulnak az adóbevételhez, ami lehetővé teszi a regionális sajátosságok figyelembevételét. Egyedülálló módon Svájcban a lakossági adók mértéke és struktúrája jelentősen eltérhet egyes kantonok között. Például Genf kantonban magasabb adókat találunk, míg Zug kanton híres a kedvező adózási környezetéről, ami vonzza a nemzetközi vállalatokat és a tehetősebb egyéneket. Svájc emellett a nemzetközi adóegyezmények terén is aktív, így a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodások segítik a befektetők és a vállalkozások helyzetét. Az ország híres arról is, hogy a magánszemélyek és cégek számára kedvező adózási lehetőségeket kínál, beleértve a tőkejövedelmek adómentességét bizonyos körülmények között. Az adózási rendszer átláthatósága és stabilitása hozzájárul Svájc vonzerejéhez, mint az üzleti tevékenységek központja, miközben a helyi közösségek számára is biztosítja a szükséges forrásokat a fejlesztéshez és a közszolgáltatások fenntartásához.

A kantonok közötti adóverseny intenzív, mivel egyes területek rendkívül alacsony adókulcsokat kínálnak.

- Olyan adórendszer, amely világosan érthető és megbízható kereteket biztosít.

- Vonzó vállalati adózás (a kulcsok gyakran alacsonyabbak, mint más európai országokban)

D) Az állampolgárok jóléte:

"A közösség igazi ereje a leggyengébb tagjainak jólétén keresztül mérhető."

Kantonális szociális támogatás és integrációs jövedelem

A beilleszkedési jövedelem olyan támogatás, amely a kantonban élő (svájci állampolgársággal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező) felnőtt személyek számára nyújt segítséget, akik nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel alapvető szükségleteik fedezésére.

- Olyan intézkedések bevezetése, amelyek támogatják a társadalmi és szakmai integrációt.

Anyagi támogatás

A lakóhely szerinti Regionális Szociális Központnál (CSR) lehet igényelni.

Tartalmaz egy összeget, amely fedezi:

- az alapvető szükségleteket és a saját lakhatáshoz szükséges bérleti díjat (garzonlakás vagy apartman, a maximális összeg évente felülvizsgált az ingatlanpiaci és megélhetési költségek alapján),

- különleges költségeket (főként egészségügyi kiadásokat).

Az egészségbiztosítás külön támogatással fedezett.

A szociális támogatás olyan rendszer, amely segíti azokat az egyéneket és közösségeket, akik valamilyen okból hátrányos helyzetbe kerültek. E programok célja, hogy enyhítsék a szociális, gazdasági vagy egészségügyi problémákat, valamint támogassák az embereket a nehéz időszakokban. A támogatás formái változatosak lehetnek: anyagi juttatások, szolgáltatások, tanácsadás vagy közösségi programok. A szociális támogatás nem csupán anyagi segítséget nyújt, hanem hozzájárul a társadalmi összetartozás erősítéséhez és a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez is. A cél az, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak a szükséges erőforrások, így mindenki esélyt kap arra, hogy javítson életminőségén és aktívan részt vehessen a társadalomban.

- A szolgáltatás ingyenesen elérhető, amelyet a CSR vagy a Községi Egységek (UC) szociális munkásai biztosítanak.

Támogatást nyújt mindazoknak, akik különféle kihívásokkal néznek szembe, például:

- költségvetés, lakhatás, család, munka, egészség, adminisztráció terén.

Célunk: az önállóság helyreállítása és a szociális támogatásoktól való függetlenség megteremtése.

A társadalmi és szakmai integráció folyamata rendkívül fontos a közösségek és az egyének fejlődésében. Az embereknek nemcsak a munkahelyi környezetbe való beilleszkedésére van szükségük, hanem a társadalmi kapcsolatok kiépítésére is, amelyek segítik őket abban, hogy teljes értékű tagjai legyenek a közösségnek. Ez a folyamat nem csupán a munkavállalásról szól, hanem a különböző kulturális és szociális normák megértéséről is. Az egyén számára elengedhetetlen, hogy képes legyen alkalmazkodni, kommunikálni és együttműködni másokkal, hogy sikeresen navigálhasson a társadalmi és szakmai kihívások között. A társadalmi és szakmai beilleszkedés elősegítése érdekében fontos a támogató közeg kialakítása, amely magában foglalja a mentorálást, a tréningeket és a közösségi programokat. Ezen intézkedések révén a résztvevők magabiztosabbá válnak, és könnyebben találják meg helyüket a társadalomban és a munka világában.

Képzéseket, gyakornoki helyeket, ideiglenes állásokat kínál.

A célja a munkaerőpiacra való belépés és a társadalmi beilleszkedés elősegítése.

A támogatottakat személyre szabott tanácsadók kísérik végig az úton, hogy olyan reális szakmai tervet alakíthassanak ki, amely illeszkedik egyéni céljaikhoz és képességeikhez.

A megfelelő szociális segélyezés számos előnnyel bír, amelyek nemcsak az egyének, hanem a társadalom egészének fejlődését is szolgálják. Íme egy rövid áttekintés:

1. Az egyén számára:

Az alapvető szükségletek kielégítése elengedhetetlen az emberi élet fundamentumaihoz, ide tartozik a táplálék, a megfelelő lakóhely, a megfelelő öltözködés, az egészségügyi ellátás, valamint a tudás megszerzése és fejlesztése.

A stressz és szorongás mérséklése – a stabil minimális jövedelem hozzájárul a mentális jóléthez.

A reintegráció esélyének növelése - megfelelő támogatással az egyén nyomás nélkül kereshet munkát, és fejlesztheti szakmai képességeit.

A társadalmi igazságosság biztosítja, hogy az emberi méltóságot mindenkinek megillető alapjogként tiszteletben tartsák.

2. A társadalom számára:

A társadalmi különbségek csökkentése érdekében elengedhetetlen egy igazságos támogatási rendszer kialakítása, amely hozzájárul a szegénység mérsékléséhez. Ez a megközelítés lehetőséget teremt arra, hogy mindenki egyenlő esélyekkel induljon az életben, és elősegíti a társadalmi kohéziót.

A társadalmi kihívások megelőzése rendkívül fontos feladat, amely magában foglalja a bűnözés csökkentését, a társadalmi kirekesztés megszüntetését és az oktatási lehetőségek bővítését. E problémák kezelése érdekében összefogásra van szükség a közösségek és a döntéshozók között, hogy olyan programokat és kezdeményezéseket indíthassunk el, amelyek elősegítik az esélyegyenlőséget és a társadalmi integrációt. Az oktatási rendszer megerősítése és a társadalmi érzékenyítés kulcsszerepet játszik abban, hogy a fiatalokat felkészítsük a jövő kihívásaira, és lehetőséget biztosítsunk számukra a sikeres életpályához.

A gazdaság ösztönzése - a támogatottak helyi árukra és szolgáltatásokra költik a segélyt, ezáltal erősítve a gazdaságot.

Társadalmi kohézió - a minimális közös támogatás csökkenti az osztályok közötti feszültségeket.

Lehetőséget teremt mindazok számára, akik nem rendelkeznek szakmai tevékenységgel, hogy kifejezzék magukat és új ötletekkel álljanak elő.

Tudta, hogy Svájc a világ élvonalába tartozik az innovációk terén és az egy főre jutó szabadalmi bejelentések számát tekintve? Ez az ország valóban kiemelkedő, amikor az egy főre jutó szabadalmakról van szó. A jóléti rendszer, amely lehetőséget biztosít az emberek számára, hogy a mindennapi megélhetési gondok nélkül alkothassanak, jelentős mértékben hozzájárul ehhez a magas szintű találmányi és technológiai fejlődéshez. Ahol technológiai újítások születnek, ott a jólét és a gazdagság is virágzik.

3. Az állam számára:

- Tartós költségcsökkentés - a méltóságteljes életmódra való befektetés hozzájárul a jövőbeli egészségügyi, jogi és sürgősségi költségek mérsékléséhez.

Az állampolgárok bizalmának megszilárdítása - egy olyan állam, amely szükség esetén támogatja az embereket, ezzel erősíti saját legitimációját.

Az emberi méltóság Svájcban különös fontossággal bír, hiszen az ország híres a demokratikus értékeiről és a jogállamiságról. Itt az emberek jogait és méltóságát nem csupán törvények védik, hanem a társadalom szövetébe is mélyen beágyazódnak. A svájci kultúra hangsúlyozza az egyéni szabadságot, a sokszínűséget és a kölcsönös tiszteletet, amely lehetővé teszi, hogy minden egyén érezze, hogy helye van a közösségben. Svájcban az emberi méltóság védelme nem csupán jogi keretek között zajlik, hanem aktív társadalmi diskurzusokban is, ahol az állampolgárok részt vehetnek a közélet alakításában. A helyi közösségekben és civil szervezetekben folyamatosan dolgoznak azon, hogy a legkisebbek, a fogyatékkal élők és a különböző háttérrel rendelkező emberek is érvényesíthessék jogaikat. A svájci modell tehát nem csupán a jogi keretekről szól, hanem egy olyan kultúra kialakításáról is, amelyben az emberi méltóság védelme a mindennapi élet szerves része. Az ország törekszik arra, hogy a méltóság mindenki számára elérhető legyen, függetlenül attól, hogy ki honnan érkezett, milyen nyelvet beszél, vagy milyen élethelyzetben találja magát.

Svájcban az emberi méltóságot a szövetségi alkotmány szilárdan védi, hiszen a 7. cikk kimondja, hogy minden egyénnek megjár a tisztelet. Ez a jog alapvető fontosságú, és azt jelenti, hogy senkit sem szabad megkülönböztetni, megalázni vagy alávetni megalázó bánásmódnak. Minden ember egyenlő értékkel bír, és ezt a társadalomnak folyamatosan szem előtt kell tartania.

A bíróságok és bizottságok felügyelik ennek a jognak a betartását, és szankcionálják annak megsértését.

Az emberi méltóság a svájci értékek és jogi keretrendszer alapköve, garantálva ezzel minden egyén jogát a tiszteletre és a védelemre, függetlenül a körülményektől.

E) Miért az egyik legjobb kormányzati forma a közvetlen demokrácia?

1. A hatalom a nép kezében rejlik* A polgárok nem csupán politikai képviselőket választanak meg.

* Közvetlenül dönthetnek a törvényekről népszavazások által.

Ez lehetőséget teremt a nép számára, hogy nagyobb beleszólással és felelősséggel bírjon saját sorsának alakításában.

2. Fokozott állampolgári részvétel* A népszavazások és a civil kezdeményezések lehetősége által mindenkinek adódik alkalma, hogy aktívan bekapcsolódjon a politikai folyamatokba.

Így az emberek tudatosabbá válnak, és elkötelezettebben állnak hozzá a dolgokhoz.

3. Jobban elfogadott döntések

Ha a közösség saját maga dönt egy törvényről, az megkönnyíti az eredmény elfogadását, még ha nem is osztoznak mindenki a véleményben.

Ez hozzájárul a közösségi összetartás erősítéséhez és a feszültségek mérsékléséhez.

4. Az érintett képviselők fokozottabb figyelmet fordítanak.

* Mivel a polgárok népszavazással visszavonhatnak egy törvényt, a politikusok kötelesek hallgatni a nép hangjár

* Ez csökkenti a hatalommal való visszaélést és az átláthatatlanságot.

5. Stabil és békés rendszer* Svájc hosszú hagyományokkal rendelkezik a békében és stabilitásban.

A közvetlen demokrácia mechanizmusa hozzájárul a régiók, nyelvek és politikai csoportok közötti kompromisszumok kialakulásához.

6. Tiszteletben tartja a sokszínűséget

* Minden kantonnak és községnek nagy önállósága van.

Ez lehetőséget teremt arra, hogy a helyi sajátosságokat és a kisebbségi közösségeket tiszteletteljesen kezeljük.

Következtetés

A svájci közvetlen demokrácia lehetőséget biztosít a polgároknak, hogy kifejezzék véleményüket, miközben csökkenti a visszaélések esélyét, erősíti a társadalmi stabilitást, és ösztönzi a konstruktív párbeszédet.

A kormányok együttműködve tevékenykednek, ahol a párbeszéd és a polgárok véleményének megbecsülése áll a középpontban. Ez a folyamat néha lassú, de biztos és demokratikus alapokon nyugszik.

Az emberi méltóság Svájcban különös fontossággal bír, hiszen az ország híres a demokratikus értékeiről és a jogállamiságról. Itt az emberek jogait és méltóságát nem csupán törvények védik, hanem a társadalom szövetébe is mélyen beágyazódnak. A svájci kultúra hangsúlyozza az egyéni szabadságot, a sokszínűséget és a kölcsönös tiszteletet, amely lehetővé teszi, hogy minden egyén érezze, hogy helye van a közösségben. Svájcban az emberi méltóság védelme nem csupán jogi keretek között zajlik, hanem aktív társadalmi diskurzusokban is, ahol az állampolgárok részt vehetnek a közélet alakításában. A helyi közösségekben és civil szervezetekben folyamatosan dolgoznak azon, hogy a legkisebbek, a fogyatékkal élők és a különböző háttérrel rendelkező emberek is érvényesíthessék jogaikat. A svájci modell tehát nem csupán a jogi keretekről szól, hanem egy olyan kultúra kialakításáról is, amelyben az emberi méltóság védelme a mindennapi élet szerves része. Az ország törekszik arra, hogy a méltóság mindenki számára elérhető legyen, függetlenül attól, hogy ki honnan érkezett, milyen nyelvet beszél, vagy milyen élethelyzetben találja magát. alapvető jog, amelyet védenek, így minden embert tisztelettel kezelnek, megkülönböztetés, megalázás vagy lealacsonyító bánásmód nélkül.

A súlyos szegénység, ami más országokban a hajléktalanok és a megélhetési gondokkal küzdők mindennapjait jelenti, Svájcban már a múlté.

Az emberek Svájcban alkothatnak és álmodhatnak, feltalálhatnak anélkül, hogy nehéz terhet jelentene a holnapi nap gondja. És aki találmányokról beszél, az technológiai fejlődésről és gazdagságról is beszél.

Svájc számomra egy olyan példaértékű modell, amely számos ország számára inspirációt nyújthat.