A reggeli vizelet színe sokat elárulhat az egészségi állapotunkról. A világos sárgától a sötét borostyánig terjedő árnyalatok mind különböző információkat hordoznak. Ha a vizelet világosabb, az általában a megfelelő hidratáltságot jelzi, míg a sötétebb sz

Brit kutatók vizsgálata szerint egy egyszerű vizsgálat nemcsak azt mutathatja meg, hogy ki nem iszik eleget, de azt is, hogy mennyire stresszel az adott illető.

Érdekes információval szolgálnak a Liverpool John Moores Egyetem kutatói: a reggeli első vizelet színe árulkodó jele lehet a stresszhormonok termelődésének mértékéről egy kihívást jelentő helyzetben. A szakértők megfigyelték, hogy ha a vizelet sötétebb és koncentráltabb, az arra utalhat, hogy az illető több stresszhormont termel, ami azt jelenti, hogy intenzívebben éli meg a stresszt.

A kutatók egy nyolc skálából álló standard táblázatot alkalmaztak kontrollált laboratóriumi környezetben végzett elemzéseik során, amelyek világosan rámutattak arra, hogy szoros kapcsolat áll fenn a vizelet színe és a szervezet által kibocsátott kortizol-reakció között. E témával kapcsolatos tudományos eredményeik a Journal of Applied Physiology című szakfolyóiratban kerültek publikálásra.

A vizsgálatba 32 egészséges, 18 és 35 év közötti felnőttet vontak be. Mindegyik résztvevőt ugyanazzal stresszelték: egy szimulált állásinterjún kellett résztvenniük, ahol nyilvánosan kellett beszélniük és bírák előtt kellett fejben számolniuk. Bár mindenki egyformán szorongó érzésről számolt be, a kortizol szintje mást mutatott.

Azoknál a résztvevőknél, akiknek a reggeli vizelete 4-es vagy annál magasabb pontszámot ért el a színskálán - ami kiszáradást jelez -, a stresszteszt után 30 percig tartós kortizolszint-emelkedés mutatkozott. A világosabb vizeletű embereknél ugyanakkor nem lehetett statisztikailag szignifikáns kortizolszint-emelkedésről beszélni ugyanazon élmény hatására.

A sötétebb vizelet színe arra utal, hogy a vesék a salakanyagok koncentrálására összpontosítanak, miközben megpróbálják megőrizni a testben lévő vizet. Ez azt jelzi, hogy az érintett személy nem fogyaszt elegendő folyadékot. Amikor a szervezet ilyen "üzemmódba" kapcsol, az gyakran erősebb stresszreakciókkal is együtt jár. Ennek a jelenségnek biológiai magyarázata is van, amely a test vízháztartásának és a salakanyagok kezelésének összetett folyamataira vezethető vissza.

Amikor a folyadékszint csökken, a szervezet egy arginin-vazopresszin (AVP) nevű hormont szabadít fel a víz visszatartása érdekében. Ugyanez a hormon indítja be a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyt, amely stresszhelyzetben szabályozza a kortizol felszabadulását. Azoknál, akik rendszeresen kevesebbet isznak, magasabb AVP-aktivitást lehet találni, ami fokozhatja a kortizol felszabadulását stresszes helyzetekben.

A kutatók a résztvevőket a folyadékbeviteli szokásaik alapján osztották csoportokba: akik nagyon keveset fogyasztottak naponta (kb. 1,3 liter), és akik sokkal többet (4,4 liter naponta). Az alacsony folyadékbevitelű csoport következetesen sötétebb vizeletszíneket és magasabb stressz-reaktivitást mutatott, míg a hidratált résztvevők halvány vizeletet és alacsony kortizol-választ mutattak.

A kutatók megfigyelései alapján a reggeli első vizelet elemzése révén előrejelzések készíthetők a napi stressztűrő képességről. Az általuk alkalmazott táblázat szerint, ha valakinek a vizelete az 1-3-as skálán helyezkedik el, az azt jelzi, hogy megfelelően hidratált. Ezzel szemben a 4-es vagy magasabb szintű színek arra utalnak, hogy az egyénnek fokozott figyelmet kellene fordítania a folyadékbevitelére - számolt be a Study Finds.

Az egészségügyi szakértők ajánlása szerint a férfiak számára napi minimum 2,5 liter, míg a nőknek körülbelül 2 liter folyadékbevitelt javasolt. Fontos megjegyezni, hogy ebbe a mennyiségbe az étkezések során elfogyasztott folyadékok, például a levesek is beleértendők.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy fontos figyelmet fordítani a stressz szintjére, mivel ha valakinél a stresszhormonok szintje huzamosabb ideig megemelkedik, az különféle egészségügyi problémákhoz vezethet. Ilyenek lehetnek a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az immunrendszer működésének zavarai, valamint az anyagcsere rendellenességei.