Hogyan találja meg a helyét a NER-es ügyvéd a baráti könyvklubban? Milyen kihívásokkal néz szembe, amikor a jogi világ formális kereteiből kilépve, a könyvek és a barátok társaságában próbálja megosztani gondolatait és élményeit? A könyvklubban való részv
Hogyan birkózik meg a NER-es ügyvéd a baráti könyvklub kihívásaival? Milyen feszengés fogja el az agyondíjazott írót, amikor hirtelen arra kérik, hogy újraértelmezze a Bibliát? Rényi Ádám egypercesei általában távol tartják magukat a politikai aktualitásoktól, de amikor mégis belemerülnek, azt a már jól megszokott, éles iróniával teszik, amellyel az élet mindennapi apróságait is szatirikusan kifordítják. Számára a színpad kiemelkedő szerepet játszik: korábban A hosszú élet titka címmel már átültették műveit színpadra, most pedig főként (de nem kizárólag) legújabb, Erika néni című kötet novelláit láthatjuk a Kapuzárási pánik című előadásban.
A Hatszín Teátrum előadását négy tehetséges színész, Lengyel Ferenc, Parti Nóra, Mentes Júlia és Dóra Béla varázsolja elénk. A koruk között nem túl széles a különbség, ami felkeltette a kíváncsiságomat: vajon hogyan tudják ők négyen hitelesen megformálni a sokféle karaktertípust? Nyilvánvaló, hogy nem mindig követik szigorúan az alapsztorikat; előfordult, hogy egy férfi alakította a női szerepet, vagy fiatalabb színész lépett a tapasztaltabb karakter helyére. Ez a kreatív megközelítés izgalmas dinamikát teremtett az előadás során.
Ami igazán figyelemre méltó változás, az a kortárs magyar színjátszás irányvonalainak megfelelően a közéleti dimenziók hangsúlyozása. A színházak bátran reflektálnak a NER-re és a jelenlegi politikai helyzetre, akárcsak Rényi a kötetében - lásd a bibliai ihletésű írást. Azonban ott talán gyakrabban távolodott el a politikai kontextustól, igyekezve, mint itt is, olyan általános helyzetekre építeni, amelyek mindenki számára ismerősek. Legyen szó temetésekről, sorban állásokról, mindennapos rohanásokról vagy baráti összejövetelekről, novelláiban a fideszes és ellenzéki karakterek egyaránt megjelennek, mosolyt csalva az olvasók arcára.
A Hatszín produkciója, amelyet Rényi irányítása mellett Enyedi Éva vitt színpadra, egy kicsit kedvez az ellenzéki tábor hangulatának, de ez nem jelenti azt, hogy a kormánypárti nézők ne élvezhetnék önironikus mosollyal. Persze, a bibliaátírás már olyan elem, amire egyesek talán fintoroghatnak. Viszont nézzük csak a pályaelhagyásra kényszerült egészségügyi dolgozókat, akik váratlan helyzetben sietnek az utas megsegítésére: ez a jelenet még a legkomolyabb közönséget is megmosolyogtatja.
Rényi műve fontos űrt tölt be, hiszen az utóbbi években meglehetősen ritka lett a csattanós, fekete humorú rövidpróza. Nyilvánvaló volt, hogy ez a stílus színpadon is életben marad, de be kell vallanom, sokkal inkább élvezem, amikor írásban találkozom vele. Talán az is hozzájárult ehhez, hogy már ismertem a történet csavarjait, így a színdarab hatása számomra csökkent. Úgy éreztem, hogy sokkal inkább nevetnék a közönséggel, ha nem tudnám előre, mi fog következni. A humor egyik kulcsfontosságú eleme, ahogyan sokan ismerik, a meglepetés. Persze nem állítom, hogy ne lennének olyan vígjátékok vagy humoros művek, amelyek újranézve vagy -olvasva is meg tudják őrizni a hatásukat.
Mindenesetre a Kapuzárási pánik című darabbal is tudtam együtt menni, a remek színészi játék csak ráerősített erre, és egyes írások kifejezetten erősen hatottak a maguk tömegjeleneteivel. Gondolok például az említett egészségügyis pályamódosítósra. Ráadásul két másik mellett ez is olyan sztori volt, mely korábban nem jelent meg, ezért is hathatott jobban. A Tinder-randis szintén, amely ráadásul kifejezetten színpadra való, hatásos a darabra jellemző, díszleteit illetően (jó értelemben) minimalista megvalósításban. A korábbi kötetekből, az Osztálytalálkozóból és A bezzeggyerekből is jutott a mostani válogatásba. Friss, lendületes darab ez, egyszerre kapcsol ki és reagál a körülöttünk lévő világra. Mindenképpen érdemes esélyt adni neki.
