Párizs számára az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem egy igazi lehetőség, hogy megújuljon és megmutassa varázsát a világnak. Az olimpiának köszönhetően a város számos fejlesztésen ment keresztül, beleértve új infrastruktúrák létrehozását, közleked


A 2024-es párizsi olimpia már most is óriási gazdasági sikert hozott Franciaországnak. A költségvetési többlet a korábbi előrejelzésekhez képest drámai mértékben, háromszorosára nőtt: míg decemberben 26,8 millió euróra számítottak, a végső elszámolás előtt egy héttel már 76 millió euróra emelkedett ez az összeg – értesült róla a Le Monde. Azonban a gazdasági eredmények mellett az olimpia a mindennapi életre is tartós hatást gyakorolt – erről számolt be Kis Zsuzsa.

A legnyilvánvalóbb eredmények mindig az újonnan épült vagy felújított létesítmények körül forognak, amelyekkel a hivatalos jelentések büszkén dicsekednek. A párizsi olimpiát ebből a szempontból is sikeresnek tartják a szervezők, de a történetnek van egy érdekessége. Ugyanis, ahogy a környezetvédelem és az ökologikus szemlélet is egyre fontosabbá válik, legalább annyira lényeges az, ami megépült, mint az, ami nem valósult meg.

A francia főváros különleges stratégiát választott: a város vezetése úgy döntött, hogy kiaknázza a helyi adottságokat, hogy ezzel párhuzamosan csökkentse a költségeket és mérsékelje a környezetre gyakorolt hatásokat. Ezen kívül új impulzusokat kívántak adni a már amúgy is népszerű turisztikai nevezetességeknek. Ennek szellemében olimpiai eseményeket szerveztek olyan ikonikus helyszíneken, mint az Eiffel-torony tövében, a versailles-i kastély gyönyörű parkjában, a Grand Palais impozáns épületében, sőt, még a várost átszelő Szajna folyóban is.

Kétségtelenül tavaly nyáron olyan lenyűgöző hátterű ötkarikás játékokat élhettünk át, amelyek maradandó emlékeket hagytak bennünk. A rendezvény befejeztével a helyszínek nemcsak visszanyerték eredeti állapotukat, hanem sok esetben még szebbé és funkcionálisabbá is váltak, így a helyiek és a látogatók egyaránt örömmel használhatták őket.

Természetesen az újdonságokból nem volt hiány. A rendezvény szervezőinek koncepciója a hátrányos helyzetű területek rehabilitációjára összpontosított. Hagyományosan Párizs északi kerületei és külvárosai számítanak a város legrosszabb hírű részeinek, ami nem véletlen. Az építkezések túlnyomó része éppen ezekre a területekre irányult.

Az Arena Porte de la Chapelle Párizs északi részén található, és ma már a város új sportközpontjaként funkcionál. Itt edz és játszik a helyi kosárlabdacsapat, de a létesítmény nem csupán sporteseményeknek ad otthont: koncerteket, előadásokat és kongresszusokat is rendeznek benne. Más külvárosokban is találhatók olimpiai helyszínek, mint például a falmászás Le Bourgetban, a kerékpározás Élancourtban vagy a jégkorong Colombesban. Ezek a helyszínek már most is, vagy a közeljövőben a helyi sportolók és lakók kedvenc találkozóhelyeivé válnak.

Az olimpia egyik legnagyobb haszonélvezője Saint-Denis, a bazilikájáról (ahol a legtöbb francia királyt koronázták) és a nagyon kemény részeiről ismert északi külváros. Itt épült a vízi sportok jó részét befogadó olimpiai uszodakomplexum, amely épp most, június közepén nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Ami pedig talán még ennél is nagyobb hatással lehet a városkép alakulására - konkrét és átvitt értelemben is -, az

Az olimpiai falu, amely a sportolók elköltözése után, kisebb átalakítások révén, 2025 második felétől új lakókat és bérlőket fogad majd, egy különleges közösséggé alakul. Az itt kialakított 2800 lakás – beleértve 282 kollégiumi férőhelyet, családi lakásokat és szociális bérlakásokat – új lakói számára a párizsi olimpia emléke örökre megmarad. Az új negyedben nem csupán otthonok, hanem iskola, üzletek, orvosi rendelő, vendéglátóhelyek és parkok is várják az érkezőket, így egy élhető, dinamikus környezet jön létre, ahol a közösségi élet virágzik majd.

Az infrastrukturális fejlesztések másik nyertese (bár egyesek szerint csak visszafogottan) a közlekedés: meghosszabbított metróvonalak, biciklisávok segítik a közösségi és környezetkímélő közlekedést, Párizs belső négy kerületében pedig jelentősen csökkentették az autós forgalmat - hogy ez kinek okoz bosszúságot, és ki értékeli, az attól is függ, hogy a volán mellett vagy az érintett kerületek lakosaként érintett-e az illető. A légszennyezettség csökkenéséből azonban mindenki csak profitálhat.

A hivatalos jelentések boldogan számolnak be arról, hogy a Szajna vízében ismét lehet fürdőzni, és a nyári hónapokban három különböző helyszínen is élvezhetik ezt a párizsi lakosok. (Én viszont vegyes érzésekkel és egy cseppnyi szkepticizmussal várom a merész felfedezőket.) Azonban a folyó vize a befektetett 1,4 milliárd eurónak köszönhetően jelentős tisztuláson ment keresztül, és még a polgármester asszony is belevetette magát tavaly – az általa viselt fürdőruha pedig azóta a lausanne-i Olimpiai Múzeum kiállítását színesíti.

Ugyanakkor azt a hatóságok is hangsúlyozzák, hogy a Szajna csak bizonyos feltételek mellett lesz alkalmas a megmártózásra - elég egy nagyobb eső, és a víz minősége máris romlik.

Emlékezzünk vissza: a játékok idején a nemzetközi sajtó reakciója korántsem volt egyértelműen kedvező. Sokan aggályaiknak adtak hangot, attól tartva, hogy a presztízs és a hírnév hajszolása miatt a sportolók egészsége kerülhet veszélybe.

A szervezők kiemelt figyelmet szenteltek a paralimpiának és az esélyegyenlőség kérdésének. Bobigny városában található a Prizma nevű sportcentrum, amely Európában páratlanul van megalkotva, hogy minden fogyatékossággal élő sportoló és látogató számára könnyen megközelíthető legyen. A létesítmény tervezésénél a megfelelő rámpák, felvonók és jelzőrendszerek biztosítják az akadálymentességet. A Prizma széleskörű programkínálattal rendelkezik: a kerekesszékes kosárlabdától kezdve a falmászáson át egészen a balneoterápiás kezelésekig, emellett képzési és parasport kutatási központként is funkcionál.

Az esélyegyenlőség kérdése különösen aktuális, és érdemes megemlíteni, hogy a közelgő párizsi olimpia történelmi mérföldkőhöz érkezett: először fordul elő, hogy a résztvevő sportolók fele nő! Emlékezzünk, 1900-ban mindössze 2,2%-uk volt nő. Bár az újságokban megjelenő női sportolók aránya és a női sportolók jövedelme még mindig jóval elmarad a férfiaké mögött, ezt nem lehet a párizsi esemény terhére róni.

A 2024-es olimpia lenyűgöző nyitóünnepsége során számomra az egyik legemlékezetesebb pillanat az volt, amikor tíz aranyszínű női szobor tűnt fel a Szajna vízéből, közvetlenül a francia Nemzetgyűlés közelében. A Sororité (Női testvériség) című művészi kompozíció olyan női alakokat idézett fel, akik, bár sok esetben a történelem árnyékában maradtak, mégis meghatározó szerepet játszottak a nők jogainak előmozdításában. Ez a látványos installáció egyfajta tiszteletadás volt a női erőnek és kitartásnak, amely mindenkit arra emlékeztetett, hogy a történelem írásában a nők hangja is elengedhetetlen.

Köztük van Olympe de Gouges, aki már 1791-ben megfogalmazta a női jogok nyilatkozatát; Alice Milliat, a női sport egyik első szószólója; Paulette Nardal, a Sorbonne első fekete hallgatója és antikolonialista újságíró; valamint Alice Guy, a világ első filmrendezőnője.

Helyet kapott még Louise Michel, a párizsi kommün feminista és anarchista figurája; Jeanne Barret, az első nő, aki megkerülte a Földet; Christine de Pizan, a középkor női írója és filozófusa; Gisèle Halimi ügyvéd, aki az abortusz legalizálásáért harcolt; valamint Simone Veil, holokauszttúlélő politikus, az Európai Parlament első női elnöke.

Ezek a lenyűgöző nők mindenképpen megérdemlik, hogy mélyebben felfedezzük történeteiket és életutjaikat, hogy többet tudjunk róluk, és hogy az ő hangjuk is eljusson hozzánk! A közeljövőben pedig Párizs északi kerületeiben állítják majd fel az őket megörökítő szobrokat.

A csupa lelkes, hivatalos beszámoló után kíváncsi voltam, vajon a helyszínen, a párizsi régió lakosainak életére hatott-e bármilyen módon hosszú távon az olimpia - saját, mostani érzékelésük szerint (a rendezvény alatt nyilvánvalóan igen).

Az általam megkérdezett tornászedző megosztotta velem tapasztalatait, miszerint az ősszel nem tapasztaltak növekedést a beiratkozók számában. Szerinte ennek oka, hogy a francia tornászok nem produkáltak kiemelkedő eredményeket a versenyeken, míg más sportágak, mint az asztalitenisz, úszás vagy dzsúdó, élvezték az olimpiai érmek hozadékát, ami jelentősen növelte az amatőr sportklubok iránti érdeklődést.

Beszélgetőpartnerem, aki a Párizs belső, pezsgő negyedeiben él és dolgozik, megjegyezte, hogy a turisták, különösen az amerikai látogatók száma drámaian megnövekedett. Olyan helyszíneken is feltűnnek, ahol korábban főként a helyiek töltötték az időt. Persze ennek több oka is lehet, például az "Emily Párizsban" című sorozat népszerűsége, ami biztosan hozzájárult a város felfedezésére vágyók számának emelkedéséhez...

A Párizs közeli, turisták által kedvelt kisváros, Auvers-sur-Oise turisztikai hivatala szintén arról számolt be kérdésemre, hogy 2024-ben - és különösen most, 2025-ben - megemelkedett a látogatók száma. Ők is úgy vélik, hogy az olimpia és a turizmus Covid utáni fellendülése egyaránt szerepet játszik az okok között.

Figyelmesen szemléltem a környezetem, hátha még fellelhetőek az olimpia emblematikus nyomai: a jellegzetes logó és a kabalafigura gyakran felbukkant – hol a piacon, a zöldségárus színes pólóján, hol a bevásárlószatyrokon, vagy éppen a kisbusz ablakában, ahol az ázsiai turistákat szállították, ott ült egy plüssfigura, csendes mosollyal.

Az olimpiai szellem nyomai 2025 nyarán is jelen lesznek, kulturális események és különböző rendezvények formájában. Íme néhány ízelítő a programkínálatból:

Az olimpiai lángot tartó aranyballon ismét megcsillan a Tuileriák kertjében, ahol június 23-tól szeptember 14-ig várja a látogatókat.

A lenyűgöző fémló egy izgalmas franciaországi turnén vesz részt, mielőtt végleg hazatérne Nantes-ba, abba a városba, ahol megálmodták és megalkották.

A párizsi városvezetés örömmel fogadná, ha az olimpiai öt karika egy könnyített változata újra díszítené az Eiffel-tornyot a Los Angeles-i játékok kezdete előtt.

Július 5-től augusztus 10-ig terjed a "Nyár a csatornán" rendezvénysorozat, amely az északkeleti Párizs és Saint-Denis közötti csatornák mentén számos izgalmas programot kínál. Több mint ötven különböző tematikájú hajókirándulás várja az érdeklődőket, beleértve a zenei, street art és gasztronómiai élményeket is. Az esemény grandiózus evezős felvonulással veszi kezdetét, majd a hangulat bulisra vált, garantálva a felejthetetlen nyári élményeket!

Július 20-án egy különleges eseményre invitálunk minden érdeklődőt: az "Olimpiai Örökség Nagy Menete" során egy 15 km-es városi sétán vehetsz részt, teljesen ingyen! Ez a sétálós kaland lehetőséget ad arra, hogy felfedezd az ötkarikás játékok legendás helyszíneit. Ha viszont inkább rövidebb távon szeretnél barangolni, vagy közben kulturális programokban is részt vennél, számos alternatíva közül választhatsz. Csatlakozz hozzánk, és éld át az olimpiai szellemet!

Related posts