Az uniós kormányok zöld lámpát adtak a válaszlépésekre Trump vámintézkedéseivel szemben.

Az Európai Bizottság szerdai bejelentése szerint az Európai Unió tagállamainak kormányai egyhangúlag jóváhagyták, hogy kereskedelmi ellenintézkedéseket alkalmazzanak az Egyesült Államok által bevezetett vámokkal szemben.

Az USA kormányzata múlt héten vetett ki szinte a világ minden országára, köztük az Európai Unió tagjaira vámokat. Az EU egy egyenképlet alapján húsz százalékot kapott. A mostani uniós döntést viszont nem ezzel, hanem a - szintén nem csak uniós, hanem teljes - acél- és alumíniumbehozatalra korábban kivetett 25 százalékos vámmal indokolták.

Az uniós testület szerint az USA vámjai "indokolatlanok és károsak, mindkét félnek, valamint a világkereskedelemnek is ártanak gazdaságilag" - derült ki a Telex beszámolójából.

Világosan kifejezésre juttatták, hogy a helyzet rendezésére olyan tárgyalásos megoldást keresnek, amely mindkét fél számára előnyös és kiegyensúlyozott. A szerdai jóváhagyás után a válaszlépéseket a közeljövőben bejelentik, és április 15-től kezdik el alkalmazni őket. A közlemény hangsúlyozta: "Ezeket az ellenintézkedéseket bármikor felfüggeszthetjük, amennyiben az Egyesült Államok beleegyezését adja egy igazságos és kiegyensúlyozott tárgyalásos megoldásra."

Az uniós tagállamok kereskedelemért felelős miniszterei hétfőn tárgyalásokat folytattak azokról a termékekről, amelyekre ellenvámokat kívánnak bevezetni. A Politico szerdán hajnalban közzétette a lista egy még nem véglegesített verzióját, amely alapján az intézkedések összértékét 22 milliárd euróra becsülték a tavalyi importadatok alapján. A hírek szerint a célkeresztben főként azok az államok termékei állnak, ahol a Trumpot újra elnöknek jelölő republikánusok támogatottsága erős. A Reuters értesülései szerint a jelentős alkoholgyártó országok lobbizása következtében a whiskyk és borok lekerülhettek a listáról, hogy elkerüljék az ilyen árukra vonatkozó esetleges válaszlépéseket az Egyesült Államok részéről.

A hétfői megbeszélés után Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa bejelentette, hogy nyitottak bármikor tárgyalni, amennyiben a másik fél is hajlandó leülni az asztalhoz. Ezt a lehetőséget előnyben részesítik, azonban hangsúlyozta, hogy "nem fogunk a végtelenségig várakozni". Elmondta, hogy az intézkedések első szakasza április 15-én lép életbe, míg a második hullám várhatóan május végén következik.

A magyar külgazdasági és külügyi tárca vezetője, Szijjártó Péter, a hétfői ülést követően, majd szerdán újra hangsúlyozta: a magyar kormány ellenszavazatot fog leadni. Fontos megjegyezni, hogy a döntéshez nem volt szükség egyhangú konszenzusra az EU tagállamait képviselő Tanácsban.

A Politico értesülései szerint, négy megbízható forrást idézve, a 27 kormány képviselőjéből 26-en egyetértettek a javaslattal, csupán Magyarország állt el a támogatástól.

Szijjártó már korábban is gyakran az Európai Bizottságra mutogatott Trump lépéseivel kapcsolatban, mondván, hogy az uniós testület nem folytatott megfelelő párbeszédet, vagy ha mégis, akkor az nem bizonyult elég hatékonynak. Szerinte a bizottság elhanyagolta a magyar kormány kérését, amely az autókra kivetett vámok 2,5 százalékra való csökkentésére vonatkozott.

Hétfőn kiderült: már februárban, Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos és az USA kereskedelmi minisztere, Howard Lutnick találkozója alatt vizsgálták, hogy kölcsönösen nullázzák az autóknál a vámokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arról beszélt, hogy ezt "rég és ismételten felajánlottuk, de nem volt rá megfelelő reakció".

A terv nyilvánosságra hozása után Peter Navarro, az Egyesült Államok elnöki főtanácsadója egy "remek kezdetnek" minősítette azt. A vámok mellett azonban hangsúlyozta, hogy az egyéb kereskedelmi akadályok, mint például az áfa csökkentése, szintén elengedhetetlenek. Megjegyezte, hogy az Európai Unió legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsát csupán Magyarország alkalmazza. Navarro emellett kérte, hogy az engedélyezett génmódosított állatok és növények szállítását lehetővé tegyék, így az Egyesült Államokból érkező "sertéshúsunkat, kukoricánkat és marhahúsunkat" szabadon értékesíthessék az EU piacon.

Trump nem találta kielégítőnek a nulla százalékos ajánlatot; ehelyett az "energia" beszerzését hozta szóba, mint megoldást az árukereskedelmi hiány felszámolására. Von der Leyen már tavaly novemberben, éppen Budapesten járt, amikor felvetette, hogy az Egyesült Államokból érkező cseppfolyós földgáz lehetne az orosz gáz alternatívája.

Nem csupán az Európai Unió lépett: magyar idő szerint kedd kora délután Kína bejelentette, hogy 84%-os megtorló vámot vezet be az Egyesült Államokból származó importtermékekre.