Egyre inkább megkerülhetetlenné válik ez a befektetési lehetőség, hiszen ismét dominálja a magyar piacon.
A Magyar Nemzeti Bank augusztusi értékpapír-statisztikái mostantól elérhetőek, és mi alaposan megvizsgáljuk őket, különösen az év első nyolc hónapjának állampapír-piaci trendjeire fókuszálva.
Az év első felében az állampapírokból kiáramló pénzek határozták meg a befektetési piacot, hiszen hat hónap leforgása alatt több mint 1660 milliárd forintnyi kamatot és tőkét fizettek ki az inflációkövető prémium állampapírok. (Sőt, még júliusban is voltak nagy PMÁP-kifizetések, szeptember végén pedig egy BMÁP-lejáratból zúdult több százmilliárd forint a lakossági befektetőkhöz.)
A kifizetett összegek egy része visszafolyt az állampapírok világába, azonban az év eleje óta a lakosság kezében lévő államkötvények piaci értéke így is 639 milliárd forinttal csökkent.
Augusztusban a lakossági állampapír-állomány piaci értéke 22 milliárd forinttal emelkedett, így minimálisan növekedett a kézben lévő befektetések összértéke.
Ha névértéken - leegyszerűsítve: a felhalmozott kamatoktól megtisztítva - vizsgáljuk a lakosság állampapír-állományát, akkor augusztusban 0,2 milliárdos csökkenést, év eleje óta 282 milliárdos növekedést látunk, azaz a háztartások a példátlan kamateső közepette is nettó vásárlóként voltak jelen a magyar állampapírok piacán.
Az év első nyolc hónapjában a befektetési alapok kiemelkedően jól szerepeltek, így ők lettek a legnagyobb győztesek.
Augusztusban 113 milliárd forintos állománynövekedést tapasztalhattak, amelyet teljes mértékben a tranzakcióknak köszönhetnek, míg a hozamok hozzájárulása enyhén negatív irányba mozdult el.
Az év kezdete óta a befektetési alapok esetében figyelemre méltó, 1461 milliárd forintos állománynövekedés tapasztalható. Ebből 1203 milliárd forintot a tranzakciók generáltak, míg 258 milliárd forintot a hozamok hozzájárulása képezett. Ez a kiemelkedő teljesítmény azt jelzi, hogy a befektetési alapok egyedülálló módon felülmúlták a bankbetétek és a részvények összesített növekedését.
Amennyiben csupán az augusztusi értékpapír-tranzakciókat elemezzük, megfigyelhetjük, hogy a befektetési alapok dominálják a piacot, hiszen a magyar háztartások nettó szinten minden 100 forintnyi befektetésből 90 forintot ezekbe az alapokba irányítottak. Ez a tendencia a befektetési alapok iránti fokozott bizalomra utal.
Összegszerűen a második legnagyobb idei növekedést a bankbetétek tudhatják magukénak, év eleje óta 769 milliárd forintos emelkedéssel, augusztusban 81 milliárd forinttal gyarapodtak a háztartások bankbetétei. A részvények állománya idén több mint 489 milliárd forinttal nőtt, ebből a tranzakciók hatása gyakorlatilag nulla, a növekedés egészéért az átértékelődés (hozam) volt felelős.
Augusztus végére a háztartások aránya az államadósság finanszírozásában 25,0%-ra csökkent, ami jelentős visszaesést mutat az év eleji 28,0%-hoz képest. Ezzel szemben a bankok részesedése az államadósságon belül 23,9% volt, ami mérsékelt csökkenést jelent a december végi 24,1%-hoz viszonyítva. Érdekes módon, a külföldi befektetők részesedése – részben a nyáron végrehajtott jelentős devizakötvény-kibocsátás következményeként – markánsan emelkedett, augusztus végén elérve a 32,9%-ot, ami másfél éves csúcsot jelent.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak, sem pedig ajánlásnak a befektetések terén. Kérjük, vegye figyelembe a részletes jogi tájékoztatót.
