"Új utakon járva: a médiás előadásmód, az identitáskeresés és az élménypolitika összefonódása – Puzsér véget vetett a liberális Magyar Péter kultuszának."

Puzsér Róbert legújabb elemzésében tíz olyan problémát emel ki, amelyek Magyar Péter és a Tisza Párt esetében felvetik a kérdést, vajon valóban képesek-e egy igazi rendszerváltásra. A kritikus publicista megjegyzi, hogy a gyerekek kampányba való bevonásától kezdve egészen az államférfiúi magatartás hiányáig számos olyan jelenség figyelhető meg a Tisza Párt elnökének működésében, amelyek aggasztóan hasonlítanak az Orbán-rendszer gyakorlatára – számol be róla az Index.
Puzsér Róbert alapos kritikát fogalmazott meg Magyar Péter és a Tisza Párt működésével kapcsolatban, amelyben tíz lényeges területet emelt ki, ahol szerinte sürgős reformok szükségesek ahhoz, hogy a párt valóban rendszerváltást tudjon elérni. A politikai elemzés egyik első és legfontosabb megállapítása, hogy Magyar Péter gyermekeinek kampányba való bevonása etikátlan lépés, amely nemcsak a családi intimitást sérti, hanem a politikai kultúra alapjait is veszélyezteti. Puzsér a gyermekek politikai manipulációját a közszereplők felelősségével állítja szembe, hangsúlyozva, hogy a politikai munka nem csupán a nyilvánosság előtti szereplésből áll, hanem mélyebb, tartalmasabb tevékenységekből, mint például oknyomozás és helyi ügyek képviselete. A Tisza Párt tevékenységét Puzsér csupán "médiaelőadások sorozataként" értékeli, amely nem képes hiteles politikai alternatívát nyújtani. A párt eddigi teljesítménye nem mutatja a közéleti aktivizmusra és a lokálpatriotizmusra való törekvést, hiszen a megoldások helyett inkább a színpadi megjelenésre helyeződik a hangsúly. Puzsér szerint a Tisza Párt vezetése nemcsak a közéleti diskurzusban, hanem a belső demokráciában is súlyos hiányosságokat mutat, mivel a döntéshozatali folyamatok nagyrészt Magyar Péterre korlátozódnak. A politikai elitváltás kérdését is érinti, hangsúlyozva, hogy a régi politikai struktúrák leváltása nem elegendő, ha a régi kapcsolati hálók továbbra is fennmaradnak. A közéletbe való belépéskor a politikai felelősségvállalás elengedhetetlen, és a párt eddigi szereplése inkább a politikai opportunizmusra emlékeztet. Puzsér különösen figyelmeztet arra, hogy a Tisza Párt nem veheti könnyedén a fővárosi politikai kihívásokat, hiszen Budapest lehetne a párt kísérleti terepe, ahol valódi politikai felelősséget kellene vállalni. A publicista végül arra figyelmeztet, hogy Magyar Péternek nemcsak a politikai retorikájában kellene változtatnia, hanem a párt vezetési stílusában is. Az államférfiúi magatartás hiánya és a belső demokrácia megteremtése kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy a Tisza Párt valóban képes legyen a rendszerváltásra. Puzsér Róbert elemzése rávilágít arra, hogy a politikai színtéren való kiemelkedéshez nemcsak a kampányok során, hanem a párt működésének minden szintjén átgondolt és tudatos viselkedés szükséges.