Már Orbán lakáshitel-bejelentése előtt jelentős mértékben megmozdult a hitelpiac.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján csütörtökön napvilágra került, hogy 2025 májusában a hitelpiac ismételten jelentős növekedést mutatott a magyarországi színtéren. Az idei áprilisi állapothoz viszonyítva a jelzáloghitelek és a személyi hitelek terén is érezhetően megugrott az új szerződések összértéke.
A Bank360 által ismertetett adatok szerint 2025 májusában 148,56 milliárd forint volt az új lakáshitel-szerződések szerződéses összege, ami csaknem 11 százalékos, 14,48 milliárd forintos bővülést jelent az előző hónaphoz viszonyítva, a tavalyi év májusához képest pedig 14,7 százalékos növekedést jelent. Sőt, 2017 óta csak egy hónapban, 2022 májusában volt még ennél is magasabb az új kihelyezés összege.
A szerződések számának növekedése egyértelműen megfigyelhető: míg áprilisban 6 889 új szerződés készült, addig májusra ez a szám már 7 598-ra emelkedett, ami több mint 10 százalékos növekedést tükröz. Az idei év első öt hónapjában összesen 33 880 új lakáshitel-szerződést kötöttek, ami 9 százalékos emelkedés a 2024. január és május közötti 31 090 szerződéshez viszonyítva.
A piaci lakáshitelek szerződéses összege márciusban 107,57 milliárd forintról 117,89 milliárdra nőtt, míg a támogatott lakáshitelek összege 26,51 milliárdról 30,67 milliárdra emelkedett. Ennek eredményeként a támogatott hitelek aránya a lakáshitelek között májusra 20,6 százalékra emelkedett, szemben az áprilisi 19,8 százalékkal.
Idén január és május között az új lakáshitelek összesített szerződéses összege 665,65 milliárd forintra rúgott, ami figyelemre méltó, 29,1%-os növekedést mutat a tavalyi év hasonló időszakában kihelyezett 515,7 milliárd forinthoz viszonyítva.
Az új lakáshitel-szerződések átlagos összegében - nagyjából 19,5 millió forint - csak enyhe emelkedés volt tapasztalható májusban, de a tavaly májusi 18,6 millió forinthoz képest ez már több mint 5 százalékos növekedés. A minimális költségnövekedést mutató szabad felhasználású jelzáloghitelek 17 millió forintos átlagösszege csaknem 15 százalékos bővülést jelent a tavaly májusi, a 15 milliótól kicsivel elmaradó átlaghoz képest.
Májusban a lakáshitelek hitelköltség-mutatója 7,18 százalékra nőtt, ami 0,09 százalékpontos emelkedést jelent az áprilisi 7,09 százalékhoz viszonyítva. Ezen kívül, az egy éven túli kamatfixálású piaci lakáshitelek átlagos évesített kamatlába is emelkedett, 6,57 százalékra, szemben az áprilisi 6,50 százalékkal.
Május hónapban a babaváró hitelek szerződéses összege drámai növekedést mutatott, ami figyelemre méltó változást jelez, hiszen az előző hónapokban inkább stagnálás vagy csökkenés jellemezte az érdeklődést e konstrukció iránt. Ezzel szemben májusban az új babaváró hitelek összesített értéke elérte a 20,08 milliárd forintot, ami az idei év eddigi legkiemelkedőbb teljesítménye, sőt, az áprilisi adatokat mintegy 18,4 százalékkal felülmúlta. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez a szám 4,4 százalékos csökkenést tükröz a tavaly májusi 21,01 milliárd forinttal összevetve, így éves szinten a babaváró hitelek teljesítménye még kedvezőtlenebb képet mutat.
Májusban tovább csökkent a január óta elérhető munkáshitel iránti érdeklődés is - míg áprilisban 17,65 milliárd, addig májusban már csak 16,91 milliárd forint volt az új szerződések összege - az év elejéhez képest azonban a visszaesés már töb mint 40 százalékos.
A Bank360 több pénzintézet véleményének összegzése alapján, már az Orbán Viktor által bejelentett, 3 százalékos, első lakásvásárlóknak szánt hitelprogram előtt is arra a következtetésre jutott, hogy ha a gazdasági helyzet és a banki feltételek nem tapasztalnak jelentős változást, akkor a magyar lakossági hitelpiac jelenlegi dinamizmusa még egy ideig fennmaradhat. A portál szerint az új lakástámogatási program elméletileg tovább szélesíti a lakáshitelt igénylők körét, mivel
