Természetesen, íme egy egyedi verzió: **Magyar western: A puszta titkai – Óriási ördögszekerek kavarognak a végtelen tájon** A magyar puszta végtelen horizontja mögött különös látvány tárul elénk: óriás ördögszekerek vándorolnak a szélben, miközben a na
Egy alföldi természetvédő különös felvételeket osztott meg a Facebookon, amelyek a westernfilmek hangulatát idéző, különleges növényeket mutatnak be. A képek a végtelen préri szépségét és a szárazföldi tájak titokzatos varázsát idézik, mintha csak a vadnyugat rögös útjain sétálnánk. A növények formái és színei egyedülálló atmoszférát teremtenek, amely a természet és a filmek világának izgalmas összefonódását tükrözi.
Török Attila 2024. december 17-én különleges találkozásban részesült, amikor nem mindennapi teremtményekkel lépett kapcsolatba. A tolmács-szakfordító 2023 júniusában Hódmezővásárhelyről Mórahalomra költözött, és azóta szenvedéllyel örökíti meg a környék, valamint saját kertjének gazdag élővilágát.
Leginkább tanulási és "terápiás" céllal fotózom. Üllés környékén, a Zsidó erdőtől nyugatra, egy dűlő mentén görgette őket a szél. Láttam egy tucatnyit, de biztosan van belőle sokkal több is. Ez a homoki ballagófű (Salsola kali), melynek rokona, a sziki ballagófű inkább a szikes, vizes részeken terjedt el
- mesélte Attila a Sokszínű vidéknek.
Attila azt is elmondta, hogy a homoki ballagófű - hasonlóan más sziki és sókedvelő növényekhez - azért volt népszerű, mert a hamujából kioldott nátrium-karbonát és kálium-karbonát hozzákeverve a homokhoz (szilícium-dioxid) csökkenti annak az olvadáspontját, azaz könnyebb üveggé olvasztani.
A tolmács hivatkozott a Czuczor-Fogarasi szótárra, amely szerint a magyar nép régóta számos elnevezéssel illette ezt a növényt. Az Alföldön egykor a barlang- vagy ballang-kórót más néven pócérnak, ördöglovának, nyúlárnyéknak és boszorkánykórónak is neveztek. A "ballang" és "ballagó" kifejezések arra utalnak, hogy a növény, miután elhervadt, a legkisebb szellő hatására is könnyedén elindul, és "beballag" vagy "bebarangol" a végtelen síkságon.
Az is érdekes, hogy a lúg latin neve (alkáli) arab eredetű: al-qaliy. Az araboktól vettük át a kémia (alkímia) alapszókincsét (például alkohol, lombik). A növény tudományos latin nevében is ezért szerepel a kali", valamint a kálium is erről lett elnevezve; az al-qaliy "hamu". A kálium angol neve "potash", ami a szabadkéményes konyha parazsába állított lábas (pot) fenekére tapadt hamu (ash) lekaparásával és vízben oldásával előállt lúgra utal. A kálium (K) tudományos neve az angol potash származéka: potassium.
- magyarázta Attila, aki csodálatos ismeretekkel gazdagodik a fotózás révén a természetről, a tudományról, a nyelvekről és a történelemről.
Korábban már említettük azt a különleges növényt, amelynek egyes példányai az alföldi tómedrekbe szorultak. Ezen kívül a szikes vidékeken más figyelemre méltó fajok is otthonra leltek; a kardoskúti Fehér-tó környékének egyik meghatározó növénye a magyar sóballa. Ez az endemikus faj kizárólag a szikes medrekben található meg. Az utóbbi években hazánk tájain egyre inkább érezhetővé váltak a klímaváltozás hatásai, hiszen az aszályos időszakok következtében számos szikes tó sajnálatos módon kiszáradt.
