A magyar propagandisták Bolíviában: A kulturális híd építése Bolívia, a Dél-Amerika szívében elhelyezkedő ország, különleges helyet foglal el a magyar kultúrában és történelemben. Az utóbbi években néhány magyar propagandista és kulturális küldöttség fár

Farkas Dániel "Egy kiállítás képei. Jelentések a bolíviai magyar kulturális diplomácia első lépéseiről" című tanulmányát az ArchívNet online folyóirat 23. évfolyamának 6. számában publikálták. A cikk teljes szövege az alábbi linken elérhető.

Természetesen! Íme egy egyedi bevezető szöveg: --- Képzeljünk el egy világot, ahol a gondolatok szabadon szárnyalhatnak, és a kreativitás határtalan lehetőségeket kínál. A bevezető nem csupán egy egyszerű nyitány; ez az a kapu, amelyen belépve felfedezhetjük a mélységeket, a kihívásokat és a csodákat, amelyeket az előttünk álló témák rejtenek. Lépjünk hát együtt ezen az izgalmas úton, ahol minden új mondat új perspektívát és friss élményeket kínál! --- Remélem, tetszik! Ha szeretnél valamit módosítani, szólj bátran!

A magyar külügy 1954 áprilisában és júliusában különleges programsorozatot szervezett Bolíviában, amely fotókiállításokból és filmbemutatókból állt. Ezzel a kezdeményezéssel a szovjet blokk modernizációs potenciálját, fejlődésének dinamikáját, valamint belső életének eleven szellemét kívánta bemutatni.

Az eseményekről beszámoló magyar diplomáciai jelentésekből kiderül Bolívia politikai életének számos jellegzetessége, belső feszültsége, továbbá a társadalom meglepő nyitottsága is, amely a magyar-bolíviai diplomáciai kapcsolatokat folyamatosan fenntartotta.

A jelen forrásközlésben bemutatott jelentések révén egy izgalmas képet nyerhetünk arról, miként alkalmazta a helyi baloldal a szovjet blokk propagandáját saját politikai céljainak elősegítésére. Ezzel párhuzamosan betekintést nyerünk a bolíviai állami szervek ellenállásába, valamint az amerikai kulturális diplomácia ellentétes törekvéseibe is.

A jelentésekben nem csak egy különleges mikrouniverzum tárul fel, de az is kiviláglik, hogy Bolívia - kaotikus belharcainak köszönhetően - már az 1960-as évek dekolonizációs hulláma előtt nyitott terep volt a szovjet propaganda számára.

A második világháború utáni időszakban, 1953. november 12-én, Magyarország, a szocialista blokk részeként, Bolívia kezdeményezésére felvette diplomáciai kapcsolatait e dél-amerikai országgal, így Bolívia a második állam lett, amely hivatalos viszonyt alakított ki Magyarországgal. Az Andok hegyei között elhelyezkedő, nagy területű, de viszonylag kis népességű köztársaság a 1935-ös, Paraguay-jal vívott chacói háború során elszenvedett veresége után sürgetően kereste a belső megújulás lehetőségeit, valamint külpolitikai irányvonalának újraértelmezését.

A helyi reformerők folyamatosan arra törekedtek, hogy megvalósítsák "állandó érdeküket", amelyet először a náci Németországgal, majd 1945 után a Szovjetunióval való kapcsolatokban próbáltak kiépíteni. Azonban a reformrezsimek csak 1939 augusztusáig, valamint 1944 és 1946 között voltak jelen a politikai színtéren. Az ezt követő években a hagyományos politikai csoportok, más néven az USA-barát "rosquero" erők kerültek domináló szerepbe. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Bolívia radikális baloldali pártja, a PIR (Partido de la Izquierda Revolucionaria) a második világháború idején a külpolitikai reformra törekvő erőkkel szemben lépett fel, kritikusan szemlélve azok németbarát politikáját.

1946-tól a párt részt is vett a hagyományos uralkodó csoportok kormányában, és törekedett valamelyes külpolitikai reformra a kormányon belül - ennek nyomait megtalálhatjuk a Bolíviáról szóló magyar iratanyagban is. 1949-ben például a PIR küldött diákokat a budapesti Ifjúsági Világtalálkozóra Bolívia képviseletében. A delegációról a Népszava is beszámolt 1949. augusztus 30-án (igaz, pártmegjelölés nélkül, azonban mivel a Bolíviai Kommunista Párt ekkor még nem létezett, más szovjet típusú párt pedig még nem állt fel, egyértelmű, hogy a PIR aktivistáiról volt szó).

Egy újabb fejezet kezdődött, amikor a "régi rend" kormánya alatt, Hugo Ballivián tábornok diktatúrájának idején, 1951-ben bolíviai diplomaták először keresték fel a Buenos Aires-i magyar követséget. Azért tették ezt, hogy felfedezzék a lehetőségeket a két ország közötti kapcsolatok helyreállítására.

Az érdeklődés oka az Egyesült Államokkal folyó ón-exporttárgyalások elakadása volt, ez pedig a hagyományos politikai pártokat is ráébresztette a washingtoni befolyás problematikus voltára, így Bolíviában különféle érdekektől hajtva egyszerre keresték a helyi reformerők, a kommunista párt, valamint az "uralkodó osztályok" is a szovjet kapcsolatot.