Fellibbent a fátyol Ursula von der Leyen rejtett elképzeléseiről!
Szerda délután Piotr Serafin, a költségvetésért felelős uniós biztos, bemutatta a két billió, vagyis kétezer milliárd eurós költségvetési tervezetet. Ezzel egy időben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is egy tájékoztatót tartott, amelyben a jövőbeli terveket és célokat ismertette.
A bizottsági elnök az új többéves pénzügyi keretről kifejtette, hogy ez egy jelentős lépést jelent a bevételek növelése felé. Összesen 685 milliárd eurót fognak fordítani az emberek jólétére, amelyből 350 milliárd euró a tagállamok számára kerül felhasználásra, kiemelten a mezőgazdaság és a felzárkóztatás támogatására. Ezen kívül a migráció megállítására és a határvédelem megerősítésére szánt forrásokat háromszorosára növelik, továbbá egy 400 milliárd eurós krízisalapot is létrehoznak.
Serafin a számok bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek könnyen hozzáférhetőnek, átláthatónak és pályázhatónak kell lennie az uniós polgárok számára, ami magában foglalja a kifizetések egyszerűsítését is. Kiemelte, hogy a jogállamisági kritériumok továbbra is középpontban állnak: aki Brüsszel szerint nem felel meg ezeknek a követelményeknek, az nem jogosult a teljes pénzügyi keretre.
A 2028 és 2034 közötti költségvetési tervezetben nagyobb súlyt fektetnek az úgynevezett GNI-re, azaz a bruttó nemzeti jövedelemre, amely a Covid-hitelre felvett kamatok kifizetése és leszámítása után már 1,15 százalékot tesznek ki.
Serafin információi alapján
A tervezett költségvetés 14%-a szociális célokra lesz fordítva, míg a hátrányos helyzetű régiók támogatására 218 milliárd euró áll rendelkezésre. Emellett a határvédelemre is jelentősen megnövelik a kiadásokat, különösen az Ukrajnával, Oroszországgal és Belarusszal határos országok számára, amelyek saját, speciális alapot fognak kapni.
A védelemre és űrkutatásra 131 milliárd euró jut, ez ötször több, mint a jelenlegi keret. Ezen kiadások az Európai Versenyképességi Alap (ECF) alá tartoznak, amely 451 milliárdot tesz ki.
A "Globális Európa" elnevezésű program keretében 190 milliárd eurót fektetnek be, míg az uniós intézmények fenntartására és működésére 107 milliárd eurót szánnak.
Erre azért van szükség, hogy Brüsszelnek így nem kell minden tagállam támogatása az összegek elköltéséhez, vagyis Magyarországgal szúrnának ki.
A bevételek növelését von der Leyenék a multinacionális cégek és a dohánytermékek adóztatásával kívánják elérni.
