Címszó alatt: Rejtett Kihívás: A háború utáni illegális fegyverkereskedelem árnyékában A háborúk befejezése gyakran új kihívásokkal jár, amelyek közül az illegális fegyverek elárasztása kiemelkedő veszélyt jelenthet. Az ilyen fegyverek illegális piacra k
Az orosz-ukrán konfliktus olyan mérvű fegyverkezést generált Ukrajnában, ami példa nélküli a modern történelemben. 2022 februárjától kezdődően a NATO-tagállamok és szövetségeseik folyamatosan szállítják a fegyvereket, és a becslések szerint 2022-2023 folyamán körülbelül 40 milliárd dollár értékben érkezett hadianyag az ukrán frontokra. Ezen túlmenően a lakosság is jelentős mértékben felfegyverkezett: a háború kezdetén az ukrán kormány fegyvereket osztott az önkéntes területvédelmi egységeknek, és sok civil is saját védelme érdekében döntött a fegyverek beszerzése mellett.
Ukrajna már a háborút megelőzően is rengeteg illegális lőfegyvernek adott otthont. A Small Arms Survey 2017-es becslése szerint közel 3,6 millió illegálisan birtokolt lőfegyver volt az országban. Ez a szám azóta bizonyosan nőtt. A 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai konfliktus (Donbász-háború) és a Krím megszállása idején az ukrán fegyveres erők és rendőrség jelentős készleteket vesztettek: 2013-2015 között mintegy 300 000 kézi lőfegyver tűnt el vagy került feketekereskedelembe a belügyi tárca adatai szerint. Ez a mennyiség azonban eltörpül amellett, ami a posztszovjet időszakban történt: 1992 és 1998 között 32 milliárd dollár értékű katonai eszközt loptak el ukrán raktárakból és értékesítettek illegálisan.
Ahogy már korábban említettük, a múltban az ukrán szervezett bűnözői csoportok főként afrikai és ázsiai konfliktusövezetekbe szállították a hadianyagot, például Nyugat-Afrikába és Afganisztánba, kihasználva a hidegháború örökségét, amely a megmaradt fegyverkészleteket jelentette. A jelenlegi háború új, komoly kihívások elé állítja a helyzetet: a harctéren használt fegyverek egy része idővel kikerülhet a központi kontroll alól. Különösen aggasztóak azok az orosz fegyverek, melyeket a fronton aratott győzelmek után hagytak hátra; ukrán források szerint akár 5 millió darab "trófea fegyver" is keringhet az országban, amelyeket a harctéren zsákmányoltak. Ezek jellemzően szovjet vagy orosz gyártmányú eszközök, amelyeket civilek vagy fegyvergyűjtők szedtek össze, főként olyan területeken, ahol az orosz hadsereg rendezetlenül vonult vissza.
2022-ben volt példa arra, hogy egy Oroszországhoz köthető bűnszervezet Ukrajnában ellopott egy gránátvetőt, egy géppuskát és több ezer lőszert - feltehetően diverziós célból, de ez rávilágít, hogy a fegyverek egy része már a fronton magánkézbe kerülhet.
A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy bűnszervezetek szövik össze hálózatukat a fegyverek illegális kijuttatására Ukrajnából. Kihasználva a korrupciót és a határok ellenőrizetlenségét, a feketekereskedők könnyedén profitálhatnak. A háború utáni zűrzavar mindig új lehetőségeket teremt számukra, hiszen olcsón juthatnak fegyverekhez, amelyeket később jelentős haszonnal értékesíthetnek a feketepiacon.
Jelenleg az ukrán kormány és nyugati szövetségeseik rendkívül nagy figyelmet fordítanak a fegyverek nyomon követésére. Minden egyes szállítmányt gondosan regisztrálnak, és különleges egységek végzik a fronton lévő eszközök sorsának ellenőrzését. Az ukrán fél számára elengedhetetlen, hogy a kapott fegyverek ne tűnjenek el nagyszámban, mivel a nyugati támogatás fenntartása a bizalomra épül. A háború utáni időszak különösen kritikus lehet, hiszen szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a harcok lecsengésével a fegyelmezettség csökkenhet. Ez megnehezítheti a fegyverek ellenőrzését, és a feketepiac iránti kereslet könnyen magával ragadhatja a feleslegessé vált fegyvereket, ezzel pedig elindíthatja a csempészcsatornák működését.
Jelenleg Magyarország az EU és a schengeni övezet keretein belül a külső határaként kezeli az ukrán-magyar határt, ami szigorú ellenőrzésekkel jár. Amennyiben Ukrajna az EU és a Schengen zóna tagjává válik, ez a határ belső határrá alakul, ahol megszűnnek a rendszeres vám- és határellenőrzések. Ez pedig jelentős könnyítést jelenthet a különböző áruk, köztük az illegális fegyverek átcsempészésében is a két ország között. Az ilyen csempészek számára óriási előny, hogy teherautóik és autóik nem állnak meg ellenőrzőpontoknál, így elkerülhetik a vizsgálatokat. A lőfegyverek, különösen a kézifegyverek, pisztolyok és puskák viszonylag könnyen elrejthetők a járművekben. Emiatt fennáll a kockázat, hogy az Ukrajnában található több millió illegális fegyverből egyre több juthat át Magyarországra, majd onnan tovább nyugat felé, mielőtt az ország Schengen-taggá válik. Magyarország így a fegyverkereskedelem elleni harc élvonalába kerülhet, mivel a balkáni útvonal mellett egy új, keleti fegyvercsempészési útvonal is kialakulhat.
Az ukrán és más nemzetiségű bűnözői csoportok kihasználhatják az EU-csatlakozás adta lehetőségeket, hogy olcsón hozzáférhessenek a háborús fegyverekhez. A szervezett bűnözés Európában folyamatosan keres lőfegyvereket a működéséhez, legyen szó rablásokról, leszámolásokról vagy akár terrorcselekményekről. Az ukrajnai fegyverkínálat összhangban állhat az európai kereslettel, és a schengeni övezet nyitottsága logisztikai szempontból még egyszerűbbé teszi a fegyverek mozgását. Emellett az ukrán bűnözői csoportok könnyen fegyverkereskedőkké válhatnak az EU területén – például egy olyan ukrán maffia-csoport, amely eddig a drogkereskedelemből élt, felfedezheti a fegyverbizniszben rejlő lehetőségeket, és beléphet a piacra. Magyarországon így megnőhet a fegyveres bűncselekmények kockázata, mint például fegyveres rablások vagy leszámolások, amennyiben az illegálisan tartott lőfegyverek száma emelkedik a szervezett alvilág kezében.
Európában már létezik példa arra, hogy egy háború utáni fegyverfelhalmozás tartós biztonsági fenyegetést jelentett. A délszláv háború következtében rengeteg fegyver maradt a térségben, amelyek közül számos a feketepiacon végzett utat. A balkáni fegyverek azóta is időről időre felbukkannak európai bűncselekmények során; például több nyugat-európai terrorcselekménynél, mint a Charlie Hebdo elleni támadás és a 2015-ös párizsi merényletek, a támadók kezében is megjelentek a volt Jugoszláviából származó kalasnyikovok. Ez is azt bizonyítja, hogy a háborúk utáni fegyverek hosszú távú hatásai messze túlmutatnak a közvetlen konfliktusok idején.
