Kovács Gergely félmeztelen papírfigurája is megjelent az ülésen, színes és játékos formájával felkeltve a figyelmet.
Radics Béla, a Fidesz képviselője, egy szokatlan és figyelemfelkeltő megoldással rukkolt elő a délelőtti ülésen: az asztalán egy életnagyságú papírfigurát helyezett el, amely Kollár Kingát, a tiszai politikust ábrázolta. Kollár Kinga az előző ülésen nem jelent meg, ami miatt a Fidesz részéről éles bírálatokat fogalmaztak meg a nemrégiben az Európai Parlamentben elmondott beszéde kapcsán. Az ülés második felében újabb meglepetés várta a jelenlévőket, ugyanis előkerült egy másik papírfigura is: a kisportolt és félmeztelen felsőtestű Kutyapárt-társelnök, Kovács Gergely, aki szintén felhívta a figyelmet a politikai színtér színes és szórakoztató aspektusaira.
Lehoczki Ádám (Fidesz) a 2024-es költségvetés kapcsán kifejtette, hogy a csődközeli helyzet már régóta a közbeszéd tárgya, ezért érdemes a 2025-ös költségvetésre is rávilágítani. Kifejtette, hogy ez a helyzet a főpolgármester és a Tisza Párt közös "gyümölcse", és hiába a szolidaritási hozzájárulás, az iparűzési adó bevételei az utóbbi években drámai mértékben emelkedtek, túlszárnyalva a hozzájárulás mértékét. Emellett megjegyezte, hogy a 2023-as szolidaritási hozzájárulás nem kerül vissza a főváros kasszájába, legfeljebb a kamatok, de ehhez bírósági eljárást kellene indítani.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy hosszútávon nem lehet befizető a főváros, de a szolidaritási hozzájárulás nem alkotmányellenes. És az sem igaz, hogy a Kúrián elbukott volna az erre vonatkozó per, viszont a 2025-ös költségvetés "földbeállt". Az intézményi szabad maradványokkal kapcsolatban arra kíváncsi, hogy mi lesz a sorsa a maradványpénznek.
Karácsony Gergely nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a rekordmagas iparűzési adóbevételek emlegetése nem elegendő, ha közben az infláció, a bérnövekedés és a magyar állam adóbevételei az utóbbi öt év során 80 százalékkal emelkedtek. Ezzel szemben a főváros bevételei – a szolidaritási hozzájárulás figyelembevételével – csupán 30 százalékos növekedést mutatnak. Ezért úgy véli, hogy "hiába idézik az Origo összes cikkét", a helyzeten nem változtat.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója hozzátette, hogy míg a közösségi közlekedésre költött pénz aránya bőven csökkent az elmúlt években, addig a szolidaritási hozzájárulás sokat nőtt - "már ha kifizetné a város" -, 3,4 százalékról 31 százalékra. Kitért rá, hogy Debrecen is 13 milliárdos működési hiánnyal tervezte meg a költségvetését, ami azt jelenti, hogy a korábbi megtakarításaikat kell betolniuk, mint ahogy a főváros is betolta.
"A szolidaritási hozzájárulás jelentős részét vitatjuk" - nyilatkozta Kiss a főváros bankszámlájáról leemelt pénzek kapcsán. Éppen ezért indítottak peres eljárásokat, melyek során már jogerős ítéleteik is születtek. Jelenleg a tizedik peres ügyre készülnek e témában.
