Könyvtárak 2025-ben: megfizethető, környezetbarát és sokkal izgalmasabb, mint ahogy azt valaha is képzelted!
Budapest egyik külső kerületében, egy négyemeletes házakból álló lakótelep szívében található egy kis könyvtár, amelynek aljában jártunk, hogy felfedezzük. Ez a helyszín világos és barátságos légkört áraszt, távol áll a régi lakótelepi könyvtárak sötét, nyomasztó zugaitól. A falakon színes festmények és inspiráló idézetek díszelegnek, amelyek azonnal megteremtik a kellemes hangulatot.
A könyvtár különleges zugában egy saját, varázslatos világ várja a gyerekkönyvek szerelmeseit, ahol játszó- és olvasósarok hívogatja a kicsiket. Itt a felnőttek is megtalálhatják a maguk helyét, ahol kényelmesen elmerülhetnek a legújabb olvasmányok lapjaiban. A számítógépek sorakoznak a fal mentén, készen arra, hogy segítsenek mindazoknak, akik az internet kincsei között keresgélnek. Zsóka, a könyvtáros, aki már közel húsz éve őrzi ezt a tudástemplomot, mindig szívesen osztja meg tapasztalatait, és pontos képet ad a könyvtárba látogató olvasók sokszínűségéről.
Általában ugyanazokkal az emberekkel találkozom - mondja. - jellemzően iskolások jönnek és idősebbek. ötven fölött. Akik szinte teljesen eltűntek, azok a fiatal felnőttek. A gyerekek vagy kötelező olvasmányokat, vagy slágerkönyveket keresnek, az ifjúsági sorozatok nagyon mennek, és a fantasy könyvek is. A felnőttek talán leginkább ismeretterjesztő könyveket visznek és szórakoztató irodalmat, néhányan kortárs magyar szerzőket keresnek. Van egy törzsközönség, nagyjából meg tudom mondani előre, ki mit fog kérni, de ez nem baj, mert ajánlani is tudok a legtöbb embernek olyasmit, amivel aztán elégedett lesz, és úgy jön vissza, hogy hálás érte és kér valami hasonlót legközelebb is. Van olyan, aki bejön, elolvas néhány újságot és megy is. Itt lehet fénymásoltatni és nyomtatni is, ezt is igénybe szokták venni néhányan, sokszor teljesen függetlenül attól, hogy visznek-e könyvet vagy nem. Ehhez be sem kell iratkozni, csak ki kell fizetni.
Zoltán is a törzsolvasók közé tartozik, aki rendszeresen, hetente vagy akár kéthetente is betér munka után, hogy kiválasszon magának egy-két könyvet.
A közelben dolgozom - meséli - , sokat utazom a munkahelyemre és vissza, és rászoktam arra, hogy ilyenkor inkább olvasok, és nem a telefont nyomkodom. Sokkal jobban kikapcsol. Krimiket szoktam olvasni, azt szeretem, ha gondolkodni kell olvasás közben, és vannak meglepő fordulatok, a filmekben is az a jó, ha van egy csavar a végén, amire nem számítottam.
Amikor Zoltánt megkérdezték, hogy szokott-e könyveket vásárolni, így felelt: „Igen, néha belefogok egy-egy könyv beszerzésébe, de ilyenkor mindig alaposan átgondolom a választásomat.”
Könyvvásárlás során mindig igyekszem tudatos döntéseket hozni: vagy megbízható barátok ajánlására választok, vagy olyan művet szerzek be, amit már korábban olvastam. Gyakran megesik, hogy a könyvtárban rábukkanok egy ígéretes könyvre, ami annyira elnyeri a tetszésemet, hogy végül meg is vásárolom, és gyakran felfedezek újabb köteteket ugyanattól az írótól. A könyvek ára manapság meglehetősen borsos, így nem engedhetem meg magamnak, hogy kockázatos vásárlásokra adjam a fejem, amikor nem tudom, mit kapok. Ajándékozáskor is csak olyan könyveket választok, amelyeket már elolvastam, és biztos vagyok benne, hogy értékelni fogják. A könyvtár számomra egy kincsesbánya, ahol kísérletezhetek: ha egy könyv nem jön be, egyszerűen visszahozom, és keresek valami mást.
A legjobban azt szeretem, amikor valaki csak körülbelül tudja, hogy mit keres - veszi át a szót Zsóka. - Ilyenkor elbeszélgetek vele, kérdezgetem, és együtt kiderítjük, mire van szüksége. A könyvtárban, mindegyikben, nem csak ebben, az a jó, hogy ha valaki olyan könyveket keres, amelyek pillanatnyilag kereskedelmi forgalomban nehezebben elérhetőek, akkor is jó eséllyel megtalálhatja. Az valami csodálatos,amikor egy olvasó felfedez valamit, amit máshol nem kapott meg, vagy megörül egy jó könyvnek. Ez a munkám legjobb része.
A 2004-es EU-csatlakozás új távlatokat nyitott a könyvtárak számára. Az ezt követő években kisebb infrastrukturális fejlesztések, a számítógéppark bővítése, valamint az NKA által nyújtott támogatások biztosították a stabil működést. Az igazi forradalom a 2007-2013-as fejlesztési ciklus idején következett be. Ekkor indult el a könyvtárak aranykorának tekintett TÁMOP és TIOP program, amely országos szinten új impulzusokat adott az intézmények fejlődésének.
A "Könyvtárakért való összefogás" című kiemelt projekt révén szinte minden települési könyvtár modern számítógépekkel, korszerű hálózati eszközökkel és friss szolgáltatásokkal gazdagodott. Ez a fejlődés nem csupán a fizikai infrastruktúrára terjedt ki: új digitális tartalmak is megjelentek, bővült a Magyar Elektronikus Könyvtár és az EPA, valamint új impulzust kapott a digitalizáció folyamata. Sok kisebb településen a könyvtár ekkor vált az első számú digitális központtá, ahol a helyiek hozzáférhettek az internethez és különféle e-szolgáltatásokhoz.
A 2014 és 2020 közötti időszakban a hangsúly jelentős átalakuláson ment keresztül. Ekkor már nem csupán a hagyományos könyvtári operatív programok voltak a fókuszban, hanem olyan projektek kerültek előtérbe, amelyek az oktatási és digitális kompetenciák fejlesztésére koncentráltak. Az EFOP keretein belül a könyvtárak aktívan részt vehettek a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatásában, míg a GINOP lehetőséget biztosított arra, hogy a munkaerőpiac számára releváns készségek fejlesztésében vállaljanak szerepet.
A könyvtár közösségi térként és tanulási helyszínként kapott új szerepet, ahol erre igény mutatkozott. Hogy ez melyik településen hogyan sikerült, az persze nagyban függött a helyi vezetők döntéseitől, így voltak sikeres és feledésbe merült vagy nyom nélkül elmúló pályázati időszakok is, és ezek eloszlása egyáltalán nem egyenletes a különféle térségekben. De tény az, hogy a könyvtárak lehetőséget kaptak a megújulásra.
A könyvtárak szerepének átalakulása különösen látványos azokon a településeken, ahol a közösségi terek és programok száma korlátozott.
Sok helyen a könyvtár lehet az egyetlen bárki számára nyitott, fűtött, interneteléréssel bíró közösségi tér, ahol a betérő segítséget kaphat a digitális ügyinézéshez, mint az e-mailek kezelése, álláskeresés, ügyfélkapus dokumentumkezelés. Emellett pedig sokszor lehet programok helyszíne is. Klubok, rendezvények, tematikus estek éppúgy kaphanak itt helyet, nyelvtanfolyamok vagy különféle tréningek, vagy éppen kifejezetten gyerekeknek szóló foglalkozások.
Ha valaki már járt azon a helyen, legközelebb ismerősként léphet be, akár olvasóként is.
Egy vidéki könyvtár tehát nem csupán a könyvek otthona, hanem sokkal inkább egy sokszínű információs központ, közösségi tér és tanulási lehetőség. Legnagyobb erőssége abban rejlik, hogy rendkívül rugalmasan alkalmazkodik a helyi közösség igényeihez. Például, ha a fiatalok aktív közösséget alkotnak, akkor a könyvtár különböző programokat és eseményeket szervez számukra. Ha pedig az idősebb korosztály a meghatározó, akkor a digitális tanfolyamokra és a klubéletre helyezheti a hangsúlyt. Emellett teret ad a generációk közötti találkozásoknak is, lehetőséget biztosítva arra, hogy közös érdeklődési körök mentén találkozzanak és tapasztalataikat megosszák egymással.
Sokan úgy vélik, hogy a 21. század legfontosabb feladata a fenntarthatóság elősegítése és a pazarlás csökkentése, ha meg akarjuk óvni bolygónkat és ezzel együtt saját jövőnket is. A környezettudatosság egyre inkább középpontba kerül, még a könyvtárak használatában is: egyre többen ismerik fel, hogy a közösségi források igénybevétele fenntartható alternatívát kínál, és tudatos választás az egyszer használatos termékek elkerülésére. Ebből a nézőpontból nézve a könyvtárak újra a figyelem középpontjába kerülnek, hiszen ha sokan kölcsönzik ugyanazt a könyvet, akkor kevesebb példányra van szükség, ami csökkenti a gyártási igényeket is.
Már jól látható, hogy a korábbi időszakokhoz képest a kiadott könyvek példányszáma csökken. Az emberek kevesebb könyvet vásárolnak, de tudatosabban választanak, inkább kölcsönzik, letöltik vagy online piactereken adnak-vesznek-cserélnek. Ha valaki egy könyvet csupán egyszeri olvasás céljából keres, ritkán fektet be annak megvásárlásába, inkább elkerüli a kötet tartós megőrzését. A modern olvasók otthon leginkább azokat a könyveket tartják, amelyeket igazán szeretnek, és szívesen elő is vesznek újra, de ezekből a kötetekből nem sok akad.
Miért érdemes környezettudatosan könyvtárba járni? A könyvtárak nem csupán a tudás és szórakozás forrásai, hanem a fenntarthatóság szempontjából is kulcsszerepet játszanak. Mivel egy könyv, folyóirat, DVD vagy e-könyvolvasó több tucat, sőt akár több száz ember számára elérhető, jelentősen csökkenthetjük a papír- és nyomdai erőforrások iránti igényt. Ezáltal nemcsak a környezetünket védjük, hanem a pénztárcánkat is kíméljük, hiszen nem szükséges mindenkinek külön megvenni ugyanazt az olvasmányt. A könyvtárak emellett ápolják és gondozzák a gyűjteményüket, folyamatosan rendszerezik és fejlesztik az anyagokat, így biztosítva, hogy egy-egy példány hosszú éveken át rendelkezésünkre álljon. A könyvtári tagság révén hozzáférhetünk digitális adatbázisokhoz és e-könyv előfizetésekhez, ami jelentősen csökkenti az otthoni nyomtatás és új eszközök beszerzésének szükségességét. Bár a különböző könyvtárak éves tagsági díjai között eltérések lehetnek, a legtöbb esetben ez még mindig kiváló befektetésnek számít. Például a fővárosi intézmények, amelyek gazdag kutatási archívumokkal rendelkeznek, általában a legdrágábbak, de a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban elérhető kombinált tagság lehetővé teszi, hogy a központi könyvtár mellett több tagkönyvtár szolgáltatásait is igénybe vegyük, mindössze 10.000 Ft éves díjért. Ez annyit jelent, hogy körülbelül két könyv áráért egy egész évig élvezhetjük a könyvek sokszínűségét és a különböző helyszínek kínálatát – igazi nyeremény a tudásra éhes olvasóknak!
Sok kortárs könyvtár új dimenziókat nyit meg. A "zöld könyvtárak" koncepciója egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hiszen céljuk a fenntarthatóság elmélyítése. Az épületek tervezésében is megfigyelhető a környezettudatos szemlélet: napelemek, energiatakarékos világítás, újrahasznosított anyagok alkalmazása és zöld területek kialakítása mind hozzájárulnak a környezet védelméhez.
Egy dolog biztos: a könyvtárak létezése szorosan összefonódik az írott kultúra történetével. Az idő múlásával, bármilyen irányba is változik az életünk, ezek a varázslatos helyek mindig megmaradnak, ahol bármikor kereshetjük a tudás kincseit. Az internet és a mesterséges intelligencia sosem képesek pótolni a könyvtárak által nyújtott személyes élményt, a felfedezés izgalmát, vagy a papír varázslatos illatát. Kedves olvasó, ha valóban könyvmoly vagy: ne habozz, látogass el a hozzád legközelebbi könyvtárba, és tapasztald meg, milyen gazdag élményekkel térhetsz haza!
