A Költségvetési Tanács figyelmeztet: A választási ígéretek ára jelentős terhet ró a költségvetésre.

A Költségvetési Tanács (KT) szerint bekövetkeztek a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése idején általuk jelzett kockázatok.

A testület állásfoglalásában megállapítja, hogy a reálgazdasági növekedés idén várhatóan jelentősen alulmúlja a tervezett 3,4 százalékot, és 1 százalék körüli érték prognosztizálható. A költségvetési tanács a költségvetési folyamatokat úgy értékelte, hogy figyelembe vette a 2025-ös költségvetési törvényben meghatározott 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt, amelyet a kormány először 4,1 százalékra módosított, majd a őszi túlzott hiányról szóló jelentésben az idei évre már 4,3 százalékos GDP-arányos hiányt tüntettek fel.

A KT hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen az államadósságmutató csökkenésének biztosítása. Megállapításaik szerint a 2025-re várt gazdasági növekedés elmarad a várttól, és a 2024-es bázishatás is kedvezőtlen hatással lehet az adóbevételekre, így azok alacsonyabb szinten alakulhatnak, mint ahogyan azt korábban előirányozták.

Az elmaradást mérsékli, hogy az alacsonyabb gazdasági növekedést elsősorban a beruházások mérséklődése okozza, míg a nagyobb adóalapokat jelentő bértömeg és fogyasztás alakulása közelebb van a költségvetési törvény várakozásához. Emellett továbbra is érdemi kockázatot látnak az uniós forrásbeáramlás megvalósulásában. Az államháztartás központi alrendszerének első félévi hiánya 2714 milliárd forint lett, ami a költségvetési törvényben rögzített 4123 milliárd forintos éves előirányzat 67 százaléka, míg a júniusi finanszírozási tervben és az őszi túlzotthiány-eljárás jelentésben szereplő 4774 milliárd forintos kormányzati pénzforgalmi hiányelőrejelzés 58 százalékának felel meg.

A megemelt költségvetési hiánycélt nem vezették át a költségvetési törvénybe, így az egyes előirányzatok teljesítésének értékelését a tanács csak az eredeti - a megemelt hiánycélt nem tükröző - bevételi és kiadási előirányzatokhoz viszonyítva tudta elvégezni. Felhívták a fegyelmet, hogy célszerű egyes kiválasztott mutatók előre definiált küszöbértéket meghaladó eltérése esetén a költségvetési törvény módosítása.

Az év első felére koncentrálódó magas pénzforgalmi hiány mellett az eredményszemléletű deficit 2025 első fél évében a KSH adatai alapján a féléves GDP mindössze 0,7 százalékát tette ki - tették hozzá.

Jelzések érkeztek arról, hogy a költségvetési intézkedések között a deficit növekedését elősegíti a háromgyermekes anyák adómentességének idei utolsó negyedévben történő bevezetése, valamint a CSED és a GYED jövedelemadó-mentessége. Emellett a nyugdíjas utalványok és a területi közigazgatásban dolgozók béremelése is hozzájárulhat a költségvetési egyensúly megborulásához.

A vállalatokat érintően a Széchenyi Kártya program kamatcsökkentése, a Demján Sándor program és azon belül az 1+1 kkv beruházás-élénkítő támogatási program keretemelése került a költségvetési törvény elfogadását követően bejelentésre.

Az újonnan indított Otthon Start program idei költségvetési hatása várhatóan minimális lesz, azonban a kiadások a következő években növekedhetnek. A Magyarország által benyújtott kérelmet, amely a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési záradékának aktiválására irányult, már jóváhagyták. Ennek eredményeként lehetőség nyílt arra, hogy a kormány eltérjen a középtávú költségvetési-strukturális tervben előírt nettó kiadási pályától.

Magyarország vonatkozásában a GDP 0,9 százalékának megfelelő plusz nettó kiadásnövekedés válik lehetővé, amennyiben a védelmi kiadások a GDP 2 százalékát teszik ki. E szempontot figyelembe véve a nettó kiadások alakulása összhangban lehet a tanácsi ajánlásokban megfogalmazott elvárásokkal.

A tanács megállapítja: a GDP-arányos államadósság a 2024. év végi 73,5 százalékról 2025. első fél év végére 76 százalékra nőtt a magas pénzforgalmi hiány és az egész éves hiányt finanszírozó állampapír-kibocsátások nagy részének teljesítése miatt. Az államadósság-mutató költségvetési törvényben tervezett csökkenését jelentősen nehezíti a várhatóan magasabb pénzforgalmi hiány, valamint a tervezettnél alacsonyabb nominális GDP-növekedés. A törvényben vártnál kisebb idei adósságcsökkenést mutat az őszi EDP-jelentésben kitűzött 73,1 százalékos év végi államadósság-mutató is, ami a jelentésben 4774 milliárd forintos pénzforgalmi hiány és a nominális GDP 7 százalékos növekedése mellett valósul meg - írták. Mindezek mellett a tanács ráirányítja a figyelmet, hogy az államadósság növekvő devizaaránya következtében az államadósság árfolyamérzékenysége is fokozódott.