Kiszelly Zoltán: Amennyiben az Európai Unió Ukrajna miatt mélybe ugrik, mi nem szándékozunk követni ezt a lépést.

Ez egy igazi kibeszélő fórum; ilyen volt a Covid idején, a migrációs válságnál, a családtámogatásoknál, sőt, a gazdaságélénkítési intézkedéseknél is. Minden szempont, mind pro, mind kontra, terítékre kerül – fogalmazott Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központ vezetője a hirado.hu-nak adott interjújában az Ukrajna uniós tagságáról tervezett véleménynyilvánító szavazás kapcsán. Hangsúlyozta, hogy "ez egy történelmi pillanat, ezért fontos, hogy a magyarok véleménye is megszülethessen."

A kormány ezúttal sem először keres meg bennünket, magyarokat, lényeges ügyek kapcsán. Vajon a véleménynyilvánító szavazás új lehetőséget kínál a társadalmi párbeszéd színterének kibővítésére?

Magyarországon a nemzeti konzultáció intézménye már évtizedek óta része a politikai kultúrának, hiszen a kormány rendszeresen megkeresi a polgárok véleményét a leglényegesebb ügyekben. Ezzel szemben a nyugati országokban gyakran hiányzik ez a közvetlen párbeszéd, és az emberek véleménye ritkán kerül a döntéshozók asztalára.

- Főleg azóta, hogy amikor még megkérdezték őket, "nem megfelelően" válaszoltak.

Hollandiában korábban tartottak egy népszavazást Ukrajna uniós csatlakozásáról, amelyet a holland választók elutasítottak. Ezt megelőzően más országok, mint Írország, Franciaország és Dánia, szintén népszavazás keretében mondtak nemet az uniós alapszerződésre. Azóta azonban Hollandiában eltörölték a nemzetközi szerződésekről szóló népszavazásokat, így a hollandok és más nyugati államok polgárai már nem kapnak lehetőséget arra, hogy véleményt nyilvánítsanak ilyen ügyekben. Ezzel szemben Magyarországon a kormány rendszeresen kikéri a lakosság véleményét fontos politikai kérdésekben. Mindezek mellett sokan azt állítják, hogy Magyarországon "diktatúra" uralkodik.

Milyen célokat szolgál majd ez a nemzeti konzultációs jellegű, véleménynyilvánító szavazás?

- Ez egy kibeszélő show - ez volt a Covidnál, a migrációnál, a családtámogatásnál vagy a gazdaság ösztönzésénél is. Itt minden érv pró és kontra elhangzik - tehát az ellenzék is akarva-akaratlanul erről beszél, hogy milyen alternatívát tud állítani. Itt minden az asztalra kerül, mindent megbeszélünk. A végén nyilván a kormány hozza meg a döntést, többsége miatt, de lényeg az, hogy az alternatívák az asztalra kerülnek. Minden érv elhangzik, és így a magyar társadalom bővebb információk birtokában dönthet. A kormány pedig nyilván az alternatívákat figyelembe véve hozza meg a döntését.

Ahogy azt már megszokhattuk, valószínűleg most is értelmetlennek fogják titulálni az ellenzéki csoportok ezt a konzultációt.

- Ez a vita nem valamiféle propaganda vagy "gumicsont", ahogy a dollárbaloldal és a "dollárpolitikusok" mondják. Az élet hozza ezeket a témákat elénk. Az unió ugyanis a "nevére akarja venni" az ukrajnai háborút. Csődbe mehetnek az uniós országok Ukrajnáért, anélkül, hogy az embereket megkérdeznék. Orbán Viktor viszont megint csak megkérdezi a magyarokat.

- Milyen jelentősége van a válaszadásnak, és mekkora súlyt képvisel a magyarok véleménye?

Tavaly az uniós államok politikai döntéseket hoztak, ám mostanra rájöttek, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül a helyzetük igencsak kilátástalan. Az unió jelenleg pénz, katona és fegyver nélkül áll, emellett hiányzik az egysége és a lakosság politikai támogatottsága is ahhoz, hogy Ukrajna ügyében komoly lépésekre szánja el magát, vagy hogy kockázatos háborús helyzetet idézzen elő. Ez egy történelmi fordulópont - az uniós vezetők döntései nyomán kell megkérdezni a magyar embereket. Ha az unió a mélybe ugrik Ukrajna miatt, mi nem kívánunk követni őket ebben a lépésben.

Érdekes, hogy míg Lengyelország és Szlovákia az ukrán agrártermékek túlkínálatát kifogásolják, mégis mindketten az ukrán EU-tagságot pártolják.

A többi ország egysége Ukrajna ügyében messze nem olyan őszinte, ahogyan azt sokan gondolják. Ficónak hárompárti kormánya van, és ha másképp szavaz, könnyen megbukhat a hatalma. Az a garancia, amelyet cserébe kapott – tehát az EU ígérete, hogy Szlovákia orosz gázt kaphat Ukrajnán keresztül – nyilvánvalóan csupán egy "papírgarancia". A lengyelek pedig valószínűleg annak örülnek, hogy Európa egyre többet költ fegyverkezésre, mivel biztosak abban, hogy az oroszok a meglévő konfliktust velük folytatják majd. Ennek következtében ők a saját haderejük megerősítésére koncentrálnak, és bíznak abban is, hogy a dél-koreai licenc alapján gyártott tankjaik iránt kereslet mutatkozik, valamint más fegyverek értékesítésében is lehetőségük nyílik.

A magyar kormányfő döntései a brüsszeli csúcson sokféle szempont figyelembevételével születtek. Egyrészt figyelembe vette a nemzeti érdekeket, például a gazdasági stabilitás megőrzését és a hazai vállalkozások védelmét. Másrészt a politikai kontextus is fontos szerepet játszott, hiszen a közép-európai államok helyzete és a regionális együttműködés is befolyásolta a döntéseit. Emellett a társadalmi elvárások és a közvélemény reakciói is mérlegelésre kerültek, mivel a kormányfőnek figyelembe kellett vennie a hazai politikai klímát. Végül, a nemzetközi kapcsolatok és az EU-s partnerségek szintén központi szerepet játszottak abban, hogy mi mellett tette le a voksát, és mi ellen foglalt állást.

Orbán Viktor döntései a közelmúltban egyértelműen azt mutatják, hogy a fegyvergyártás támogatásával igyekszik megerősíteni Európa pozícióját. Ezzel szemben a ukrajnai háborúval kapcsolatos költségek átvállalását megvétózta, ami azt jelzi, hogy a gyengítő hatásokkal szemben óvatosan lép fel.

Nyilvánvaló, hogy az uniós véleményegység ebben a kérdésben nem mostanában alakult ki.

Az Európai Unió már tavaly elfogadta azokat a politikai lépéseket, amelyek a háború finanszírozását célozták. Azonban az Egyesült Államok ebből a folyamatból kilépett: Trump már nem hajlandó vállalni a G7-ek és a NATO irányába tett kötelezettségeket, míg Joe Biden által teljesített ígéretek már nem érvényesek. Az európai országoknak most kellene aktiválniuk a tavalyi határozatokat, de sajnos pénzügyi forrásaik, katonai erejük és a lakossági támogatásuk is hiányzik. Ez a helyzet sokakat kétségbeejt, és a helyzetet tovább nehezíti, hogy nincs egység a tagállamok között - Orbán Viktor például megvétózta a háborúval kapcsolatos közös állásfoglalást. Ennek eredményeként most a "hajlandók szövetsége" alakulhat meg, ahogy Kaja Kallas is javasolta, a háborúpárti államok körében.

Bár ezek az államok egyelőre csak anyagi forrásokkal kívánják támogatni a háborús erőfeszítéseket, Emmanuel Macron harcias retorikája aggasztóan hat, különösen a brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozó előtt, amikor a francia néphez intézett beszédében fogalmazott.

- Macron valószínűleg azt reméli, hogy a tagállamok az Ukrajna katonai támogatására szánt pénzt Franciaországban költik el. Ráadásul azt katonai szakértők is elmondják, hogy a franciák négy atom-tengeralattjárójából kettő "gagyi", és összesen 200 tankjuk van; ilyen értelemben is hasznot várnak ebből a közös uniós pénzből.

Közös pénzből - de vajon milyen gazdasági háttér rejlik a háborúsdi mögött?

- Ezek az országok majdhogynem csődben vannak: a hitelkamat Nagy-Britanniában 4,5 százlék, Franciaországban 3,5, míg a németeknél 2,5 százalék. Tehát nem is nagyon tudják ezeket a hiteleket lehívni. Georgia Meloni olasz kormányfő figyelmeztetett, hogy nem szabad veszélybe sodorni az országok bonitását (hitelképességét - a szerk.), hiszen már most is csak nagyon magas kamatra kapnak hitelt. A Wall Street-i spekulánsok vagy Soros György persze örül, hogy nagyon magas kamatra adhat hitelt az európai országoknak.

A véleménynyilvánító szavazás vajon segíthet-e a magyar választóknak abban, hogy jobban megértsék a különböző politikai pártok álláspontját az adott kérdésben?

- Fontos lehet például, hogy Magyar Péternek színt kell vallania: az Európai Néppárttal tart-e, Manfred Weberrel és Ursula von der Leyennel a háború támogatásának kérdésében - vagy Donald Trump béketervét támogatja. Ezen a konzultáción ez is kiderül - itt ugyanis a ChatGTP-s semmitmondó szövegek elvesztik a jelentésüket, állásfoglalásra lesz szükség.

A Tisza Párt brüsszeli szavazásai során időnként felszínre kerülnek egyedi vélemények, amelyek nem mindig egyeznek meg Weberék nézeteivel.

Azért lehetséges, hogy Magyar Péterék bizonyos javaslatokat nem hagynak jóvá Brüsszelben, mert a Néppárt ezt lehetővé teszi számukra. Amikor tehát azt állítják, hogy nem támogatták meg ezt vagy azt a kezdeményezést, az azért van, mert a Néppárt beleegyezett abba, hogy az adott témában a képviselők tartózkodjanak a szavazástól. Cserébe pedig a zöldek és a liberálisok szavazatai segítenek abban, hogy a határozat mégis átmenjen. Ez egyfajta taktikai manipuláció, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne támogassanak bizonyos intézkedéseket. A Tusk vezette Politikai Csoportnak sem szükséges megszavaznia a migrációs határozatot, hiszen az hazai szinten nem lenne előnyös számukra. A lengyel politikai stratégiában is hasonló eljárás érvényesül: a zöldek végül megszavazzák azokat a javaslatokat, amelyeket a lengyelek nem támogatnak, így a javaslatok átjutnak az Európai Parlamenten. Legutóbbi megjelenésükkel ukrán zászlóba öltözve próbálták kifejezni, hogy valóban támogatják az unió politikáját, ezért bizonyos előterjesztések megszavazását taktikai okokból elmulasztják. Magyar Péter tavaly májusban a lengyel Rzeczpospolita című lapnak arról nyilatkozott, hogy Ukrajna ügyével kapcsolatban nem tud egyértelmű véleményt formálni, mert az veszélyeztethetné a szavazataik támogatottságát.