Az EU olyan helyzetbe kerülhet, amelyből nehezen talál kiutat, egyfajta „kijátszhatatlan háromszögbe” szorulva.
Az európai vezetők vállán óriási súly nehezedik, mivel az egység megteremtése továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe. A kontinens jövője szempontjából kulcsfontosságú, de a megvalósítás távolinak tűnik. Az Európai Unió számos területen, például az energiaellátás és a pénzügyi szankciók vonatkozásában, meglehetősen sérülékeny helyzetben van. Ha az Egyesült Államok politikai irányvonala megváltozik, az komoly következményekkel járhat, és könnyen destabilizálhatja a közösséget, amelynek eddigi stabilitása már így is ingatag.
Az utóbbi húsz év során az Egyesült Államok a gazdasági hadviselés terén páratlan mesterfokúra emelte a stratégiáit. A dollár globális hatalmát és technológiai előnyét felhasználva olyan külpolitikai eszközöket fejlesztett ki, amelyek eddig jellemzően kizárólag ellenfelei ellen irányultak. Most azonban úgy tűnik, hogy ez a helyzet drámai módon megváltozhat – figyelmeztet a Reuters.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, már hetek óta komoly fenyegetéseket fogalmaz meg közvetlen szövetségesei felé, amikor 25%-os vámok bevezetésével riogat. Ezen kívül kétségbe vonja az USA elkötelezettségét a NATO iránt. Nem ez az első eset, hogy Európa szembesül az amerikai gazdasági nyomásgyakorlás hatásaival; emlékezetes, amikor Trump súlyos bírságokkal sújtotta az Iránban tevékenykedő európai vállalatokat, miután 2018-ban önkényesen kivonult az atomalkuból.
Az újrarendeződő világrendben a törvényhozók egy "lehetetlen háromszögbe" kerülnek, a gazdasági biztonság, a kölcsönös függőségek és a geopolitikai verseny szorításába.
A háromból kettő szempont kényelmesen megfér egymás mellett, de mindhármat lehetetlen párhuzamosan folytatni, állítja új könyvében Edward Fishman volt diplomata, aki a Columbia Egyetemen oktat nemzetközi tanulmányokat.
Az európai vezetők fokozott aggodalommal figyelik az energia-, technológiai- és pénzügyi ágazatokban mutatkozó amerikai függőséget. Jelenleg az EU gázimportjának ötöde az Egyesült Államokból érkezik, ami majdnem négyszeres növekedést jelentett a 2021 és 2023 közötti időszakban. Ezzel párhuzamosan az orosz földgázbehozatal drasztikusan, 45%-ról 15%-ra csökkent.
Miközben energiaügyben papíralapú megoldások révén könnyedén találhatnánk alternatív forrásokat, a technológiai szektorban szinte teljesen az Egyesült Államok dominál. A távközlési ipar globális bevételéből az Európai Unió részesedése 22%-ról 18%-ra csökkent, és a felhőszolgáltatások piacának kétharmadát három amerikai óriáscég uralja a kontinensen. Ezen kívül, az iPhone-ra komolyan vehető európai alternatíva szinte nem létezik, és a mesterséges intelligencia terén a befektetések alapján a felzárkózás csak egy távoli ábrándnak tűnik.
A pénzügyi szektor helyzete sem éppen rózsás: az amerikai bankok és befektetési alapok kulcsszereplőkké váltak az európai pénzügyi szolgáltatások piacán, miközben a kontinens megtakarításainak egyre jelentősebb része áramlik az Egyesült Államokba. Trump kiszámíthatatlansága valóban gyengítheti a dollár vonzerejét, mint globális valuta, de a jelenlegi második helyezett státusz nem biztosítja, hogy az euró a potenciális váltás nyertese lenne.
Ezekkel a kilátásokkal szemben még egy egységes Európa is csak korlátozott eszköztárral rendelkezne egy gazdasági konfliktus során.
Az említett iráni példa alapján az Európai Külpolitikai Tanács egy figyelemre méltó javaslattal állt elő: a külföldi bankoknak kötelező lenne működési engedélyt kérniük az EU-tól. Ezen engedélyek visszavonhatóak lennének azok számára, akik részt vesznek az Európára irányuló szankciók végrehajtásában. Ezen kívül az EU 2023-ban bevezette az úgynevezett kényszerítés elleni eszközt (Anti-Coercion Instrument), amely elméletileg lehetőséget ad arra, hogy válaszlépéseket tegyenek, amennyiben bármilyen gazdasági támadás érné a tagállamokat.
Bár az EU különböző eszközökkel próbálja megerősíteni helyzetét, a valódi önellátás elérése valószínűleg hosszú évtizedek munkáját igényli – ha egyáltalán sikerül megvalósítani. A megújuló energiaforrásokra való átállás komoly és hosszú távú befektetéseket követel, miközben a saját technológiai ökoszisztéma kiépítésére tett javaslatok jelenlegi állása nem mutat arra, hogy érdemben javítaná Európa versenyképességét.
Az elemzés alapján az EU vezetőinek jelenleg legfőbb reménye, hogy továbbra is kulcsfontosságú vásárlói szerepet játszunk az Egyesült Államok számára. A kölcsönös megsemmisülés elve pedig azt sugallja, hogy még Trump számára is túlságosan félelmetes lenne egy ádáz gazdasági háború kirobbantása.
