Ismételten heves kritikák kereszttüzébe került az izraeli kormány, amely a Ciszjordánia területének felosztására készül.
Az ENSZ főtitkára sürgős tűzszünetet sürget a Gázai övezetben, ahol Izrael szerdán elindította hadműveletét, melynek célja Gázaváros teljes elfoglalása. Ezzel egy időben az izraeli kormány jóváhagyott egy olyan építkezési projektet Ciszjordániában, amely komoly akadályt jelenthet az önálló palesztin állam létrejöttének lehetősége számára.
António Guterres, az ENSZ főtitkára, a közelmúltban felemelte a hangját, miután Izrael meglepően korán megkezdte katonai műveleteit Gázaváros ostromára. "Elengedhetetlen, hogy azonnali tűzszünet lépjen életbe Gázában, hiszen a város elleni katonai akciók elkerülhetetlenül hatalmas pusztítást okoznak" - nyilatkozta Guterres. Ezen kívül arra is figyelmeztetett, hogy a Hamásznak minden feltétel nélkül vissza kell adnia az ötven izraeli túszt, még akkor is, ha feltételezhető, hogy a többségük már nem él.
Izrael közben 60 ezer tartalékost hívott be, amidőn a katonák kimerültségéről, mentális problémáikról és öngyilkossági esetekről érkező aggasztó hírek láttak napvilágot. A politikai vezetés szerdán bejelentette, hogy a megbízott katonai egységek már ellenőrzik a Gázai övezet legnagyobb városának külvárosi területeit. Gázavárost egy katonai illetékes "a Hamász melegágyának" titulálta, hozzátéve, hogy ennek elfoglalásával "leválasztják" a helyi lakosságot a terrorszervezetről.
A gyakorlatban azonban a művelet további palesztin lakosok kitelepítésével járhat, miközben izraeli biztonsági tisztviselők aggódnak a túszok életének veszélyeztetése miatt. A Netanjahu-kormány azonban makacsul kitart álláspontja mellett, hiszen Izrael a Gázai övezet területének körülbelül 75 százalékát uralja. A Hamász viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy Izrael lépései figyelmen kívül hagyják a közvetítők munkáját, miközben ők már elfogadtak egy hatvan napos tűzszüneti és fogolycserét magában foglaló javaslatot.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, sürgette a hadművelet azonnali leállítását, és egy "nemzetközi stabilizációs misszió" létrehozását javasolta Gázában. Macron véleménye szerint az offenzíva súlyos következményekkel járna mindkét nép számára, és elkerülhetetlen katasztrófát idézhetne elő. Franciaország Jordániával és Egyiptommal együttműködve kíván egy átfogó rendezési tervet kidolgozni, amely Macron szerint hozzájárulhat a régió stabilizálásához és a tartós béke megteremtéséhez.
A Palesztin Hatóság megerősítése és a humanitárius segélyek jelentős bővítése lenne a fókuszban.
A francia elnök és Benjamin Netanjahu kapcsolata azonban feszültségekkel terhelt. Az izraeli miniszterelnök azzal vádolja Emmanuel Macront, hogy antiszemita hangulatot gerjesztett, miután Párizs bejelentette a palesztin állam elismerését, amelyre más országok is hasonló lépéseket terveznek.
Jordániából és Berlinből is hangos bírálatok érkeztek. Ajman Szafadi, a jordán külügyminiszter Moszkvában kijelentette, hogy Izrael politikája "mészárlást és éhezést" idéz elő Gázában, ezzel pedig teljesen aláássa a béke lehetőségét. A német kormány véleménye szerint pedig egyre nehezebb megérteni, miként vezethet a katonai eszkaláció a túszok szabadon engedéséhez vagy akár tűzszünethez.
Eközben egy másik színtéren is heves kritikák kereszttüzébe került az izraeli kormány. A kabinet ugyanis zöld lámpát adott az E1 nevű zsidó telep megépítésére, amely a nemzetközi jog értelmében megszállt palesztin földön, Ciszjordániában található.
A vádak alapján a több ezer új otthon építése súlyosan megosztja a palesztin területeket, és azt jelzi, hogy Izrael olyan intézkedéseket hoz, amelyek megakadályozzák egy palesztin állam jövőbeli létrejöttét.
Jeruzsálem 3400 otthont akar építeni az E1 vagy más néven Kelet-1 övezetben és további 350-et egy Hebron melletti zsidó telepen. A Ciszjordániát két részre szakító és az arab többségű Kelet-Jeruzsálemet is elszigetelő projektet a külföldön sokat bírált Bezalel Szmotrics nacionalista pénzügyminiszter forszírozza.
Ciszjordániában félmillió zsidó telepes él az izraeli hadsereg védelme alatt. A projektet amerikai illetékesek is bírálták, az ENSZ szerint pedig létében fenyegeti a "kétállami megoldást".
