Fedezd fel a magyar ügyvédek világát: Meglepő életmód és munkakörülmények a jogi szakma kiemelkedő képviselőinél – Pénzcentrum.
Fakad a titok: a magyar ügyvédek élete a rivaldafény mögött – felfedjük, hogyan zajlik a hétköznapjuk, és miért van, hogy sokan irigykednek rájuk.
Az ügyvédi karrier elindítása nem éppen sétagalopp, különösen akkor, ha valaki nem rendelkezik külső anyagi támogatással. Az egyetem befejezése utáni első három évben ügyvédjelöltként a jogi diploma által meghatározott minimálbérre lehet számítani. Ráadásul a jogi szakvizsga letétele után, ha valaki saját praxist szeretne indítani, az alapszükséglet körülbelül fél-1 millió forint kezdőtőke. A stabil és jövedelmező ügyfélkör kiépítése pedig nem egyik napról a másikra történik: ehhez évek kitartó és szorgalmas munkájára van szükség.
Az idei év során nem csupán az ügyvédekkel foglalkoztunk, hanem az állatorvosok elhelyezkedési lehetőségeit és a gyakran vitatott, költséges kezelések mögött rejlő okokat is alaposan körbejártuk egy rendkívül részletes interjú keretében.
A fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű egyének értékes erőforrást képviselnek a magyar munkaerőpiacon, amely jelenleg komoly munkaerőhiánnyal küzd. Ennek ellenére a hazai vállalatok csak korlátozottan használják ki ezt a potenciális lehetőséget. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása nem csupán anyagi előnyöket hozhat, hanem hozzájárulhat a munkahelyi csapat dinamikájának javításához is. Fontos megemlíteni, hogy jelentős támogatások állnak rendelkezésre a felkészülési és beillesztési folyamatokhoz, amelyek segíthetnek a cégeknek az átállás során. Erről is beszélt Vég Katalin, a Salva Vita Alapítvány ügyvezetője, valamint Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft. ügyvezető igazgatója és a Salva Vita Alapítvány kuratóriumának elnöke a Pénzcentrumnak adott interjújukban. Az interjú során kitértek arra, hogy milyen jövőbeli terveket szőnek az elkövetkező öt évre, és hogyan tudják a digitális fejlődések adta lehetőségeket kihasználni a cégek, hogy minél több megváltozott munkaképességű embert tudjanak foglalkoztatni.
A téma körüli kutatásunk során számos interjúval gazdagítottuk a megértésünket:
"Nem gondolom, hogy általánossá válik az automatikus béremelés, mivel a cégeknek a versenyképességükre kell összpontosítaniuk. A költségek minimalizálása kiemelten fontos a vállalatok számára, és ez vonatkozik a bérekre is" - véli dr. Tóth Ágnes. A Prohuman vezérigazgatójával beszélgettünk a 2024-es munkaerőpiaci trendekről és HR-kérdésekről. A szakember fél éve vezeti Magyarország piacvezető HR szolgáltatóját, korábban 20 évet töltött a felsőoktatásban, többek között a Budapesti Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatójaként dolgozott. Az interjúban érintettük többek között a munkavállalói fizetések alakulását, a cafeteria rendszerek helyzetét és a home office kérdését, elemeztük a legnagyobb HR kihívásokat és beszélgettünk a hazai munkaerőpiac jövőjéről is.
Ha a HR világáról van szó, a bérek kérdése elkerülhetetlen téma, hiszen számos szempontból megosztottságot mutat. 2024-ben továbbra is kiemelt tényező, hogy a munkavállaló nő vagy férfi. Magyarország sajnos még mindig az EU-s átlag alatt teljesít a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőséget mérő mutatók terén. A tagállamok között az egyik legmagasabb arányban vallják azt, hogy a nők elsődleges szerepe a háztartás körüli teendők ellátása, míg a férfiak feladata a jövedelemszerzés. Ennek a gondolkodásmódnak a következményeként a magyar nők bére jelentősen elmarad a férfiakétól, továbbá több mint kétszer annyi időt töltenek el fizetetlen házimunkával.
A nemi sztereotipizálás már az óvodában elkezdődik, de ahhoz, hogy feltérképezzék a fiatalok tapasztalatait, átfogó kutatást végzett az Amnesty International a Nők a Tudományban Egyesülettel és a pécsi Emberség Erejével Alapítvánnyal közösen, ami az óvodától egészen középiskoláig vizsgálja a nemi sztereotípiák megjelenését és azok pályaválasztásra gyakorolt hatásait. Dr. Csernus Fanni, a szervezet nemek közötti egyenlőség szakértője válaszolt a kérdéseinkre a témával kapcsolatban.
A Pénzcentrum korábban már többször is elemezte a diákmunka piacának fejlődését, az egyes munkalehetőségek vonzerejét és a potenciális kereseteket. Most egy friss szereplő véleményeit hallgathatjuk meg a digitális iskolaszövetkezet, az UniYou fiatal ügyvezetőjét, Szili-Török Adriennt. Őt kérdeztük a diákmunkások előtt álló lehetőségekről, arról, hogy milyen értéket képviselnek a munkaerőpiacon azok, akik már releváns munkatapasztalattal büszkélkedhetnek. Emellett arra is fényt derítettünk, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a saját szervezetük megalapítása során, és hogyan alakult a helyzet azóta.
