Hová lett a Svábhegy varázslatos tájából Szent László oltárképe?
Nem csupán költözködéskor tűnhetnek el értékes holmik; ennek a csodás darabnak például egy restaurálási folyamat során veszett nyoma.
A Svábhegyen álló Budapest-Istenhegyi Szent László plébániatemplom az egyik legszebb templom, amit Szent László király emlékezetére hoztak létre. Az egykor még korántsem felkapott hegyen álló imaház templommá alakításra a gyűjtés 1852-ben indult el, amelynek élén báró Eötvös József állt, aki maga is svábhegyi lakos volt.
A gyűjtés annyira eredményes volt, hogy 1860-ra megvalósulhatott a templom felépítése, amelyet Scitovszky János hercegprímás szentelt fel 1860. október 7-én. Ekkor még az a különleges oltárkép díszítette a templom belső terét, amelyet egyesek Than Mór, a korszak kiemelkedő festőművészének ajándékaként emlegetnek, míg más források szerint Ürményi József volt az, aki hozzájárult a templom művészi kincséhez. Az oltárkép a Szent László-legenda híres jelenetét örökíti meg, amikor a lovagkirály a kősziklából vizet fakaszt, szimbolizálva a hit és a csodák erejét.
Alig két évtized elteltével a torony gerendázata annyira megromlott, hogy bármikor összeomolhatott volna. Mivel a plébánia mindössze 50 forintnyi állami támogatást kapott, adománygyűjtést szerveztek a felújítás érdekében. Az összegyűjtött pénz csupán a szükséges összeg tizedét tette ki, így Budapest főváros tanácsa vállalta a fennmaradó 9000 forint biztosítását, ami a mai árfolyamon körülbelül 30 millió forintnak felel meg.
Így vette kezdetét az oltárkép hosszú és viszontagságos története. 1886-ban elkezdődtek a felújítási munkálatok, de ehhez elengedhetetlen volt az oltárkép eltávolítása. Mivel a templom korábban a Krisztinavárosi plébániához tartozott, természetesnek tűnt, hogy oda szállítják. A kép tényleg megérkezett, ám sajnos a visszaútra már nem került sor. A források alapján a műalkotás rejtélyes módon eltűnt, és azóta is ismeretlen helyen kallódik.
A pontos helyszínről és a körülményekről sajnos nem áll rendelkezésre semmilyen információ, csupán annyit tudunk, hogy a krónikák szerint az eltűnt oltárkép helyét Stetka Gyula festőművész új alkotása vette át. Ez a mű szintén Szent László vízfakasztását jeleníti meg, így a vallási témák iránti elkötelezettség megmaradt az új képen is.