Hogyan érhetik el a magyar kis- és középvállalkozások a sikert 2025-ben?

Sikeres kkv-k 2025-ben címmel rendezte novemberi klubját a Portfolio, az MBH Bank támogatásával. A rendezvény célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson a legújabb kkv-kat érintő finanszírozási formákról, állami és uniós támogatásokról, valamint a banki és befektetési lehetőségekről, amelyek segíthetik a vállalkozások növekedését és fejlődését. Az eseményen a vállalkozóknak, cégvezetőknek lehetőségük nyílt személyes konzultációra a szakértőkkel, valamint networkingre más kkv vezetőkkel is.

A magyar kormány egy új, innovatív gazdaságpolitikai akciótervet indít, melynek célja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) dinamikus fejlődésének elősegítése és támogatása. Szabados Richárd, a kkv-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, egy részletes előadás keretében osztotta meg a jövőbeli terveket és a gazdasági kilátásokat, hangsúlyozva a kkv-k szerepét a magyar gazdaság motorjában.

Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv három alapvető pillérre támaszkodik. Az első pillér a megfizethető lakhatás elősegítése, amely a lakosság életminőségének javítását célozza. A második pillér az jövedelmek vásárlóerejének növelése, amelynek keretében a célkitűzés 2028-ra 1000 eurós minimálbér és 1 000 000 forintos átlagkereset elérése. Végül, a harmadik pillér a Demján Sándor Program, amely a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) átlagos méretének megduplázását tűzte ki célul, ezzel támogatva a gazdaság növekedését és versenyképességét.

Az államtitkár kifejtette, hogy 2025-re a GDP növekedésének mértéke meghaladhatja a 3 százalékot, ami a várható inflációs nyomás csökkenésével és a gazdasági stabilitás javulásával válik lehetővé. E környezet megteremtésével a vállalkozások számára is nyílnak új távlatok, amelyek lehetőséget adnak a jövőbeli tervezésre és előrelátó lépések megtételére. Szabados Richárd hozzátette, hogy a hazai cégek külső finanszírozás iránti érdeklődése még mindig elmarad az uniós átlag szintjétől.

Szabados Richárd véleménye szerint a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztésének kulcsa nem a mennyiség, hanem a minőség. Jelenleg Magyarországon körülbelül 1 millió aktív vállalkozás működik, ebből körülbelül 260 ezer kis- és középvállalkozás játszik jelentős szerepet a gazdaság dinamizálásában. Az exportpiacra belépő cégek száma mindössze 34 ezer, és közülük csupán 14 ezer rendelkezik magyar tulajdonosi háttérrel. Ez az arány arra figyelmeztet, hogy a hazai vállalkozások versenyképességének növelésére van szükség, hogy erősebb jelenlétet biztosítsanak a nemzetközi piacon.

A kormány úgy határozott, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlődésének ösztönzése kiemelt cél, mivel ez lehetőséget biztosít arra, hogy több vállalkozás is csatlakozhasson a gazdasági növekedést valóban támogató körhöz. E célkitűzés részeként indították el az Új gazdasági akcióterv keretében a Demján Sándor programot, amely különféle formákban, mint például hitel, támogatás, tőke és tanácsadás, valamint ezek kombinációjával segíti a vállalkozások előrelépését.

A program célja, hogy több mint 1000 milliárd forintnyi visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatással támogassa a vállalkozói szektort. Az elvárás az, hogy a cégek aktívan részt vegyenek a fejlődésben, vállaljanak kockázatokat, ezzel is hozzájárulva a hazai vállalkozói közösség sikerességéhez.

Az MBH Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója, Nyisztor Péter, optimista jövőképet vázolt fel a magyar gazdaság és a vállalati hitelezés terén. Előadásában kiemelte, hogy 2025-re a magyar gazdaság várhatóan dinamikusan fellendülhet, a fogyasztás élénkülése és a beruházások konszolidálódása révén. "A közeljövőben a mérsékelten javuló európai konjunktúra is hozzájárulhat ehhez a folyamathoz" - mondta. A szakértő szerint a kereskedelmi bankok a vállalati hitelkereslet folyamatos növekedésére számítanak. Nyisztor továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a piaci hitelek kamatai normalizálódnak, ami kedvezően befolyásolhatja a vállalatok finanszírozási lehetőségeit.

Az előadás során kiemelték, hogy a forgóeszköz hitelek aránya továbbra is magas, és a regionális szinten tapasztalható növekedési ütem is jelentős. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok aktívan keresnek rövid távú finanszírozási lehetőségeket. Nyisztor Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy a devizahitelek aránya emelkedik, míg a támogatott hitelek mértéke csökken. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a cégek egyre inkább a piaci alapú finanszírozás irányába mozdulnak el.

A nemzetközi színtéren végzett összehasonlítások alapján az MBH Bank szakértője rámutatott arra, hogy Magyarországon még bőven van lehetőség a hitelezés kiteljesedésére. Ez azt jelzi, hogy a pénzügyi szektorban a vállalati hitelezés terén számos új lehetőség rejlik. Ugyanakkor az előadás során említették, hogy a beruházási kilátások kissé visszaestek. Ez a jelenség arra figyelmeztet, hogy a vállalatok mostanság óvatosabb megközelítést alkalmaznak hosszú távú befektetéseik tervezésekor, figyelembe véve a jelenlegi gazdasági körülményeket.

Az MBH Bank mikro- és kisvállalati üzletfejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója, Illés Zoltán, részletesen ismertette a bank által kínált támogatott hitellehetőségeket.

"A 2016-ban létrehozott MFB Pont hálózatunkon keresztül már közel 600 milliárd forint értékben nyújtottunk szakszerű támogatást ügyfelek ezreinek" - hangsúlyozta az igazgató. Ez a segítségnyújtás európai uniós forrásokból finanszírozott 0%-os hitelprogramok és vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált kedvezményes hitelek formájában valósult meg.

Illés Zoltán két fontos támogatási programot mutatott be, amelyek célja a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésének elősegítése. Az első program, a GINOP - KKV Technológia Plusz Hitelprogram, a vállalkozások termelékenységének fokozására és a hozzáadott érték növelésére összpontosít. Különös hangsúlyt fektet az energiahatékonysági beruházásokra, valamint a modern termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek kiépítésére. A második program, a DIMOP Plusz, a digitális technológiák bevezetését és fejlesztését támogatja, így segítve a hazai vállalkozások modernizálódását. Az MBH Bank országszerte 154 MFB Pont Plusz fiókjában áll készen a pályázatok iránt érdeklődők számára, ahol tapasztalt tanácsadók segítik a vállalkozásokat a pályázati anyagok elkészítésében.

Ezek a programok remekül tükrözik, hogy a pénzintézet milyen fontosnak tartja a hazai vállalkozói szektor növekedését, különösen a technológiai és digitális innovációk terén.

Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója, aki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért is felelős miniszteri biztosként tevékenykedik, értékes tájékoztatást nyújtott az Európai Unió költségvetésének alakulásáról, valamint a közvetlen támogatások jelentőségéről.

Az EU költségvetésén belül a közvetlen támogatások aránya folyamatosan nő. A 2021-2027-es ciklusban ez már 377 milliárd eurót tesz ki. Az ügyvezető igazgató rámutatott arra, hogy Magyarországon és a régió többi országában a közvetlen EU-alapok ismertsége jóval alacsonyabb az operatív programokhoz képest. Ez a tény rávilágít arra, hogy szükség van a közvetlen támogatási lehetőségek szélesebb körű megismertetésére.

Petri Bernadett hangsúlyozta az egységes piac kulcsfontosságú szerepét, amelyet az EU szívének titulált. E célkitűzés megvalósítása érdekében egy specifikus programot indítottak útjára. Az egységes piac ambiciózus célja, hogy a világ egyik legnagyobb kereskedelmi területévé váljon, ahol az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szinte korlátlanul áramolhatnak, mint ahogyan az egy ország határain belül is történik.

"Az uniós polgárok számára lehetőség nyílik arra, hogy határokon átívelően utazzanak, tanuljanak és dolgozzanak" - emelte ki az igazgató. Hozzátette, hogy a program célja továbbá, hogy a fogyasztók biztos kézből származó termékeket választhassanak a piacon, miközben élvezhetik a kiemelkedő élelmiszer-biztonság előnyeit.

Az előadás hangsúlyozta, hogy az EU költségvetésében a közvetlen támogatások szerepe folyamatosan növekszik. E támogatások megismertetése és hatékony felhasználása rendkívül fontos lehet Magyarország és a környező országok számára is, hiszen ezek hozzájárulhatnak a gazdasági fejlődéshez és a régió versenyképességének növeléséhez.

A rendezvényt záró panelbeszélgetésen vállalkozásvezetők és pénzügyi szakemberek vitatták meg a jelenlegi gazdasági helyzetet és annak hatásait a beszállítói láncokra. A beszélgetésen részt vett Boross Dávid, az Oázis Kertészeti Kft. ügyvezetője, Garamvölgyi Balázs, az MBH Forrás Pénzügyi Tanácsadó és Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója, Nagy László, a VisibleCrossing ügyvezetője, Rigó Péter, a RIGO Kft. ügyvezetője, valamint Szarka László, az MBH Bank középvállalati hálózatirányítási igazgatója. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt évek gazdasági kihívásai, különösen az energiaárak emelkedése, jelentősen megnövelték a beszállítók költségeit. Ennek következtében a beszállítók kénytelenek voltak árat emelni, amit továbbhárítottak a megrendelőkre és végső soron a fogyasztókra.

"A beszélgetés során elhangzott, hogy a külföldi vállalatok jelenleg olyan beszállítókat keresnek, akik a korábbi évekhez képest kedvezőbb árakat tudnak kínálni." Ez a jelenség arra utal, hogy a cégek folyamatosan arra törekednek, hogy optimalizálják kiadásaikat, miközben megőrzik versenyképességüket a mostani gazdasági kihívások közepette. Ezzel a helyzettel új kihívások elé néznek a beszállítók, akiknek ügyesen kell balanszírozniuk a költséghatékonyság és a minőség között, mindeközben pedig próbálják megőrizni vagy akár növelni piaci részesedésüket.

A vállalatvezetők óvatos optimizmussal tekintenek a 2025-ös év elé, különösen azok, akik a hazai piacra összpontosítanak. Ezzel párhuzamosan többen is megemlítették a német gazdaság gyenge teljesítményét, amely közvetlen hatással van a magyar kis- és középvállalkozásokra, akik a legnagyobb európai piac részesedésével bírnak. A banki szakértők véleménye szerint a vállalatok ezen a területen elkezdik kihasználni a digitalizációs és innovációs projekteket, miközben a vezetők egyre összetettebb stratégiákat dolgoznak ki - például a banki finanszírozási lehetőségek és a pályázatok összehangolására. A cégek fizetőképessége azonban a gyakorlatban nem mutat jelentős változást: a vállalkozók ügyesen alkalmazkodtak a folytonosan változó piaci környezethez, és felkészültek a lehetséges kihívásokra.