A hasnyálmirigyrák három korai figyelmeztető jele: kezdetben akár gyomorrontásnak is nézhető.

A hasnyálmirigyrák jelei sokszor összetéveszthetők egyszerű gyomorpanaszokkal, ezért fontos, hogy legyünk éberek a figyelmeztető tünetekkel kapcsolatban. Érdemes alaposan megismerni ezeket a jeleket, hogy időben észlelhessük a problémát.

Fedezzük fel a hasnyálmirigy legjellemzőbb betegségeinek tüneteit. A hasnyálmirigy betegségei két fő csoportra oszthatók: gyulladásos és daganatos állapotokra. Nézzük meg közelebbről, mik is ezek a kórképek és milyen jeleket mutatnak!

A latin elnevezésével pankreászként (pancreas) ismert szerv legfőbb betegségei közé tartoznak a gyulladások. Különösen figyelemre méltó az akut gyulladás, amely komoly kockázatokat hordoz magában.

Közismert tény, hogy a szervezetben epekövek alakulhatnak ki, és ha ezek a hasnyálmirigy-vezeték, más néven az Oddi-záróizom környékén akadnak meg, az emésztőnedvek nem tudnak szabadon áramlani. Hosszú távon ez a helyzet oda vezethet, hogy a hasnyálmirigy elkezdi "felfalni" saját sejtjeit. A kórházba érkező páciensek körülbelül 80%-a epekő vagy alkoholizmus következtében szenved különféle problémáktól!

A nőknél valószínűbb, hogy az előbbi lehet a jellemző, míg a férfiaknál inkább az utóbbi eshetőség valószínű.

Intenzív felhasi fájdalom léphet fel, amely akár a hátba is kisugározhat. Gyakran még a legerősebb fájdalomcsillapítók sem nyújtanak enyhülést, és a fájdalom mellett súlyos hányás is megjelenhet. Tüneteként láz, vérnyomás-ingadozás és szédülés is jelentkezhet, súlyosabb esetekben pedig tudatzavar is előfordulhat. Ez a helyzet sürgős orvosi beavatkozást igényel! A diagnózis felállításához röntgen, ultrahang vagy CT vizsgálatok segíthetnek az epekövek és a gyulladás pontos megjelenítésében.

Enyhe esetekben a betegek számára teljes diétát alkalmaznak, amely során kizárólag vénás táplálásra építenek. Súlyosabb állapotokban viszont intenzív osztályos ellátás válik szükségessé, ahol folyamatosan figyelik a betegek állapotát: infúziós kezelés, légzéstámogatás, oxigénellátás és egyéb beavatkozások révén. Esetenként műtéti beavatkozásra is szükség lehet az elhalt vagy fertőzött szövetek eltávolítása érdekében.

Az epekövesség következtében kialakuló pankreatitisz esetén indokolt az epehólyag eltávolítása, azonban ezt a lépést csak a gyulladás megszűnését követően szabad megtenni.

A hasnyálmirigy tartós gyulladásának legfőbb kiváltó oka általában az alkoholizmus. Ezen kívül, bár ritkábban, de más tényezők is szerepet játszhatnak, mint például daganatos megbetegedések, elzáródások vagy akár genetikai hajlam is.

A köldök körüli fájdalom lehet állandó jellegű, vagy időszakos fellángolások formájában jelentkezhet heveny gyulladásokkal. A folyamat során az emésztő enzimeket előállító sejtek fokozatosan elhalnak, ami végül ahhoz vezet, hogy a fájdalom is megszűnik. A beteg széklete jellegzetesen bűzös, emésztetlen, zsíros és világos árnyalatú. Amennyiben az inzulintermelő sejtek is károsodnak, cukorbetegség is kialakulhat. A diagnózis felállítása a tünetek, a vérvizsgálatok (mint például a vércukorszint) és a képalkotó vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével történik.

A hasnyálmirigy-gyulladás két fő formában jelentkezhet: hirtelen, akut epizódokkal, vagy pedig folyamatosan, krónikus állapotban, amikor a tünetek gyakran enyhébbek, de rendszeresen visszatérnek.

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén a tünetek időről időre megjelenhetnek, változó intenzitással, lehetnek enyhék vagy súlyosabbak is. A hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek csökkent szintje miatt a zsírok lebontása nehézkessé válik, ami különböző problémákhoz vezethet, mint például:

Legfontosabb az alkoholfogyasztás azonnali és teljes abbahagyása. Koplaltatás, vénás táplálás kímélő hatású.

A későbbiekben az étrend jellemzője a csökkentett fehérje- és zsírtartalom, míg a szénhidrátok aránya magasabb lesz. Ekkor felmerülhetnek különböző orvosi beavatkozások, például a hasnyálmirigy kimenő idegeinek injekciózása, vagy akár sebészeti eljárások is, mint a pankreász bizonyos részeinek eltávolítása.

Gyógyszerek: emésztőenzim-készítmények, javítják a tápanyag-felszívódást, csökkentik a széklet bűzösségét, esetleg adható még savkötő, fekélygátló szer is.

A rosszindulatú daganatok körében a leggyakoribb forma az adenokarcinóma, amely a hasnyálmirigy vezetékét borító sejtekből alakul ki. Ez a betegség különösen férfiaknál fordul elő gyakrabban, valamint azoknál, akik erősen dohányoznak vagy krónikus gyulladással küzdenek. A diagnózis általában 50 éves kor felett történik.

A hasnyálmirigyrák korai szakasza gyakran rejtve marad, mivel jellemzően nincsenek egyértelmű tünetei. Ez a jelenség jelentősen megnehezíti a betegség időben történő észlelését. Bár léteznek olyan kezdeti jelek, amelyek esetleg a rák jelenlétére utalhatnak, ezek sokszor más, kevésbé súlyos egészségügyi problémák következményeként is megjelenhetnek.

A cukorbetegség megjelenése figyelmeztető jelként szolgálhat, mivel a hasnyálmirigy daganatai befolyásolhatják az inzulin termelését és működését. A cukorbetegség jelei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés (különösen éjszaka), a tartós fáradtság és a nem szándékos fogyás vagy izomtömeg csökkenés.

A késői stádiumú hasnyálmirigyrák általában akkor mutatkozik meg, amikor már áttétek képződtek más szervekben. Ekkor a beteg különféle tüneteket tapasztalhat, mint például intenzív fájdalom és jelentős fogyás, amely legalább 10%-ot is elérhet. A fájdalom gyakran a has felső részéből kiindulva sugárzik más testrészekbe. Emellett a bőr és a szem sárgulása, valamint a testszerte jelentkező viszketés is jellemző lehet. A betegség előrehaladott állapotában a lép megnagyobbodhat, és a kitágult vénák miatt nyelőcsővérzés is előfordulhat. A korai diagnózis nehézségei miatt a képalkotó vizsgálatok gyakran nem elegendőek; ilyenkor a szövetmintavétel válik kulcsfontosságúvá a pontos diagnózis felállításában.

A kilátások sajnos nem kedvezőek; a diagnózis felállítása után a betegek körülbelül 2%-a éli meg az ötödik évet. A műtéti beavatkozás lehetősége felmerülhet, különösen a hasnyálmirigy és a nyombél együttes eltávolítása esetén. Más esetekben csupán a tünetek enyhítése érdekében végzett kezelésekre van lehetőség.

A hasnyálmirigyben előforduló cisztadenokarcinóma egy különleges és ritka daganattípus, amely az esetek mindössze 5%-át teszi ki. E daganat esetében kedvezőbb a túlélési esély, mivel jellemzően kevesebb áttétet mutat.

Ezek a daganatok mind az egyes anyagok előállításának vagy annak túlzott mértékű előállításának következményei.

Az inzulinóma egy olyan ritka daganat, amely a hasnyálmirigyből származik, és a vércukorszintet csökkentő inzulin túlságos termelését idézi elő. Ennek következtében a betegség tünetei változatosak és sokszor nehezen észlelhetők, ezért diagnózisát általában kórházi környezetben állítják fel. A kezelési lehetőségek közül a műtét a legelterjedtebb és leghatékonyabb megoldás.

A gasztrinóma egy olyan endokrin tumor, amely a gyomorban található, és a sav- valamint enzimtermelést fokozó gasztrin hormon túltermelésével jár. Ennek következtében különféle emésztési problémák léphetnek fel, például hasi fájdalom, fekélyek vagy akár vérzés. Amennyiben a betegség nem terjed át más emésztőszervekre, egyes esetekben műtéti beavatkozással kezelhető. Ha viszont áttétek alakulnak ki, a kemoterápia válhat szükségessé a további kezelés érdekében.

A glukagonóma egy ritka endokrin daganat, amely a vércukorszintet emelő glukagon hormon túltermeléséből ered. E betegség előfordulása főként nőknél figyelhető meg, és a diagnózist követően általában rákos elváltozásnak minősül, a statisztikák szerint körülbelül 80%-ban. A glukagonóma fokozatosan fejlődik ki, és jellemzően cukorbetegséghez és súlycsökkenéshez vezethet. A betegség egyik jellegzetes tünete a vándorló, vörösesbarna bőrkiütés, amely a test különböző részein megjelenhet. A vérképvizsgálatok során megfigyelhető a glukagonszint emelkedése is. Ideális esetben a daganat operációval eltávolítható, de ha ez nem lehetséges, kemoterápiás kezelések alkalmazása is szóba jöhet.