A magyarok diadalt arattak!
Romániában hétpárti parlament jön létre, miután a hétvégén megtartott választások során két új, kisebb párt – az SOS Romania és a Fiatal Emberek Pártja (POT) – sikerrel szerepelt, mindkettő a Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kivált politikusok által alapítva. A hétfőn közzétett részeredmények, amelyek a külföldi választókörök zárása után 99,6 százalékos feldolgozottságot tükröznek, megerősítik ezt az eredményt.
A választások során a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) 22%-os eredménnyel végzett, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb román párt ismételten megismételte elődpártja legrosszabb teljesítményét, amely 1996-ra datálható. A legutóbbi, 2020-as választások alkalmával a PSD a szavazatok 29%-át tudta megszerezni, ami jelentős csökkenést mutat az előző eredményhez képest.
Eddigi nagykoalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága a négy évvel korábbi 25,5 százalékról 14 százalékra zsugorodott.
A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), amely korábban centrista és progresszív nézeteket is képviselt, most a jobbközép pártok közé sorolja magát. A párt a legutóbbi választásokon a szavazatok 12,2%-át szerezte meg, miután a júniusi EP-választásokon elszenvedett csalódást követően Elena Lasconi került a vezető pozícióba. Az alkotmánybíróság által még mindig nem megerősített eredmények szerint Lasconi múlt héten sikeresen bejutott az elnökválasztás második fordulójába.
Az országos átlagnál kedvezőbb arányban voksoltak a magyar közösség tagjai, amelynek eredményeként a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistái 6,4 százalékos támogatottságot könyvelhettek el az országos színtéren.
A legutolsó népszámlálás során a román állampolgárok közül, akik ismert nemzetiségűek, 6 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy magyar identitást hordoznak.
Az RMDSZ legutóbb 2000-ben tudott hasonlóan kedvező eredményt elérni, amikor 6,8 százalékot kapott a parlamenti választásokon. Ekkor a népszámlálási adatok alapján Románia lakosságának 6,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy magyar nemzetiségű.
Az SOS Románia, amely a szavazatok 7,6%-át nyerte el, egy különös politikai formáció, amelyet Diana Șoșoacă alapított. A politikus 2020-ban az AUR (Allianz für die Einheit der Rumänen) színeiben szerzett szenátori mandátumot, azonban később kizárták a pártból. Șoșoacă a közéletben való megjelenését rendszeres provokációkkal és botrányokkal tette emlékezetessé. 2024-ben az SOS Románia jelöltjeként európai parlamenti mandátumot is elnyert. Az elnökválasztáson való részvételét azonban az alkotmánybíróság megakadályozta, mivel kijelentései az alkotmányos rend megdöntésére uszítottak.
A román média értesülései szerint a POT párt, amely a választások első fordulójában 6,3 százalékos eredményt ért el, a legtöbb szavazatot gyűjtötte össze. Ez a párt Călin Georgescu mögött áll, aki a Vasgárda egykori antiszemita és magyarellenes nézeteivel is összefonódik. A POT-ot Anamaria Gavrilă alapította 2023-ban, aki korábban az AUR listáin szerzett parlamenti mandátumot, de egy év elteltével kilépett a pártból, és jelenleg Hunyad megyei parlamenti képviselőként dolgozik.
A POT a parlamenti választások előtti héten, a "TikTok-jelöltént" emlegetett Georgescu meglepetésszerű berobbanását követően jelent meg először a közvéleménykutatásokban, mint a parlamenti képviseletre esélyes párt.
Az AUR a szavazatok 18%-át szerezte meg, ezzel kétszeresére növelve korábbi parlamenti képviseletét.
A hétvégén lebonyolított parlamenti választásokon 9 millió 455 ezer választó járult az urnákhoz, ami 52,5 százalékos részvételt jelent.
Romániában húsz év telt el azóta, hogy a parlamenti választásokat külön időpontban tartják az elnökválasztásoktól, amelyek mindig is nagyobb figyelmet vonzanak. E periódus alatt a törvényhozási választásokon soha nem sikerült elérni az 50 százalékos részvételi arányt.
A legnagyobb - 58,8 százalékos - arányban Hargita megyében járultak urnákhoz a választók. Bihar megyében 56,7, Kovászna megyében 53,8 százalékos volt a részvétel.
A nyugati területen a részvételi arányok a következőképpen alakultak: Arad megyében 48,43%-os részvételt regisztráltak, míg Fehér megyében ez az arány 52,78% volt. Hunyad megyében 49,10%-os részvétel történt, Krassó-Szörény megyében 43,25%-os, végül Temes megyében 48,92%-ban vettek részt a választásokon.
