Így lép színre a ringben Európa, Trump Amerikája és Kína harca.
Az Európai Bizottság legújabb gazdaságélénkítő terve, a Versenyképességi Iránytű, forradalmasíthatja az európai gazdaságot. A program fő fókuszában az innováció, a karbonsemlegesség, a digitalizáció és az ipari versenyképesség erősítése áll, miközben célja a bürokratikus és adminisztratív terhek csökkentése is. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke a stratégia ismertetésekor hangsúlyozta, hogy a lakossági megtakarítások és a magánbefektetések növelésével akár 12-15 ezer milliárd eurós forrást is sikerülhet mozgósítani a tervek végrehajtására.
Január 29-én, szerdán mutatta be végül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió versenyképességét javítani akaró Versenyképességi Iránytű (Competetivness Compass) névre keresztelt gazdaságélínkítő stratégiáját, pontosabban az annak végrehajtásához kapcsolódó menetrendjét.
A tervet eredetileg még január 15-én mutatták volna be, ugyanakkor Ursula von der Leyen betegsége miatt azt két héttel későbbre halasztották.
Von der Leyen sajtótájékoztatóját azzal a gondolattal indította, hogy bemutassa az európai gazdaság alapjait: egy erős ipari bázis, magasan képzett munkaerő és egy hatalmas, egységes piac alkotja. Az Európai Unió a világ második legnagyobb gazdasági erejével bír, amely a legnagyobb kereskedelmi tevékenységet is magáénak tudhatja. Továbbá, az unió kiemelkedő előnye a stabil jogi környezet, valamint az, hogy a fejlett országok között Európában a legnagyobb a várható élettartam.
Ahogy megfogalmazta, Európa nem csupán erősségekkel, hanem gyengeségekkel is rendelkezik: gazdasági modellje túlságosan az alacsony költségű kínai munkaerőre, az olcsó orosz energiaforrásokra és a biztonságának kiszervezésére alapozott.
De ennek a periódusnak már leáldozott.
Az Európai Unió versenyképessége folyamatosan elmarad az Egyesült Államok és Kína mögött, ami már az első ciklus végén is középpontba került a bizottság munkájában. Enrico Letta 2024 áprilisában tette közzé az egységes piac jövőjéről szóló jelentését, míg Mario Draghi szeptemberben mutatta be az Unió versenyképességét elemző dokumentumát.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az újonnan bemutatott Versenyképességi Iránytű két jelentés eredményeire és az Európai Tanács által, a tagállamok állam- és kormányfői által meghatározott irányelvekre épül. A tagállamok vezetői már a novemberi budapesti informális csúcstalálkozón elfogadták ezt a témát érintő Budapesti Nyilatkozatot.
Mint von der Leyen elmondta, a mostani stratégiának a legfőbb célja, hogy megteremtsék az unió versenyképesség fejlesztésének a finanszírozását, valamint annak végrehajtását uniós és tagállami szinten is koordinálják.
A stratégiai megközelítés három alapvető pillérre épül:
Ahogyan von der Leyen is hangsúlyozta, az Európai Unióban a start-up vállalkozások száma viszonylag alacsony, és az innovációs tevékenységek szintje is elmarad az Egyesült Államok és Kína mögött. Az Európai Bizottság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a kontinens vállalatai közül csupán egy a hét közül meríti ki a digitális fejlődés adta lehetőségeket; például a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása is csak a cégek kis hányadára jellemző.
Von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Unió komoly forrásokat fog allokálni a mesterséges intelligencia fejlesztésére, ezen kívül pedig olyan modern technológiákra is fókuszál, mint a robotika és a kvantummechanika. Ezek az újítások nemcsak saját területükön hozhatnak áttörést, hanem más iparágakban is jelentős előnyöket nyújthatnak a jövőben.
Azt ígérte, hogy csökkenteni fogják az akadályokat a cégek számára, ami alatt leginkább a bürokratikus terheket és adminisztrációs előírásokat értette.
A tőke áramlásának egyszerűsítése a tagállamok között nemcsak a gazdasági integrációt erősítené, hanem bátorítaná a lakosságot is, hogy megtakarításaikat az európai piacon helyezzék el. Ezáltal nemcsak a helyi befektetések növekednének, hanem a közös gazdasági fejlődés is új impulzusokat kapna.
A stratégia a bürokratikus terhek, valamint a zöld szabályok egyszerűsítését is tartalmazza, ami miatt többen is azzal kritizálták von der Leyent, hogy az előző ciklusában bemutatott környezetvédelmi reformcsomaggal, az Európai zöld megállapodással (European Green Deal) ellentmond a most bemutatott Versenyképességi Iránytű.
Von der Leyen egyértelműen kiemelte, hogy a 2050-re tervezett dekarbonizált gazdaság továbbra is kiemelt célkitűzés, és hangsúlyozta, hogy az EU a zöld megállapodás keretein belül folytatja az előrehaladást a mostani stratégiával is.
Az Európai Bizottság elnöke továbbra is elkötelezett a környezeti fenntarthatóságot elősegítő vállalatok és technológiák iránt, amelyek között a cleantech cégek kiemelkedő szerepet játszanak. Az EU már most is élen jár ezen a területen világszerte, azonban ahhoz, hogy ez a vezető pozíció a jövőben is megmaradjon, elengedhetetlen, hogy jelentősebb befektetéseket eszközöljünk.
Kifejtette, hogy az Európai Bizottság szoros együttműködésben fog dolgozni a hagyományos iparágakkal, amelyek jelenlegi működése nem fenntartható. Céljuk, hogy támogassák ezeket az ágazatokat az átmeneti folyamatok során. Például ide tartozik az autóipar, de a energiaipar és a nehézipar is a figyelem középpontjába kerül.
Ahogy emlékeztettek rá, az ukrajnai háború 2022. február 24-i kitörése előtt már rekordszámú energiaárakat tapasztaltunk. Ez a helyzet tovább súlyosbodott, amikor Európa jelentős része áttért az orosz gázról más forrásokra, ami az energiaárak drámai emelkedését eredményezte a vállalatok számára. Ursula von der Leyen véleménye szerint már a háború előtti szintű árakat fizetünk, azonban ezek még mindig kifejezetten magasak. A javasolt intézkedések célja ezeknek a költségeknek a csökkentése, és az Európai Bizottság pár héten belül be fogja mutatni az erre vonatkozó rendeletjavaslatot.
A harmadik pillérről Ursula von der Leyen azt mondta, hogy Európa egy nyitott piac, amivel könnyű kereskedni: a világon 76 országgal folytat kereskedelmet az Európai Unió tagállamai, akik közül a többnek is az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere. Emellett a világon megtermelt GDP listáján a harmadik helyen áll Kína és az Egyesült Álalmok után - 2021-ben a világ GDP-jének a 15,2 százalékát az EU adta, míg az első Kína esetén ez a szám 18,9 volt.
Az ellátási láncok fenntartása kiemelkedően fontos, ezért az Európai Bizottság a jövőben új gazdasági megállapodásokat tervez kötni több országgal. Ennek célja, hogy biztosítsa a kritikus nyersanyagok folyamatos rendelkezésre állását az Európai Unió területén. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU helyben kíván befektetni, ahol a nyersanyagok elérhetők, így nemcsak az EU, hanem az érintett országok is profitálhatnak ebből a stratégiából.
Von der Leyen továbbá bejelentette, hogy a három fő pillér mellett az Európai Bizottság öt horizontális célt is kijelölt.
Van egy elképzelésünk, van egy részletes menetrendünk, és megvan a politikai elszántságunk is. Most már csak a gyorsaság és az összefogás a kulcsfontosságú. A gyorsaságra azért van szükség, mert a világ nem áll meg, az egység pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy megvalósíthassuk politikai céljainkat.
- zárta a Versenyképességi Iránytű bemutatóját von der Leyen.
