A szüleid válása nem csupán egy nehéz élethelyzet, hanem hosszú távú következményekkel is járhat, amelyek hatással vannak az egészségedre még évtizedekkel később is. A gyermekkorban átélt családi feszültségek és a szülők elválásának érzelmi terhei olyan n

Az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetett arra, hogy bizonyos betegségek 2025-re jelentős mértékben felerősödhetnek és elterjedhetnek. Ezek nem csupán a hétköznapi náthák, hanem komolyabb egészségügyi problémák, amelyek komoly kihívások elé állíthatják a globális közegészségügyet.

Az X-betegség, a Covid-19 és a kanyaró folyamatosan a tudományos közösség és az egészségügyi szakemberek figyelmének középpontjában áll. Ezek a kórokozók a 2025-re előrejelzett legveszélyesebb betegségek között foglalnak helyet. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen olyan régóta ismert problémák is fennállnak, mint a kolera, valamint a szúnyogok által terjesztett Dengue-láz, amely már Európában is komoly kihívásokat jelent. Az orvosi közösség továbbra is keresi a megoldásokat a megelőzés és a kezelés terén.

ami akár a következő nagy pandémiáért is felelős lehet - figyelmeztetett a Mirror szerint egy orvos, Dr. Michael Head, aki szerint a világ nincs felkészülve az esetszámok hirtelen megugrására.

Az X betegség - amely lényegében egy egyelőre ismeretlen fertőzés elnevezése - a következő 11 másik veszélyes betegség között van, amelyek miatt az orvosok leginkább aggódnak. A kanyaró, a kolera, a rüh, a madárinfluenza és még egy Covid-járvány 2.0 is felkerült a tudósok 2025-ös legfélelmetesebb fertőzéseinek listájára. Nézzük ezeket végig.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben X-betegségként azonosította azt az eddig ismeretlen kórokozócsoportot, amelyet sürgős kutatási szükségletekkel rendelkező betegségek prioritási listájára is felvett.

A WHO szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban október 24. és december 5. között több mint 400 diagnosztizált megbetegedésről számoltak be. A leggyakoribb tünetek a láz, a fejfájás, a különböző testfájdalmak és az erős köhögés voltak. A legsúlyosabb esetek azonban gyakran extrém alultápláltsághoz kapcsolódnak.

sokkal inkább az, hogy a Covid-járvánnyal ellentétben erősen felkészültek legyenek a kormányok, ha jön egy újabb világjárvány.

A dengue-láz egy olyan vírusos betegség, amelyet legfőképpen szúnyogok terjesztenek. Évente számos tízmillió esetet dokumentálnak világszerte, és sajnos körülbelül 25 000 ember veszti életét a betegség következtében.

Leginkább Dél-Amerika és Délkelet-Ázsia területén tapasztalható, de az utóbbi időszakban egyre gyakoribbá váltak a jelentések Dél-Európából is, ami főként az éghajlatváltozás következményeként értelmezhető.

A vírus jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz, beleértve a lázat, fejfájást, ízületi fájdalmat és jellegzetes, enyhén emelkedett foltokból álló kiütések is tarkítani kezdik a testet. A legsúlyosabb esetekben fogínyvérzéshez, ismételt hányáshoz és súlyos gyomorfájdalomhoz vezethet a fertőzés.

Hunter professzor figyelmeztetett arra, hogy 2024-ben Európában mindössze egy megerősített chikungunya-esetet regisztráltak, ám a következő évben várhatóan emelkedni fog a számuk. A chikungunya egy olyan vírusfertőzés, amelyet egy másik szúnyogfaj terjeszt, és hasonlóságot mutat a mayaro vírus és a Ross River vírus által okozott megbetegedésekkel.

A vírus szinte kizárólag Dél-Amerikában ütötte fel a fejét, különösen Brazíliában, ahol 2024 augusztusától októberéig lenyűgöző 400 000 feletti megbetegedést jegyeztek fel.

A legtöbb chikungunya-ban szenvedő embernél az első fertőzés után öt nappal ízületi fájdalom és láz jelentkezik. A betegek általában egy hét után jobban érzik magukat, de súlyos és legyengítő ízületi fájdalmat okoz a megbetegedés, amely hónapokig tart.

A nyugat-nílusi vírus a fertőzött emberek körülbelül 80%-ánál észrevétlenül jelen van, míg a fennmaradó 20%-nál súlyos, akár halálos kimenetelű nyugat-nílusi lázhoz vezethet. A vírus terjedése főként szúnyogcsípések révén történik, de vérátömlesztés vagy szervátültetés során is átadható.

A legrosszabb esetben a nyugat-nílusi láz nyugat-nílusi neuroinvazív betegséggé (WNND) fejlődhet. A WNND közvetlenül az idegrendszert érinti, és magában foglalhatja a fejlődő agyhártyagyulladást, agyvelőgyulladást és akut petyhüdt myelitist.

A betegség tünetei közé tartozik a fejfájás, a láz, a fáradtság és a megnagyobbodott nyirokcsomók. Néhány érintettnél viszkető bőrkiütések is megjelenhetnek, melyek a háton, a karokon vagy a test középső részén tűnnek fel.

A kanyaró egy rendkívül súlyos légúti betegség, amely különösen kisgyermekeket veszélyeztet. 2023-ban globálisan több mint 107 000 ember vesztette életét a kanyaró következtében, és a halálesetek többsége öt éven aluli gyermekeket érintett.

Ez a vírus rendkívül könnyen terjed, és a közvetlen kontaktusban lévő, oltatlan egyének körülbelül 90%-át megfertőzi. Az utóbbi években a kanyaró előfordulásának növekedése tapasztalható a nyugati országokban, amit nagyrészt a vakcinázási arány csökkenése okoz. Míg 2019-ben a gyermekek 86%-a megkapta az első kanyaró elleni oltást, addig 2023-ra ez az arány 83%-ra csökkent.

Dr. Head kifejtette:

A fertőzés kezdetben influenzaszerű tünetekkel jelentkezik, majd ezt követően alakul ki a jellegzetes kanyarókiütés. Ezek a kiütések nagy, egymáshoz tapadó bőrfoltokat formálnak, amelyek az arcról indulva fokozatosan elérik a test többi részét.

A koronavírus továbbra is velünk van, és a háttérben folyamatosan aktív. Magyarországon több kórházban már bevezették a látogatási tilalmat, mivel az esetszámok ismét emelkedésnek indultak.

Dr. Head hangsúlyozta, hogy az oltások, a gyógyszerek és a diagnosztikai módszerek jelentős mértékben csökkentették a COVID-19 közegészségügyi következményeit. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vírus továbbra is jelen van, így a fokozott óvatosság elengedhetetlen.

A kolera komoly globális közegészségügyi kihívást jelent – figyelmeztetett a WHO. Ez a betegség súlyos hasmenést okoz, és a Vibrio cholerae baktériumokkal szennyezett élelmiszerek vagy ivóvíz fogyasztása révén terjed. A legrosszabb forgatókönyvekben a fertőzés rendkívül gyorsan, akár néhány órán belül is megjelenhet, és halálos kimenetelű lehet orvosi beavatkozás nélkül.

A 19. század óta összesen hét kolerajárvány történt, a legutóbbi 1961-ben, amely nagyrészt Dél-Ázsiát sújtotta. Hunter professzor figyelmeztetése szerint a klímaváltozás következtében fellépő kényszermigráció 2025-re újabb jelentős növekedést hozhat a kolerás megbetegedések számában. Ezzel szemben Európában a kolera esetek rendkívül ritkák, a legtöbb megerősített eset Afrikában és Ázsiában fordul elő. Például 2022-ben mindössze 29 kolerás esetet regisztráltak kilenc uniós országban, ami azért nem éppen megnyugtató szám, hiszen ez pontosan 29-cel több, mint ami komfortos lenne.

A madárinfluenza egyfajta influenzavírus, amely általában madarak között terjed, de ismert, hogy átterjed emberre is. Ugyan nem könnyen, de ha mutálódik, akkor tömeges járványfertőzés is kialakulhat 2025-ben. A jelenlegi állás szerint a H5N1 - a madárinfluenza leggyakoribb emberben is előforduló törzse - szinte minden esetét az állatokkal dolgozók körében jelentették.

A madárinfluenza első figyelmeztető jele gyakran a rendkívül magas láz, amelyet kimerültség és erős fejfájás kísér. Egyes páciensek említést tettek arról is, hogy korábban súlyos kötőhártya-gyulladásban szenvedtek, illetve orr- és ínyvérzések is előfordultak náluk.

Az UKHSA arra figyelmeztetett, hogy az antibiotikum-rezisztens fertőzések száma tovább növekszik az Egyesült Királyságban, míg

Az antimikrobiális szerek olyan gyógyszerek, melyeket főként fertőző betegségek kezelésére alkalmaznak, és ide tartoznak az antibiotikumok, valamint a vírus- és gombaellenes készítmények. Azonban a kutatók egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a fertőzésekre adott válaszidő folyamatosan nő, mivel a kórokozók fejlődnek és egyre ellenállóbbá válnak a gyógyszerekkel szemben.

Az UKHSA szerint bárki, aki antibiotikum-rezisztens bakteriális fertőzést kap, nagyobb valószínűséggel hal meg 30 napon belül. Hunter professzor hozzátette, az E. coli messze az antibiotikum-rezisztens baktériumok leggyakoribb típusa az Egyesült Királyságban, amely általában hasmenést, hányást és húgyúti fertőzéseket okoz. 2024 közepére az Egyesült Királyságban több mint 600 bakteriális fertőzéses esetet jelentettek, ami jóval több, mint a korábbi években.

Az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynökségének vezérigazgatója, Dame Jenny Harries professzor úgy véli, hogy...

Ez azt jelzi, hogy a súlyos fertőzések és a szepszis megjelenésének kockázata fokozódik bármilyen betegség során.

Ahhoz, hogy a baktériumok ellenállóbbak lettek, vastagon közrejátszik a lakosság nemtörődömsége. Az antibiotikumat szigorú szabályok mellett lehet szedni, aki például túl sokszor alkalmaz antibiotikumot, kondicionálja a bacikat arra, hogy ellenállóbbak legyenek. Aki csere-bere Facebook csoportok tagja, pontosan tudja, hogy miféle (egyébként teljesen illegális) gyógyszerkereskedelmet folytatnak a felelőtlen posztolók mondván, "korábban nekem ez jó volt, használd te is."

- hangsúlyozza a szakértő.

A pertussis vagy szamárköhögés egy bakteriális fertőzés, amely a tüdőt támadja, és kezelés nélkül halálos lehet. Elsősorban kisgyermekeket és csecsemőket érint, de bármelyiküknél jelentkezhetnek tünetek, ha megfertőződnek.

Az Egyesült Királyságban jelenleg intenzív szamárköhögés-járvány tapasztalható, augusztusra pedig a megerősített esetek száma már túllépte a 10 000-et. Az év második negyedévében a jelentett igazolt esetek száma meghaladta a 2012-es szintet, amely az utolsó komoly járványév volt.

Legalább tíz csecsemő vesztette életét az Egyesült Királyságban a jelenlegi járvány kezdete óta, amely 2023 novemberéig terjed.

Dr. Mary Ramsay, az UKHSA immunizálási igazgatója, az év elején hangsúlyozta: "A szamárköhögés elleni védőoltás a leghatékonyabb védekezési mód, és elengedhetetlen, hogy a terhes nők és csecsemők időben részesüljenek a vakcinációban."

A szamárköhögés kezdeti jelei gyakran megközelítik a szokásos megfázás tüneteit, mint például az orrfolyás és a torokfájás. Általában körülbelül egy hét elteltével a kórkép súlyosbodik, és köhögési rohamok, légzési nehézségek, valamint sűrű nyálka termelődése léphet fel.

A rühös megbetegedések száma drámai módon megnövekedett, különösen az Egyesült Királyságban. Ez a zavaró jelenség akkor következik be, amikor az apró atkák behatolnak a bőr rétegeibe, hogy ott lerakják tojásaikat. Ennek következtében rendkívül kellemetlen, viszkető kiütések jelentkeznek, amelyek sok szenvedést okoznak a betegeknek.

A megerősített rühös esetek Angliában 2024 első felében jelentős, 58%-os emelkedést mutattak a 2023-as évhez képest. A háziorvosok által felállított diagnózisok szintén messze túlszárnyalták az ötéves átlagot, különösen Észak-Angliában, ahol a megbetegedések aránya a legmagasabb.

Az intenzív viszketés a rüh legszembetűnőbb tünete, amely különösen éjszaka fokozódik. Ezen kívül vörös foltok is megjelenhetnek a bőrön, amelyek azt jelzik, hol helyezte el tojásait az atka. A kiütések leggyakrabban az ujjak között alakulnak ki, és idővel sötét foltokká alakulhatnak. Érdemes megjegyezni, hogy a rüh atkák nem kedvelik az arc érzékeny bőrét, így ott általában nem alakulnak ki kiütések.