Fónagy János szavai szerint a munkavédelmi ellenőrzések mennyisége nem az egyedüli mércéje annak, hogy hány munkahelyi baleset történik. A lényeg sokkal inkább a munkahelyi kultúra, a dolgozók tudatossága és a megelőző intézkedések hatékonysága. Az ellenő

Szerinte a munkavállalók és munkáltatók felelősségén áll, hogy betartják-e a munkavédelmi előírásokat.

Az Economix nemrégiben beszámolt arról, hogy a tavalyi év folyamán emelkedett a halálos munkabalesetek előfordulásának száma.

Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli megkeresést intézett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez. Célja, hogy fényt derítsen arra, mi állhat a halállal végződő munkabalesetek számának növekedése mögött, különös figyelmet fordítva az ellenőrzések elmaradására.

Az NGM képviseletében Fónagy János miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár reagált, és a következőket fejtette ki:

Ezeket a szabályokat nem csupán ellenőrzési célból, hanem a biztonságos munkakörnyezet kialakítása érdekében szükséges betartani. A hangsúly a szabályoknak megfelelő munkavégzésen, valamint a munkavállalók egészségének megőrzésén van. A munkavédelmi hatóság rendszeresen végez célzott ellenőrzéseket, és minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik elősegíteni a balesetek megelőzését és elkerülését.

Szerinte a tények világosan azt jelzik, hogy a 2010-es 2,45-ös halálos munkabaleseti ráta 2024-re 1,6-ra csökkent, még a statisztikai ingadozások ellenére is. Kiemelte azt is, hogy

A munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Zlati Róbert, éles kritikát fogalmazott meg az NGM-jelentésre reagálva. Rámutatott, hogy míg tavaly a munkahelyi balesetek következtében 20 százalékkal több ember vesztette életét, a kormány továbbra sem fordít elegendő figyelmet a munkabalesetek megelőzésére. Az aktuális munkaügyi ellenőrzések nemcsak hogy elégtelenek, de hatékonyságuk is kérdéses. Zlati Róbert hangsúlyozta, hogy a 2024-2025 között végbement munkavédelmi jogszabályi módosítások miatt a szakszervezetek, így a MASZSZ is, kénytelen volt kifejezni álláspontját és aggodalmát.

Kifejtette, mire gondolt. Veszélyes könnyítéseknek minősítette, hogy bizonyos munkakörökben a hagyományos módszerek helyett elegendő csupán egy általános írásos munkavédelmi "oktatás", és eltörölték a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatokat is. A munkáltatókra hagyták, hogy eldöntsék, költenek-e az alkalmazottak egészségügyi szűrésére. Ráadásul egyes helyzetekben a munkaerőhiány miatt orvosokat kénytelenek más, egészségügyi végzettséggel rendelkező szakemberekkel helyettesíteni. És még nem is említettük a kevés felderített foglalkozási megbetegedést, amelynek valós számai így rejtve maradnak; nemzetközi példák alapján viszont nagyságrendekkel több munkahelyi eredetű megbetegedésre lehetne számítani, mint munkabalesetre.

A szakszervezetek mellett a munkavédelmi szakma, különösen a foglalkozás-egészségügyi orvosok, számos fórumon kifejezték tiltakozásukat, de sajnos ezek az ellenállások nem hoztak eredményt. Szerencsére a nagyobb vállalatoknál, ahol szakszervezetek és munkavédelmi képviselők működnek, a vizsgálatok továbbra is rendszeresen zajlanak. Azonban a kisebb cégek és az állami szektor esetében valószínű, hogy ez a tendencia nem fog érvényesülni. 2023. január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelések gyakoriságát a korábbi háromévről ötéventeire csökkentették, ami a MASZSZ elnöke szerint nem segíti elő a munkavédelmi normák javulását. Ezek a könnyítések akár néhány ember életébe és egészségébe is kerülhetnek.